Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

 

Főmenü: Szülői jogok, szülői státus

Szülői jogok korlátozása az „új” köznevelési törvényben

(elemzés)

A Nemzeti köznevelésről szóló törvény a Kormány által 2011. augusztus 31-én elfogadott és szeptember 28-án megerősítettet koncepciója szerint a köznevelés fő célja a szülők és a tanulók szerepének visszaszorítása az oktatáspolitikában.

Idézet a hivatalos koncepcióból:

2. Milyen problémákat kell orvosolnia az új rendszernek?

Az intézményi szintű döntésekben laikusok* kaptak meghatározó szerepet a pedagógiai megfontolásokkal szemben:”

„Fő elv: A szakmai döntéseket a felelősséget viselő szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával, az intézményi szakmai döntéseket nem bírálhatják felül laikus testületek**.

Ily módon egyértelművé válik a köznevelés szereplőinek helyzete a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével.”

*Laikusok az iskolahasználó szülők, tanulók és közösségeik, mint a szülői szervezet és a diákönkormányzat

**Laikus testületek a minisztériumban törvényesen működtetett hétoldalú Közoktatás-politikai Tanács (KT), az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács (OSZÉT), a Diákjogi Tanács és az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) Ezeket a testületeket egyszerűen törölték a törvényből!

A pedagógusok üdvözölték a szülő- és tanulóellenes koncepciót, még nem tudták pontosan mi vár rájuk. (lásd életpályamodell, 40 órás munkahét túlóra nélkül, tanfelügyelet, Pedagógus Kar, pedagógus minősítési rendszer, Pedagógus Etikai Kódexe, stb.)

A szülőellenes koncepció rányomta bélyegét a jogalkotási folyamatokra.

2012-ben megszűntették az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanácsot és a Közoktatás-politikai Tanácsot, „szélnek eresztették” a tanács szülői oldalát. Húszéves, jól szervezet szülői érdekképviseleti munka lett negligálva néhány tollvonással.

Nem kerültek be „köznevelési törvénybe” a „közoktatási törvényből” azok a szerzett szülői jogok, amelyek megalapozták az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői közösségek és az egyes szülők beleszólási lehetőségét az intézményi döntésekbe.

Néhány szülői jogosítvány alacsonyabb rendű jogszabályokban került meghatározásra, a szülők egyetértési joga és maga az egyetértési jog magyarázata kikerült a törvényből. Több szülői jogosítvány finomítottak (átszerkesztettek) úgy, hogy elvesztették „jogerejüket”.

Sajnálatos, hogy az elmúl években szülői nem léptek fel kellően jogaik érvényesítése érdekében, vagy azért mert nem ismerik kellően jogosítványaikat, vagy azért, mert félnek vagy közömbösek. 

A szülőknek kötelessége vizsgálni, hogy a köznevelési jogszabályokban rögzített szülői jogok kellő biztosítékot jelentenek, arra, hogy el tudjon járni gyermeke érdekeinek és jogainak védelmében.

A 2011. évben hatályos közoktatási törvényben a szülő szó 190-szer a 2016-ban hatályos Köznevelési törvényben csak 117-szer szerepel a szülő szó.

Lehet, hogy most a kevesebb több lesz?

Figyelem!

A laikus iskolahasználók közül a diákok (tanulók) egyéni és kollektív jogai sérültek a legjobban.

Nem került be a köznevelési törvénybe a „Gyermekjogi egyezményből” a gyermekek mindenekfelett álló érdekét deklaráló cikk meghatározása.

Természetesen ez a passzus a gyermekeik érdekében eljáró szülők számára is hivatkozási alapot biztosított, ha fel akartak lépni a kiskorú tanulók érdekében.

A közoktatásról szól 1993. évi LXXIX. törvényben (Kt.) előírt szülői jogosítványok felsorolása, amelyek nem kerültek be a Köznevelési törvénybe (Nkt.)

Jogok és kötelességek rendeltetésüknek megfelelő gyakorlása [Kt.  11. § (7)]

 „Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok

csorbítására,

a tájékozódási jog korlátozására

érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására,

a véleménynyilvánítás elfojtására,

irányul, vagy erre vezet.

A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – a köznevelési törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.”

A „jogok és kötelességek rendeltetésszerű gyakorlásának” törvényi meghatározása támpontot jelentett tanulók és a gyermekeik érdekében eljáró szülői számára, hogy jogaik érvényesítése érdekében

A bekezdés szándékos kiszűrése az új törvényből egy fontos  érdekvédelmi eszköztől fosztotta meg a tanulói és szülői közösségeket.

Érdemi válasz [Kt. 121. § (1) 8. pont]

Érdemi válasz, amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka.”

Az Nkt. több helyen használja az „érdemi válasz” kifejezést, amelynek meghatározása szintén hiányzik a törvényből.

Nézzenek utána szülők, hogy mit jelent az érdemi válasz, ha levelet mernek írni az iskolának.

Egyetértési jog megfogalmazásának törlése [Kt. Kt. 84. §(6) bekezdés]

„Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő - a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal - harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. A határidő számítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel - a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére - a közoktatási szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja.”

Az egyetértési jog gyakorlása olyan tanulói és szülői jogosítvány, amellyel korlátozni lehetet az intézményvezetés és az egyes pedagógusok hatalmát.

A közoktatási törvényben még 14 esetben volt egyetértési joga a diák önkormányzatnak, az iskolaszéknek, a szülői szervezetnek és a szülőnek, a köznevelési törvényben csak 4 esetben biztosítottak egyetértési jogot a laikusok számára, anélkül, hogy a jogalkotó megmagyarázná, mit ért egyetértési jog alatt.

Közérdekű igényérvényesítés joga [Kt. 13. § (6) bekezdés]

A szülőt megilleti a közérdekű 13.§ igényérvényesítés joga. A közérdekű igényérvényesítés joga alapján a szülő - a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezések szerint - eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet az intézmény vezetőjénél, az intézmény fenntartójánál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetett személyek köre.”

Nem került át a Köznevelési törvénybe az egyik legerősebb szülői jogosítvány, amelynek alkalmazásával a szülői közösségek vagy egyes szülők vizsgálatot kezdeményezhettek, eljárást indíthattak köznevelésben intézkedésre jogosult személyeknél és hatóságoknál, úgy, hogy nem kell meghatározni a jogaikban sértett személyen nevét.

Kérdésünkre azt a válasz kaptuk, hogy más törvények határozzák meg a közérdekű igényérvényesítés szabályait.

Ez a szülői jogosítvány azért lett betéve a közoktatási törvénybe, hogy speciális segítséget kapjanak a szülők jogaik érvényesítéséhez.

Legfontosabb megcsonkított szülői jogosítvány [Kt. 14. (2) bekezdés]

„A szülő joga különösen, hogy

h) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában,”

2011-ig oktatáspolitikai célkitűzés volt az óvoda iskola irányításának társadalmasítása és az intézmények szakmai döntéseinek ellenőrzése az iskolahasználók által.

Az „irányítás” szó törlése egyértelmű bizonyítéka annak az új oktatáspolitikai célkitűzésnek, hogy az intézményi szakmai döntéseket nem bírálhatják felül a laikus szülők, szülői közösségek.

A szülők részvétele az köznevelési intézmény irányításában már az oktatásról szóló 1985. évi I. törvényben is célkitűzés volt az alábbiak szerint:

„10. § (2) A nevelési-oktatási intézmények szervezetében, működésében és vezetésében a demokratizmus elvei érvényesülnek. A pedagógusok és oktatók, a tanulók és hallgatók - az óvodában, valamint az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben a szülők - közösségei, illetőleg képviselőik részt vesznek a vezetésben.

42. § (1) A gyermek, illetőleg a tanuló szülőjének, gondozójának, illetőleg törvényes képviselőjének (a továbbiakban együtt: szülőjének) joga, hogy

d) képviselői útján az intézmény vezetésében részt vegyen.”

Szülői kötelesség, amelynek teljesítéséhez biztosítani kell a feltételeket [Kt. 14. § (2) bekezdés]

"A szülő kötelessége különösen, hogy

f) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,"

A szülői kötelességek teljesítéséhez biztosítani kell azokat a feltétteleket (jogokat) amelyek lehetővé teszik a kötelezettségek teljesítését.

Ez a kötelesség egyben az egyik legfontosabb szülői jogosítvány volt, amellyel kényszeríteni lehetett az óvodát, iskolát, kollégiumot, hogy tárgyaljon a szülőkkel, mint ügyfelekkel gyermekeik jogainak érvényesítése érdekében.

Ennek a szülői jogosítványnak a hiányában az óvodák, iskolák elhajtják a szülőket, ha felkeresik az iskolát, kollégiumot. Sok iskolába be sem engedik a szülőket az intézmény épületébe.

Gyermek mindenekfelett álló érdeke [Kt. 4. § (7)

”A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy

a) az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet,

b) az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez,

c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.”

Érzékenyen érinti a gyermekeik nevelésért, oktatásáért elsősorban felelős szülők érdekeit, hogy kikerült törvényből (nem került bele) a közoktatási törvényben (sokéves szülői kérésre) előírt egyik legfontosabb garanciális elem, „a gyermek mindenekfelett álló érdekének” törvényi meghatározása.

A köznevelési törvény társadalmi egyeztetése során a Közoktatás-politikai Tanács szülői oldala kezdeményezte a gyermek mindenekfelett álló érdekét meghatározó előírás beépítését az új törvénybe.

A hivatalos válasz az volt, hogy a törvény szellemisége biztosítja a gyermekek mindenekfelett álló érdekének biztosítását. A szellemiség lehet, hogy benne van, de milyen módon kell biztosítani az nincs.

2012. óta a parlament oktatási bizottság ülésein a köznevelési törvény minden törvénymódosításnál szóban és írásban is kértük a fenti meghatározás beemelését az új törvénybe.

Több kormánypárti képviselő is támogatta az MSZOE előterjesztését, de nem került be a módosítások közé. 2014-2015 is. években többször módosították a Köznevelési törvényt. de a gyermek mindenekfelett álló érdeke nem került vissza a törvénybe.

Megemlítjük, hogy a Gyermekvédelmi törvényben 2003. óta szerepel a gyermekjogi egyezmény meghatározása, innen miért nem vették ki?

Jogszabályi háttér

A gyermek mindenekfelett álló érdeke a Gyermekjogi egyezmény szerint 3. cikk:

1. A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban.

A gyermek mindenekfelett álló érdekének meghatározása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.)

2. § (1) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhatóság, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és – jogszabályban meghatározottak szerint – elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését.

Figyelem!

A fenti elemzés alapján igazolható az jogalkotói szándék, hogy az óvodai, iskolai szülői közösségeket ki kell zárni az iskolavezetésből, és meg kell akadályozni a szülőket abban, hogy fellépjenek gyermekeik érdekeinek és jogainak védelmében. Szabad a gazda.

Szülői befolyás nélkül az iskola csak merev didaktikai központ!

A felsoroltakon kívül még számos egyéni és kollektív szülői (tanuló) jogosítványt töröltek el vagy írtak át az új köznevelési törvény megalkotásánál a szülő és tanuló ellenes koncepció érdekében.

MSZOE javaslat

Az egyes szülők és az óvodai, iskolai, kollégiumi szülő közösségek feladata, hogy fellépjenek az országos szülői egyesületek által kiharcolt szülői jogosítványok visszaszerzésért, különös tekintettel a „gyermekek mindenekfelett” álló érdekének biztosítására és a „szülői igényérvényesítés” lehetőségének előírására.

Szülők ébresztő!

 

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum