Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

 

Főmenü: Szülői jogok, szülői státus

Szülő helyzete (státusza) a köznevelési intézményekben

Ahhoz, hogy a szülők teljesíteni tudják kötelességeiket és élni tudjanak jogaikkal, konkrétan kell meghatározni (definiálni) helyzetüket a köznevelés rendszerében.

A hatóságként fellépő nevelési, oktatási intézmények és a közfeladatot ellátó pedagógusok megszólítása kényes kérdés. Könnyen alakul ki félreértés a gyermeke érdekében eljáró szülő és a mundér becsületét védő iskola között. Egy értelmes szülő fellépése is, melyet gyermeke érdekében tesz meg, agresszív magatartást képes kiprovokálni egy pedagógusból. Egy igazsága tudatában „hangoskodó” szülő intézkedése könnyen minősíthető erőszakos magatartásnak, ha a pedagógus saját személye ellen irányuló fellépésnek tekinti a szülői panaszt.

Veszélyes dolog, ha a szülőnek igaza van valamiben, amiben a pedagógus téved!

Nincs olyan értelmező rendelkezés, amely pontosan meghatározná a szülői ház és a nevelési oktatási intézmény, a szülő és a pedagógus közötti kapcsolatban a szülői státus fogalmát.

A szülő ugyanis nincs nevesített jogviszonyban az óvodával, iskolával, kollégiummal, de a köznevelés törvényből és a kapcsolódó jogszabályokból többféle szülői státuszra lehet következtetni.

A jogszabályok többé-kevésbé pontosan meghatározzák, hogy a szülő milyen módon, milyen mértékben érvényesítheti a kötelességének teljesítéséhez biztosított jogosítványait, de az nincs meghatározva, hogy milyen „címen”, mehet be a nevelés, oktatási intézménybe (ha egyáltalán bemehet), és milyen jogi helyzetből kiindulva intézkedhet gyermeke érdekében.

Ha a gyermekeik nevelésért, oktatásáért elsősorban felelős szülők kifogásolják a nevelési, oktatási intézmény működését, a jogszabályt sértő vagy a gyermek, tanuló érdekeit sértő intézkedéseit, akkor a szülőnek különböző jogi nézőpontból kell megközelítenie az intézményeket.

Értelmezésünk szerin a szülő státusz lehet:

Megrendelői

Megbízói

Ügyfél (a szülői hivatalos kapcsolata a köznevelési intézményekkel)

Partneri (?)

A köznevelési szolgáltatást megrendelő szülői státusz

A köznevelési közszolgálat

 „A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.”  [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 1. § (2) bekezdés]

  Figyelem!

A gyermekei érdekében eljáró, a  köznevelési szolgáltatásokat megrendelő szülő joga, és kötelessége, hogy, hogy vizsgálja és ellenőrizze, hogy az állam által garantált oktatáspolitikai célok végrehajtása valóban a törvényben meghatározottak szerint valósul meg.

A köznevelési törvény célja:

„A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.” [Nkt. 1. § (1) bekezdés]

Figyelem!

A gyermekei érdekében eljáró, szolgáltatást megrendelő szülő joga, és kötelessége, hogy vizsgálja és ellenőrizze, hogy a köznevelési intézmény betartja-e a fent idézett bekezdésben meghatározott nevelési célokat, és milyen minőségben (milyen színvonalon) biztosítja a köznevelési szolgáltatásokat.

A köznevelési szolgáltatásokat megrendelő szülő joga és kötelessége, hogy kifogásolja, ha a köznevelési rendszer nem biztosítja gyermeke számára a szabad iskolaválasztást (iskolaváltás), a szabad szakmaválasztás (szakmaváltást), az ingyenességet, a továbbtanulási lehetőséget, a tantárgyválasztást, az otthoni tanulást, stb.

A szolgáltatás azt is jelenti, hogy a pedagógusok készségeikkel és szakértelmükkel segítik a szülőket a gyermek érdekében vállalt szülői kötelességük teljesítésében.

Ebben a kapcsolatban előfordulhat, hogy a pedagógus véleménye időnként ellentétes a szülő véleményével.

A szülő, mint megbízó

A megbízott óvoda, iskola, kollégium feladata

„A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia* kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről.” [Nkt. 25. § (5)]

*a gondoskodás ebben az esetben nem jelent gondozói jogviszonyt, de a gyermekek, tanulók testi, lelki épségét gondatlanságból veszélyeztetető intézményt (alkalmazottat) felelősségre kell vonni.

Felügyeleten a köznevelési törvény azt érti, hogy gondoskodni kell a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről az intézménybe való belépésétől annak jogszerű elhagyásáig. továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. [Nkt. 4. § (1) bekezdés 10. pont]

Amikor a szülő a felvételi kérelem benyújtásakor él az intézményválasztás szabadságával nemcsak azt kezdeményezi, hogy gyermeke számára biztosítsák a szükséges pedagógiai szolgáltatásokat, hanem azt is, hogy ellássák a felügyeletét.

A szülő e döntésével bevonja az óvodát, az iskolát, a kollégiumot a szülői felügyelettel összefüggő kötelezettségeinek ellátásába, bízva abban, hogy ott megfelelően gondoskodnak róla.

A megbízott pedagógus feladata

 „A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. [Nkt. 62. § (1)]

Figyelem!

Ha a nevelési, oktatási intézmény nem teljesíti a „megbízási jogviszonyból” eredő kötelezettségeit, akkor a szülő, mint megbízó, eljárást kezdeményezhet az intézménnyel vagy a pedagógussal szemben, a gyermek, tanuló veszélyeztetését előidéző felügyeleti kötelezettség megszegése címén.

Álláspontunk szerint, ha a pedagógus nem teljesíti maradéktalanul a rábízott gyermek nevelésével oktatásával kapcsolatos feladatait, az előírt ismeretanyag maradéktalan átadását, és ezért indokolatlanul megbuktatja, akkor a szülő, mint megbízó eljárást kezdeményezhet gyermeke nevelésével és oktatásával megbízott pedagógussal szemben, kötelességmulasztás miatt.

Partneri viszony

A pedagógusoknak egyrészt szolgáltatást nyújtanak, másrészt partnerek.

A szolgáltatás azt jelenti, hogy a pedagógusok készségeikkel és szakértelmükkel segítik a szülőket a gyermek érdekében vállalt szülői kötelességük teljesítésében.

A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. [Nkt. 3. § (2)]

A partnerség azt jelenti, hogy, hogy a nevelési oktatási intézménybe járó gyermekek szülei és a pedagógusok egyformán élhetnek jogaikkal.

A partneri kapcsolatban a pedagógusok elismerik, hogy a gyermekek nevelésének, oktatásának nagy része óvodán, iskolán kívül, rendszerint otthon történik, és hogy a pedagógusoknak és a szülőknek eltérő, de egymást kiegészítő pedagógiai funkciójuk van, melyet úgy kell ellátni, hogy minden a leghatékonyabban menjen. Így az iskolába járást a tanárok biztosítják úgy, hogy a szülők kívánságainak eleget tegyenek, ezért a pedagógiai funkcióikat együtt kell gyakorolni.

Ha a gyermekeket a szülők a pedagógusokkal közösen nevelik, logikusnak látszik, hogy az iskolai tanulás és otthoni tanulás folyamatát összeegyeztetve végezzék, s a pedagógusoknak el kell fogadniuk az otthoni tanulást forrásként.

Ugyanakkor a szülők és a pedagógusok közötti - újabban sokat hangoztatott – „nevelőpartneri jogviszonyt”, mind a két fél megkérdőjelezi. A szülők az óvodára, iskolára, a pedagógusok a szülőkre hárítják a felelősséget nevelési kudarcaikért.

Nem tekinthető partneri viszonynak, ha a szülő, csak akkor mehet be az iskolába, amikor hívatják.

Nem tekinthető partneri viszonynak, ha a szülő nem kap folyamatos és hiteles tájékoztatást gyermeke teljesítményéről, magatartásáról, szorgalmáról, ha állandó pénzkövetelésekkel zaklatják, ha gyermekét nem készítik fel az előírt tananyagból és ezért indokolatlanul megbuktatják a tanév végén.

Nem tekinthető partneri viszonynak, ha szülő nem mer megszólalni a szülői értekezleteken, nem mer véleményt nyilvánítani. panaszkodni, jogorvoslattal élni, mert fél, hogy gyermeke fog hátrányt szenvedni érte. Az óvoda, iskola úgy terrorizálja a szülőket, hogy túszul ejti gyermekeiket?

Kikerült a köznevelési törvényből két fontos szülői kötelesség, amely a közoktatási törvényben (Kt.) még szerepelt:

1.      A szülő kötelessége különösen, hogy

- „megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében.”

A szülő kötelessége, hogy minden olyan esetben fellépjen gyermeke érdekében, ha jogsértést tapasztal. Sajnálatos, hogy ennek a szülői kötelességnek a törlésével, megszűnt a szülők lehetősége, hogy kötelességükre való hivatkozással érvényesítsék gyermekeik jogait. A meghatározás szükségességét is igazolja, hogy az utóbbi években minimálisra csökkent a tanulói jogok megnövekedett számú sérelme miatt benyújtott jogorvoslati kérelmek száma.

Elfelejtették kötelességüket a szülők, vagy félnek azt teljesíteni?

2.      A szülő kötelessége különösen, hogy

- „rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja,”

Mivel a szülő nincs nevesített jogviszonyban a nevelési, oktatási intézménnyel, ezért a fenti szülői kötelezettségek előírásának kihagyásával, megszűnt az a szülői jog is, hogy a szülő kapcsolatot kezdeményezzen gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, bemenjen a köznevelési intézménybe, és megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében.

Sok óvoda és iskola házirendje kifejezetten tiltja a szülők belépését az intézménybe. Legtöbb helyen ki van írva, hogy a szülők nem mehetnek be az épületbe gyermekeikért, vagy a portás nem engedi be őket.

Általános gyakorlat, hogy a pedagógusok kitérnek a szülői kezdeményezések elől, vagy olyan időben rendelik be a szülőket beszélgetésre, amikor azok munkahelyi elfoglaltságuk miatt nem érnek rá. Utána még felelősségre is vonják őket, hogy nem jelentek meg a fogadó órán.

Ez nem éppen ügyfélbarát magatartás!

MSZOE közérdekű javaslata

Javasoljuk a köznevelési törvény kiegészítését a fenti két ponttal.

Ügyfél

(a szülő hivatalos kapcsolata a köznevelési intézménnyel)

A törvény értelmében a szülők felelősek jogilag gyermekeik nevelésért, oktatásáért, és ebben a vonatkozásban őket lehet a köznevelési intézmény elsődleges ügyfeleinek tekinteni.

A professzionálisan működő köznevelési intézmények feladata az ügyfelek kiszolgálása.

Vizsgálni kell, hogy a szülő az óvoda, iskola, kollégium, pedagógiai szakszolgálat ügyfelének minősül-e, ha igen, akkor a jogosultságnak részletes szabályait elő kell írni a köznevelési törvényben is.

Ha a szülő a köznevelési intézmény ügyfele, akkor vonatkoznak rá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kht.) rendelkezései, amely szerint:ügyfél az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.”

A szülő jogát és jogos érdekeit gyermekével kapcsolatos minden intézményi intézkedés és döntés „érinti”, mivel elsősorban felel gyermeke nevelésért, taníttatásáért.

A köznevelési intézmény nyilvántartja a gyermek, illetve a tanuló és a szülő adatait, amelyek bizonyos esetekben továbbíthatók más hatóságok felé is az érdekeltek beleegyezése nélkül is

A köznevelési intézményekben a tanuló egész életére (sorsára) kiható „hatósági” döntések születnek, pl. a tanulók év végi minősítése (bizonyítvány), évfolyamismétlés (buktatás), érettségi vizsga, szakmai vizsga, 50 óra igazolatlan mulasztás után családi pótlék elvonása, a tankötelezettség teljesítése után tanulói jogviszony indokolatlan megszűntetése, fegyelmi eljárások (szankciók), stb.

Hatóságként léphet fel a szülővel, tanulóval szemben oktatási hivatal, és a kormányhivatal is.

A jogalkotó beépítette a Kht. egyes eljárási rendelkezéseit a köznevelési törvénybe, pl.: az ügyfél tájékoztatása, értesítési kötelezettség, határidők, határozat, fellebbezés, első fok, másodfok, stb. vagy pongyola módon odaveti, hogy az adott eljárásban a Kht. rendelkezései kell figyelembe venni.

Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog és az eljárás során az anyanyelv használatának joga.

A tisztességes ügyintézéshez, hozzátartozik az udvarias hangnem is!

Iratkezelés és ügyintézés szabályai az óvodában, iskolában, kollégiumban, pedagógiai szakmai szolgáltatónál az Nkt. 84. §, 85. §, 86. § és a Kht. szerint

Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza.

Iratkezelési szabályzat

A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni.

Figyelem!

Az iratkezelési szabályzat nyilvános intézményi dokumentum, amelyet a szülőnek meg kell ismerni, ha gyermekeik érdekében intézkedni akarnak, írásos beadványt készítenek.

Iktatás

A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell.

Irat-betekintési jog

A köznevelési intézmény törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az irat-betekintési jogot

Levéltitok

A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának.

Figyelem!

A intézményi szülői szervezetek vezetői panaszolják, hogy az intézményvezetők élnek felbontási jogukkal, ha az szülői szervezethez levél érkezik.

MSZOE levelezési technika: Az óvodai, iskolai szülői szervezetek részére az MSZOE úgy ír levelet, hogy az intézményvezetőnek címezett levélben egy nyitott borítékban helyeztük el a szülői közösségnek szóló anyagot, hogy a levéltitok megsértése nélkül tudja elolvasni a vezető, mielőtt átadja a szülői közösségnek.

Telefonos ügyintézés

Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az eredeti iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.

Figyelem!

Javasoljuk a szülőknek, hogy távbeszélő keresztül ne fogadjanak hivatalos „intézkedést” (értesítést) és csak olyan ügyben kérjenek telefonon információt, aminek nem lehetnek következményei, ha téves választ kapnak (jelentéktelen ügyben).

Személyes, szóbeli tájékoztatást csak tanú jelenlétében fogadjanak el.

Ha gyermekeik érdekeivel, jogaival kapcsolatos kérdéseik vannak, akkor azt írásban tegyék meg (ne csevegjenek).

Kiadmányozás

A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell

a) a nevelési-oktatási intézmény

aa) nevét,

ab) székhelyét,

b) az iktatószámot,

c) az ügyintéző megnevezését,

d) az ügyintézés helyét és idejét,

e) az irat aláírójának nevét, beosztását és

f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

Kiadmányozás (kiadványozás): Külső szervhez vagy személyhez küldendő már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés)tervezet jóváhagyását, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről az aláírási jogosultságnak megfelelően a kiadmány kézi vagy digitális aláírásával.

Határozat

A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és a kiadmányozási adatokon kívül tartalmaznia kell

a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,

b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,

c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és

d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

Figyelem!

Ha határozat nem tartalmazza az előírt tartalmakat, akkor érvényessége megtámadható (semmissé tehető).

Álláspontunk szerint a határozatban tájékoztatni kell a szülőket a válaszadásra, illetve az eljárást megindító kérelem (fellebbezés) benyújtásához rendelkezésre álló (előírt) határidőket is. (Lásd lentebb!)

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

MSZOE javaslat

Javasoljuk a szülőknek, hogy minden olyan megbeszélésről, amelynek a szülőre vagy a tanulóra nézve következményei lehetnek, kérjék, hogy jegyzőkönyv vagy emlékeztető készüljön, amellyel bizonyítni tudják a megbeszélésen (tárgyaláson) elhangzottakat.

Irattár

Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az Nkt 1. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani.

Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak.

A kézbesítés formái a szülő, mint ügyfél és a nevelési oktatási intézmény, mint hatóság között

a) írásban

aa) postai úton,

ab) írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot,

ac) személyesen átadott irat útján,

ad) kézbesítési meghatalmazott útján,

ae) a hatóság kézbesítője útján,

af) kézbesítési ügygondnok útján,

ag) hirdetményi úton, vagy

b) szóban

ba) személyesen

bb) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, vagy

c) írásbelinek nem minősíthető elektronikus úton történő kapcsolattartás.

Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyfél (a szülő) a fent meghatározott valamennyi kapcsolattartási formát használhatja tájékoztatáskérés céljából, és ha jogszabály lehetővé teszi, valamennyi kapcsolattartási formát használhatja időpontfoglalás céljából

„Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen.”

Az értesítő, üzenő füzet (ellenőrző könyv) csak akkor alkalmazható kézbesítő eszközként, ha a pedagógus saját kezűleg írja meg és aláírja. Az értesítőben beírt szöveget az osztálynaplóban, fegyelmezési naplóban, mulasztási naplóban, tájékoztatási naplóban kell rögzíteni.

Figyelem!

A nevelési, oktatási intézmények többsége elzárkózik a szülői időpontkéréstől. Azt mondják, hogy a hivatalos időben jelenjen meg, ha kérése van, vagy el akar intézni valamit, akkor is, ha az időpont a szülő munkaidejére esik és szabadságot kell kivennie.

Javasoljuk, hogy a hivatalos ügyeiket írásban intézzék, ne szóban, ne telefonon és ne „cseteljenek”. Az írásban kapott válasz fontos dokumentum lehet, az esetleges jogszabálysértések vagy érdeksérelmek bizonyításához.

Javaslatok a szülői beadványok kézbesítéséhez

A szülők panaszolják, hogy beadványaikat a nevelési oktatási intézmény nem kezeli az iratkezelési szabályoknak megfelelően. A szóbeli kérelemnek nincs nyoma (letagadható) a szülői beadvány „eltűnik”, vagy nem kapnak választ az előírt határidőre, vagy egyáltalán nincs válasz.

Javasoljuk, hogy írásos beadványaikat egyszerre három féle módon juttassák el az a köznevelési intézménybe. A szóbeliséget mellőzzék.

1. Elektronikus úton (E-mail)

2. Ajánlott levélben (szükséges esetben térítvénnyel)

3. Személyes átvétel útján (másolat átvetetése aláírással, pecséttel, dátummal)

Szülői beadványok lehetnek, pl. a kérelem, javaslat, vélemény, kérdés, panasz, kifogás, jogorvoslati kérelem közérdekű bejelentés, fellebbezés, adatigénylés, stb. Beadványnak számit minden olyan igazolás, tájékoztatás, kérdés, amelyet a szülő írásban közöl az nevelési, oktatási intézménnyel

Átvétel

A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell.

Az utóbbi időben beérkezett szülői panaszok alapján indokoltnak látszik, hogy a mulasztások igazolását, a szakértői vizsgálat eredményéről szóló igazolást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozatot, a kikérőket, és más dokumentumot is csak átvételi elismervény ellenében adják át az intézménynek (pedagógusnak). Az ebédpénz és más óvodai, iskolai pénzkövetelés befizetéséről is kérjenek elismervényt vagy számlát, akár jogos, akár indokolatlan a pénzkövetelés.

Ha az értesítő füzetbe (ellenőrző könyv) írnak, akkor gyermekük írassa alá a címzett pedagógussal, hogy látta a szülői beírást.

Határidő számítás

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.

A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését beérkezési időponttól számított huszonegy napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről.

Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének vagy végzés meghozatalának határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse vagy a végzést meghozza.

A szülői beadványok (kérelmek) elintézési határidejét a köznevelési törvény próbálja értelmezni. Van 8, 15, 30 napos határidő. Ha az intézmény nem tudja elintézni vagy válaszolni a szülői kérelemre az előírt határidőben, akkor az intézményvezetés vagy a pedagógus köteles jelezni a határidő meghosszabbítását.

Kiskorú ügyfél érdekeinek "veszélyeztetettsége" esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni.

Figyelem!

Ha a köznevelési intézmény nem tartja be a jogszabályban előírt határidőket, akkor jogszabálysértést követ el, amellyel szemben a szülő jogorvoslattal élhet a mulasztás miatt.

Érdemi válasz

A szülő joga különösen, hogy írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon. [Nkt. 72. § (5) d) pont]

Érdemi válasz, amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka.

Javaslat a szülői levél befejezésére: "Levelemre soron kívüli, érdemi választ várok."

Az ügyfél státusz megszerzése

A szülői panaszok százai jelzik, hogy a nevelési, oktatási intézmények nem ismerik kellően az ügyfelekkel kapcsolatos fenti előírásokat, ezért a szülőknek kell megharcolni jogállásukért, az „ügyfél státuszért „

Az óvodai, iskolai, kollégiumi Szülői Szervezet levelezéséről itt találhatnak információt!

 

 

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum