Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Beiskolázás az első évfolyamra

Kötelező felvételt biztosító körzeti iskola

Főszabály

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50.§ (6) bekezdés szerint: Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik (ez a  kötelező felvételt biztosító általános iskola).

A felvételi körzetek megállapítása

A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét.

A felvételi körzetek megállapításához a kormányhivatal minden év november utolsó napjáig beszerzi az illetékességi területén található települési önkormányzatok véleményét, amely tartalmazza a település jegyzőjének nyilvántartásában szereplő, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező halmozottan hátrányos helyzetű, általános iskolába járó gyermekek létszámát intézményi és tagintézményi bontásban.

A kormányhivatal február utolsó napjáig tájékoztatja a települési önkormányzatokat és az illetékességi területén működő általános iskolákat a kijelölt körzetekről.

Tankötelesek beíratása

Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ (KLIK) által meghatározott időszakban kell beíratni (büntetés terhe mellett). A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

Az oktatásszervező intézmények felelőssége a körzetek szervezésért

Mulasztás követ el a kormányhivatal, ha nem határozza meg időben az iskolák felvételi körzetét vagy olyan körzethatárokat állapít meg, hogy az ott lakóhellyel vagy „szabályos” tartózkodási hellyel rendelkező tanköteles tanulókat az iskola férőhely hiányában nem tuja felvenni.

Mulasztást követ el a kormányhivatal, ha nem tájékoztatja határidőben általános iskolákat a kijelölt körzetekről.

Mulasztást követ el az állami intézményfenntartó központ (KLIK), ha a felvételi adatok ismeretében nem ellenőrzi, hogy a kötelező felvételt biztosító kijelölt iskolában elhelyezhetők-e a körzetben lakó gyermekek.

Ki a felelős a tankötelesek nyilvántartásáért?

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 45. § (8) bekezdés szerint: „A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl az állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést.”

Törvénysértést követ el a járási hivatal, ha nem gondoskodik a tankötelesek naprakész nyilvántartásáról.

Törvénysértést követ el a járási hivatal, ha nem közöl rendszeresen adatokat a tankötelesek számáról állami intézményfenntartó központ és a jegyzők számára.

Figyelem!

A fentieket elemezve megállapítható, hogy a beiskolázás zavartalan megszervezésért felelős intézmények – a kormányhivatal, a járási hivatal, az állami intézményfenntartó központ és a települési önkormányzatok jegyzői - pontos adatokkal rendelkeznek a tankötelesek számáról és lakóhelyükről.

Mulasztást követ el az intézményfenntartó központ, ha a tankötelesek számának, lakhelyének (tartózkodási helyének) ismeretében és az általa fenntartott iskolák befogadó képességének ismeretében nem bírálta felül a kormányhivatalnak a körzethatárokra vonatkozó döntését.

Mulasztást követ el az intézményfenntartó központ, ha nem jelenti az oktatásért felelős miniszternek, azokat a jogsértéseket, amelyek miatt megalázó intézkedéseket elszenvedniük az iskolába áhítattal készülő kisgyermekeket és szüleiket érték az utóbbi napokban.

Mit lehet tenni, ha a körzeti iskolába több a felvételre jogosult gyermek, mint a férőhelyek száma?

A kormányhivatal teendői lehetnek:

·   Az első évfolyamra beiratkozó gyermekek számának ismeretében új körzethatárokat állapít meg.

·   Bővíti a körzeti iskolákban a férőhelyek számát (több első osztályt kell indítani)

·   A többletköltségeket kifizetésével (bérlet, gépkocsi használat, órabér, kísérő költsége, stb.) megegyezik a szülőkkel, hogy távolabbi iskolába írassák be gyermekeiket, vállalják az aránytalanterhet.

Mit nem tehet meg a kormányhivatal, a KLIK, vagy az iskola:

·   Nem kényszerítheti a szülőket, hogy gyermekük még egy évig maradjon óvodában!

·    Nem manipulálhatják az óvodai szakvéleményeket abba az irányban, hogy a gyermek még nem iskolaérett.

·   A körzeti iskolába jelentkező gyermekek között az iskola nem tarthat sorsolást, hiszen a törvény értelmében minden gyermeket köteles felvenni.

·   Nem lépi túl a maximális férőhelyekre vonatkozó törvényi előírásokat.

·   Az illetékesek nem tehetik meg, hogy figyelmen kívül hagyják a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti arányára vonatkozó rendelkezéseket.

·   Első évfolyamra történő beiratkozásért felelős intézmények és személyek nem tehetik meg, hogy a körzetek kialakításánál figyelmen kívül hagyják a nemzetiséghez tartozó gyermekek és a sajátos nevelési igényű gyermekek beiskolázási igényét. (Róluk lentebb bővebben szólunk.)

Az iskola körzetében lakó gyermekek között sorsolni tilos!

Ha a kevesebb a férőhely, mint a körzeti iskolába jogosan jelentkezők száma, akkor az intézményfenntartó központnak kell gondoskodni a gyermekek elhelyezéséről. Sérti az emberi méltóságot, ha az iskola önkényesen válogat a jelentkezők közül vagy sorsolással akarja megoldani, ezt a jogi helyzetet, hiszen a „veszteseknek” nincs hova menni.

Egy biztos a „körzetesek” között sorsolni tilos! Tilos válogatni azok között a jelentkezők közül, akiknek lakóhelye vagy tartózkodási helye az iskola körzetében található!

A felsorolt észrevételek szülői panaszok alapján készültek, mintegy válaszul a szülői kérdések sokaságára!

További felvételi lehetőségek, ha „több a férőhely”, mint a kötelező felvételre jogosult gyermek

Előnyberészesítés, sorsolás

Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud (maradt üres férőhely), a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.

A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. (Ha egyáltalán beírták oda.)

A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – kell az iskolának nyilvánosságra hozni.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található.

Ha az általános iskola – a fent megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni.

A körzetben lakó gyermekek felvétele után fennmaradó  üres férőhelyek sorsolás ebben az esetben megengedett! Tisztább eszköz, mint a felvételi elbeszélgetés alapján történő válogatás.

Előnybe részesítés a sorsolás előtt

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után -  a szabadon maradt helyekre - sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló

a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy

b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy

c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy

d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

MSZOE vélemény

Városokban egy kilométeren belül, kistelepüléseken helyben mindenhol általános iskolának kellene lenni. Mária Teréziának, Eötvös Károlynak, Klebelsberg Kunónak ezt sikerült megoldani? Most sokszor 5-10 kilométerre vagy másik településen van a körzeti iskola. 

Arról, hogy az iskolák egyre nagyobb távolságra kerültek a tanulók lakóhelyétől a költségvetési megtakarítások mellett a szülők szabad iskolaválasztása is közrejátszott.   Sok településen és kerületben a szülők éltek jogukkal és nem a körzeti iskolába íratták be gyermekeiket, és az így kiürült iskolákat a fenntartó egyszerűen bezárta.

Figyelem! Időszerű a kisiskolák újraindítása

Az új köznevelési törvény 89. § (1) bekezdés szerint: Azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, óvoda esetében a települési önkormányzat, alsó tagozat esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére az állami intézményfenntartó központ a hivatal tájékoztatása mellett gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról.

Tehát a szülőkön is múlik, hogy a kistelepülési iskolákat újra megnyissák és a gyermekeknek ne kelljen aránytalan terhet vállalni, ha teljesíteni akarják tankötelezettségüket. Igényeljék az újraindítást!

Bővebb információ a kisiskolák alapításáról itt!

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum