Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Szülői felügyelet 2020.

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) XVI. fejezete szerint

Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.

A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni.

[Alaptörvény XVI. cikk (1) és (3) bekezdés]

A szülők kötelesek gyermeküket védelmezni és fejlődését elősegíteni; kötelesek őket etetni, ruházni, orvoshoz vinni, gondozni és az oktatásukat megszervezi.

(Ugyanakkor az állam köteles a gyermek számára iskolát, orvosi ellátást és később munkalehetőséget biztosítani.)

A kiskorú jogállása

 A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alá tartozik. [Ptk. 4:146. § (1)-(2) bekezdés]

A szülői felügyelet azoknak a jogoknak és kötelezettségeknek az összessége, amelyek a szülőt (szülőket) gyermekük kiskorúságára* tekintettel megilletik, illetve terhelik.

 (Kiskorú* az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A 14. életévét még el nem ért gyermek cselekvőképtelen, a 14. életévét betöltött pedig korlátozottan cselekvőképes. ( Ptk. 2:10-2:11. §)

A szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek

neve meghatározásának,

gondozásának,

nevelésének,

tartózkodási helye meghatározásának,

vagyona kezelésének,

törvényes képviseletének* jogát és kötelességét,

 a gyámnevezésnek** és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában. [Ptk. 4:146. § (2) bekezdés]

A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. [Alaptörvény XVI. cikk (3)]

A polgári jogban a törvényes képviselő*

a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő,

a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő és 

a gyám vagy a gondok.

**A gyámnevezés, illetve a gyámságból való kizárás a szülői felügyelet egyik részjogosítványa.

A szülői felügyeletet csak akkor válthatja fel, helyettesítheti a gyámság, ha mindkét szülő szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel. A gyám ugyanakkor a szülői felügyeleti jogok összességével nem rendelkezik: nem jogosult gyámot nevezni és a vagyonkezelői joga is korlátozottabb.

A szülői felügyelet célja és gyakorlásának elvei

A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni. [Ptk. 4:147. § bekezdés]

A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

A gyermek bevonása a döntésekbe

A szülőknek tájékoztatniuk kell gyermeküket az őt érintő döntésekről, biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük a döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson, törvényben meghatározott esetben szüleivel közösen dönthessen. A szülőknek a gyermek véleményét - korára, érettségére tekintettel - megfelelő súllyal figyelembe kell venniük. (Ptk. 4:148. §)

Figyelem!

Az óvodában, iskolában a gyermekek egész életére kiható döntések születnek.

A pedagógusok kötelessége, hogy előre tájékoztassák a rájuk bízott gyermekeket kötelező érvényű pedagógiai döntéseikről, és meghallgassák véleményüket.

Ha az óvodás gyermek vagy a tanuló nem ért egyet a pedagógus döntésével, akkor engedetlennek minősítik, és súlyos fegyelmi büntetésre számíthat.

A gyermek gondozása és nevelése

A szülők joga és kötelezettsége, hogy a gyermeket gondozzák, a gyermek megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételeket biztosítsák.

A szülők a saját háztartásukban kötelesek a gyermekük lakhatását biztosítani. A gyermek lakóhelye - ha a bíróság vagy a gyámhatóság eltérően nem rendelkezik - a szülei lakása akkor is, ha a gyermek átmenetileg máshol tartózkodik. [Ptk. 4:152. § (1)-(2) bekezdés]

Figyelem! „A gondozás azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyekkel a szülő (felnőtt) a gyermek szükségleteit elégíti ki. Az egészségügyi ártalmakat megelőző és elhárító, a megfelelő fejlődést segítő, az életkörülmények megjavítására irányuló, családi tevékenység, ami a gondozott gyermek minél jobb testi, lelki állapotát és szociális beilleszkedését szolgálja.”

16 éven felüli gyermek szülői beleegyezés nélkül elhagyhatja lakóhelyét

A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság jóváhagyásával a szülők beleegyezése nélkül elhagyhatja, ha az az érdekeivel nem ellentétes. A szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyása önmagában a szülői felügyeletet - a személyes gondozás és nevelés kivételével - nem érinti. [Ptk. 4:152. § (4) bekezdés] 

Figyelem! A legújabb rendelkezések szerint a szülő felelős azért is, hogy gyermeke 18 éves koráig szakmát tanuljon, vagyis meghosszabbodott a tankötelezettsége. Ezt a rendelkezés biztosan bekerül a Polgári törvénykönyvbe is.

A gyermek nevelésének és életpályájának megválasztása

A gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön.

Az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban a szülő és a gyermek között felmerülő vitában a gyámhatóság dönt. [Ptk. 4:153. § 1-3. bekezdés]

Figyelem! Iskola- vagy szakmaválasztás esetén a jelentkezési lapot mind a két szülőnek alá kell írni.

Pedagógiai felügyelet az óvodában, iskolában, kollégiumban

Amikor a szülő beíratja gyermekét az óvodába, iskolába, akkor megbízza a nevelési, oktatási intézményt gyermeke felügyeletével.

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 4. § 10. pontja szerint: „a gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt”.

A nevelési, oktatási intézmények felügyeleti kötelezettsége mellett érvényesül a szülői felügyelet joga is.

A szülői felügyelet és a köznevelési intézmények számára előírt felügyeleti kötelezettség tartalma azonos.

A szülő és a pedagógus feladata egyaránt a felügyeletükre bízott kiskorú gyermek

nevelése,

tanítása/taníttatása

értelmi fejlesztése,

testi épségének (egészségének) megóvása

érzelmi biztonságáról,

erkölcsi védelméről való gondoskodás.

Kiskorú veszélyeztetése a gyermekvédelmi törvény szerint

Ha szülők vagy a pedagógusok nem teljesítik a törvényekben fent előírt kötelezettségeiket, akkor veszélyeztetik a kiskorú gyermek testi, erkölcsi és érzelmi biztonságát.

A „veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testiértelmiérzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza [Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 5. §]

A kiskorúgyermek veszélyeztetése büntetendő cselekmény.

Kiskorú veszélyeztetésének büntetése a Btk. értelmében

A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) 208. §

„(1) A kiskorú neveléséreköteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki* e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

* Természetesen ide kell érteni a gyermekek nevelésével, oktatásával megbízott pedagógust, a szakoktatót és a tanulók felügyeletével megbízott más iskolai alkalmazottat is.

Pedagógiai felügyelet az óvodában, iskolában, kollégiumban itt!

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), FÜGGETLEN VIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi eljárás az iskolában 2020.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum