Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Jogorvoslat a köznevelésben

Közérdek fogalma (Wikipédia)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2012. január 31.

Pontosság

ellenőrzött

[bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

A mindennapi szóhasználatban általában, mint közhasznú-, közcélú-, közérdekű tevékenység szerepel.

A közérdek a társadalom egészének a közös érdeke, mely optimális esetben az egyének vagy a csoportok együttérzésen és esélyegyenlőségen alapuló önkéntes megegyezése a társadalom működési szabályairól, valamit az életfeltételek fenntartásával felmerülő gondok megoldásáról. A közérdek akár egyéneiben, akár a társadalom különböző közösségeiben megfogalmazva, a köz ügyéhez a legközelebb áll, de valami tagolatlan, körvonalazatlan, sok szubjektív elemtől és pillanatnyi behatástól érintett értékelés. A társadalom által hangoztatott közérdek eleve magánérdekképzetek összegeződéseiből születik meg. A hatalom szájában pedig mindig önkényes célkitűzést jelent, mely magában egyaránt lehet áldás, ötlet, erőszak vagy átok. A hatalom által képviselt közérdek úgyszólván szükségszerűen harcba kerül magánérdekekkel, a hivatal által képviselt közérdek rendszerint egyeztető részletmunkával jut kiegyenlítődésre a magánérdek különböző megjelenéseivel. Mivel a közérdekű tevékenységek támogatása elismerten állami vagy nemzetközi feladat, ezért gyakran megfigyelhető olyan törekvés, hogy eredetileg nem közérdekűnek tartott tevékenységet közérdekűnek ismertessenek el.

Tartalomjegyzék

[elrejtés]

A társadalom működésével kapcsolatos érdekek [szerkesztés]

Az alapvető személyi jogok védelmezése és korlátozása [szerkesztés]

  • Egyéni felelősség betartása
  • Ez emberi méltóságot tiszteletben tartása és védelmezése
  • Az állami hatóságok jóhiszemű magatartása az ügyfeleivel és védelem önkényeskedésükkel szemben
  • Az élethez való jog és a személyes szabadság joga
  • A gyermekek és a fiatalok védelme
  • A személy segítségnyújtáshoz való joga
  • Az esélyegyenlőséghez való jog
  • A magánélethez való jog
  • Szabad nyelvhasználat
  • A szabadság jogok kibővítése (megtartása) és politikai jogok biztosítása
    • Vallási és lelkiismereti szabadságjog
    • A véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága
    • A kutatás és az oktatás szabadsága
    • A művészi kifejezés szabadsága
    • Lakóhely megválasztásának a szabadsága
    • A gazdasági szabadság
  • A tulajdonjog szavatolása
  • Egyenlő és méltányos bánásmód a bírósági és közigazgatási eljárásokban
  • A törvény előtti egyenlőség
  • A bíróságokhoz való hozzáférés biztosítása
  • A bírósági eljáráshoz való jog
  • Büntethetőség szabadságvesztéssel

A polgárok részvételi jogai [szerkesztés]

A közösségi jogok védelmezése és korlátozása [szerkesztés]

A szociális célok megvalósítása [szerkesztés]

  • Hozzáférés a szociális biztonsághoz
  • Hozzáférés a szükséges egészségügyi ellátáshoz közegészségügy
  • A családok támogatása és védelme
  • Munkavállalással tisztességes megélhetését kell biztosítani
  • Méltányos lakhatási feltételek biztosítása a családoknak
  • A gyermekek és fiatalok, valamint a munkaképes korú lakosság képességeiknek megfelelő az oktatásban és képzésben részesülhet
  • A gyermekeket és a fiatalokat arra kell ösztönzik, hogy magukat fejlesszék, hogy önállóvá váljanak és a társadalmilag felelős személyekké, és támogatni a társadalmi, kulturális, és politikai integrációjukat.
  • Cél védeni a gazdasági következményektől az öregeket, rokkantakat, betegeket, balesetet elszenvedőket, munkanélkülieket, anyaságot vállalókat árvákat és özvegyeket.
  • Cél a szolidaritás a közteherviselésben és a közjavakból való részesülésben
  • Cél az általános életminőség és életszínvonal javítása
  • Törekedni e társadalmi célok pénzügyi forrásinak a bebiztosítására.

Gyakorlatban [szerkesztés]

A XIX. században kialakuló modern társadalomtudományok kulcsfogalma, amellyel a teológia és az erkölcsfilozófia fennhatósága alól megszabadította a társadalom folyamatait és cselekedeteit. Az érdek szó példátlan pályafutást futott be az elmúlt százötven évben. Sikerének oka, hogy „az érdekelmélet összeforrasztotta a politikai gondolkodást a politikai harccal” (Geertz 1994b: 30), és kézenfekvő magyarázatot kínált minden társadalmi-politikai jelenségre. A közérdek, vagy egyszerűen csak az érdek, egy kettéosztott valóság – emitt a lét, amott a tudat – magyarázó és megállapító fogalma. Ellenpárja az ideológia, amely ugyan képes az érdeket kifejezni, befolyásolni, vagy éppen eltakarni, de mindenképpen másodlagos jelentőségű valóságot jelöl. Minden az érdekről szól a politikai gyakorlatban és tudományban, hiszen csak ennek ismeretében lehet irányítani az embereket és a társadalmat. Sok bírálat éri egyoldalúsága és közönségessége miatt, azonban hadállásai szilárdak. Érvényességét az a következetes gyakorlat tartja fenn, hogy a valódi érdek mindig elfogulatlan és cáfolhatatlan.

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum