Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Jogorvoslat a köznevelésben

Közérdekű igényérvényesítés

(nem könnyű olvasmány, de megéri elemezni)

  Közérdekű igényérvényesítés az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról1 szóló 2003. évi CXXV. törvény szerint

Az egyenlő bánásmód követelménye alapján Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények, a törvényben, valamint külön jogszabályokban meghatározott eljárások során – így különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per, fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési hatóságok eljárása során – érvényesíthetőek.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. Lásd a cikk végén!

Az egyenlő bánásmód követelményét – többek között - a magyar állam, a helyi önkormányzatok, ezek szervei, a hatósági jogkört gyakorló szervezetek, a köznevelési és a felsőoktatási intézmények kötelesek megtartani.

Figyelem!

Az egyenlő bánásmód követelménye a diszkrimináció tilalmának jogi megnevezése. Ezen elv szerint emberek vagy embercsoportok (szülők, tanulók) között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni.

Közérdekű igényérvényesítés

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt bíróság előtt személyiségi jogi pert, valamint munkaügyi pert indíthat

a) az ügyész,

b)40 a hatóság,

c) a társadalmi és érdek-képviseleti szervezet,

ha az egyenlő bánásmód követelményének megsértése vagy annak közvetlen veszélye olyan tulajdonságon alapult, amely az egyes ember személyiségének lényegi vonása, és a jogsértés vagy annak közvetlen veszélye személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.

(A tulajdonságoknak a felsorolását lásd lentebb!)

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság feladata az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatosan

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (a továbbiakban: hatóság) a közérdekű igényérvényesítés joga alapján pert indíthat a jogaikban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében, az érintettek számára folyamatos tájékoztatást ad és segítséget nyújt az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez.

Figyelem!

A közérdekű igényérvényesítés lényege szülői nézőpontból azt jelenti, hogy egy iskolában valamilyen jogsértés történik, pl. az osztályzatokat fegyelmező eszközként használják, de konkrétan nem határozható meg, hogy kiket ért a jogsérelem, (az érintettek nem merik vállalni a nevüket), akkor bárki (nem csak a sértett tanuló) kérheti a Hatóságot, hogy nyújtson segítséget az egyenlő bánásmód megsértése elleni fellépéshez.

A közérdekű igényérvényesítés bizonyítás szabályai

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt az EBH-nál indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell valószínűsítenie, hogy

a)37 a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte vagy – közérdekű igényérvényesítés esetén – ennek közvetlen veszélye fenyeget, és

b) a jogsérelmet szenvedő személy vagy csoport a jogsértéskor – ténylegesen vagy a jogsértő feltételezése szerint – rendelkezett az lentebb felsorolt valamely tulajdonsággal.

Figyelem!

Az egyenlő bánásmód megsértésének vagy veszélyének valószínűsítése esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy

a) a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy

b) az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.

A fenti rendelkezések nem alkalmazhatóak a büntetőeljárásokban, illetve a szabálysértési eljárásokban. A közvetlen hátrányos megkülönböztetés

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt

a) neme,

b) faji hovatartozása,

c) bőrszíne,

d) nemzetisége,

e)12 nemzetiséghez való tartozása,

f) anyanyelve,

g) fogyatékossága,

h) egészségi állapota,

i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,

j) politikai vagy más véleménye,

k) családi állapota, családi pótlék, tankönyvtámogatás

l) anyasága (terhessége) vagy apasága,

m) szexuális irányultsága,

n) nemi identitása,

o) életkora,

p) társadalmi származása,

q) vagyoni helyzete,

r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,

s) érdekképviselethez való tartozása,

t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)

miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Közvetett hátrányos megkülönböztetés

Törvény értelmében közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a fenti pontokban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.

Figyelem!

A jogi szabályozás fő kérdése, hogy mi minősül indokolatlan különbségtételnek, hogy ki köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, illetve annak megsértése hogyan szankcionálható.

Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás

Zaklatás

Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a fent meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

Jogellenes elkülönítésnek

Jogellenes elkülönítésnek minősül az a rendelkezés, amely a fente meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít.

Megtorlás

Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.

Szülői kérdések az iskola által alkalmazott hátrányos megkülönböztetések ügyében (diszkrimináció)

Ha szülő nem tud hozzájárulni a pedagógiai programban előírt vagy ahhoz kapcsolódó – ezért ingyenes - iskolán kívüli foglalkozások költségeihez (tanulmányi kirándulás, erdei iskola, sportfoglalkozás, stb.), megteheti-e az iskola, hogy egy másik osztályba helyezi el a tanulót a foglalkozás idejére, vagy egyszerűen „otthon hagyja” a gyermeket.

Ezt közvetlen vagy közvetett diszkrimináció? A sértettek milyen tulajdonság alapján lehet vizsgálni, vagyoni helyzet vagy „egyéb” tulajdonság alapján?

Tulajdonság az, hogy a családoknak nincs pénze az „ingyenes” köznevelési közszolgáltatások igénybevételéhez?

Megtorlás vagy zaklatás az indokolatlan pénzkövetelés vagy a tanuló kizárása a szolgáltatásból?

Ezekre a szülői kérdésekre az volt a fenntartók szinte egyöntetű válasza, akkor kivesszük a pedagógiai programból a tanulmányi kirándulást (erdei iskolát). Ki is vették!

Álláspontunk szerint az iskola tételes költségvetésében kell tervezni az ingyenes köznevelési szolgáltatások költségeit, akár az iskolában, akár iskolán kívül tartják!  A tanítási időben szervezett kötelező tanulmányi kiránduláson minden tanuló számára azonos szolgáltatásokat kell biztosítani ingyenesen.

A tanítási időn kívül szervezett osztálykirándulás vagy színházlátogatás, múzeumlátogatás költségei csak azokat a tanulókat terheli, akik önként akarnak részt venni benne.

A szülők inkább kölcsönt vesznek fel, ha az iskola térítési díjas programokat szervez a tanulók számára, nem akarják, hogy lenézzék őket, vagy kiközösítsék gyermeküket osztálytársaik.

A tanítási időn kívül szervezett - nem kötelező – kiránduláson tapasztaltakra vagy a színműre, kiállításra nem lehet rákérdezni a tanítási órákon, nem illik fogalmazást íratni az élményekről és értékelni sem ildomos.

A közérdekű bejelentéssel kapcsolatos információk itt találhatók!

Közérdek és egyenlő bánásmód (Wikipédia)

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum