Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

 

Főmenü: Óvoda

Hiányzás (mulasztás) a kötelező óvodai foglalkozásokról 2015. szeptember 1-től

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 3. életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 8. § (2) bekezdés]

Felmentés

A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az 5. életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. [Nkt. 8. § (2) bekezdés]

Öt éves kortól a gyermek, napi négy órában köteles óvodai nevelésben részt venni. (Öt éves kortól nincs felmentési lehetőség!)

A kötelező óvodáztatásban részt vevő gyermek hiányzása az óvodából 2015. szeptember 1-től

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

A mulasztás igazolása minden óvodaköteles gyermekre egyformán kötelező, akit nem mentettek fel az óvodakötelezettség alól, akár négy órát, akár többet tartózkodik az óvodában.

A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a szülő írásbeli kérelmére a gyermek a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

b) a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,

c) a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott óvodába járási kötelezettségének eleget tenni.

Figyelem!

A mulasztás igazolásának szabályait a 20/2012. EMMI tendelet 5. § (1) bekezdése értelmében  az óvoda házirendjében kell meghatározni. 

A szülőknek ismerni kell az mulasztás igazolásának szabályait, mert az igazolatlan mulasztásnak súlyos következményei lehetnek.

A házirendet az óvodaszék hagyja jóvá, óvodaszék hiányában az óvodai szülői szervezet. Tehát a szülőknek beleszólásuk van a házirend elkészítésébe. A házirendről bővebben információ itt található!

Az igazolatlan hiányzás büntetési fokozatai

Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Öt nap hiányzás esetén

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot.

Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával kapcsolatos, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.

Tíz nap hiányzás esetén

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetője a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.

Húsz nap hiányzás esetén

Ha a gyermek az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján vesz részt az óvodai nevelésben, és igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetője haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. [20/2012. EMMI rendelet 51. § (4)]

Szabálysértési eljárás óvodai hiányzás esetén

Tizenegy nap hiányzás esetén

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az adott nevelési évben összesen - az Nkt. 8. § (2) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén - tizenegy nap

A pénzbírság legalacsonyabb összege – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – ötezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint. [2012. évi II. törvény 11. § (1)]

MSZOE vélemény az óvodai hiányzások jogszabályi előírásairól

Az igazolatlan mulasztások durva szankcionálásának célja az óvodába járás kikényszerítése.

Az óvodai hiányzások bejelentése, nyilvántartása és az igazolatlan mulasztások szankcionálása nélkül az óvoda működésképtelen.

Az óvodafenntartónak és az óvodavezetésnek a napi létszámadatok alapján kell tervezni a foglalkozásokat és az étkeztetést.

Az igazolatlan mulasztások legújabb  túlzott szankcionálása eszközt ad az óvodavezetés kezébe szülők megfegyelmezésére, ha nem tartják be, vagy nem tudják betartani a házirendben előírt igazolási szabályokat.  

Jogszabály értelmében a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő írásbeli kérelmére a gyermek a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra.

Az írásos távolmaradási kérelmet vagy a mulasztást igazoló dokumentumot – a későbbi viták elkerülése végett - célszerű másolatban átvetetni az óvodával, nehogy eltünjön!

Figyelem!

Az óvodavezető jóindulatán is múlik, hogyan értékeli a szülő írásbeli kérelmét elfogadja vagy elutasítja.

A mulasztások nyilvántartása, az igazolatlan hiányzások bejelentése nem mindig érdeke az óvodavezetésnek (lásd létszámjelentés, statisztika).

Késés az óvodából

Ha a gyermeket késve viszik be az óvodába, a késést nem lehet büntetni.

Álláspontunk szerint, ha a gyerneket bármilyen időpontban, akár egy órára is, beviszik az óvodába, távollétét nem kell igazolni. (Persze illik bejelenteni, ha tudják, hogy késni fognak.) 

Az óvoda nyitva tartásának kikényszerítése 

A szülő köteles óvodába járatni gyermekét, ugyanakkor súlyosan sérti a munkavállaló szülők érdekeit az óvoda indokolt és indokolatlan zárva tartása, az óvodába járás akadályozása.

Törvény értelmében nevelési év az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. (Nkt. 4.§ 19. pont)

Az óvoda tehát egész évben folyamatosan nyitva tartó köznevelési intézmény.

Ugyanakkor a 20/2012. EMMI rendelet az óvoda fenntartójára bízza, hogy meghatározza az óvoda zárva tartásának idejét. Ez ellentétes a köznevelési törvény fenti rendelkezésével.

Szülői panaszok alapján végzet felméréseink szerint az önkormányzati fenntartású óvodák, törvénysértő módon, 4-6-8 hetes nyári szünetet tartanak, sok helyen az őszi, téli, tavaszi iskolai szünetek idejére is bezárják az óvodákat.

Törvény értelmében, az óvodában évi 5 alkalommal un. nevelés nélküli munkanap címén zárva tartják az óvodákat. Ez azt jelenti, hogy 5 alkalommal megszakítják az óvodába járást.

MSZOE javaslat

1.  Törvényben kell előírni, hogy a kötelező felvételt biztosító óvodákat nevelési év közben semmilyen indokkal nem lehet zárva tartani.

2.  Az óvodai nevelés nélküli munkanapra vonatkozó előírást azonnal törölni kell a jogszabályból

Az óvodában nincs szünet, nem lehet nevelés nélküli munkanap, nincs továbbképzési szünet, nem lehet hivatkozni a pedagógusok szabadságolására.

Súlyos terhet ró a szülőkre, különösen a munkavállaló szülőkre, ha az óvoda évente 8-10 alkalommal megszakítja szolgáltatásait és 4-6-8 hétre bezárja az óvodát és a szülőknek kell gyermekük felügyeletéről gondoskodni.

Figyelem!

Ha a szülőket megbüntetik, ha gyermekük hiányzik az óvodából, akkor az óvoda fenntartókat is felelősségre kell vonni az indokolatlan zárva tartás miatt.

Az óvodába járó gyermekek 5-10-11-21 napos hiányzásának szankcionálása nincs arányban az óvodák 30-60 napos törvénysértő - eddig büntetlen - zárva tartásával.

Szülő joga gyermeke időleges távoltartása az óvodából

Mivel a szülő elsősorban felelős gyermeke neveléséért és az óvodai nevelés csak kiegészíti a családi nevelést, ezért biztosítani kell, hogy a szülő, akár indoklás nélkül is otthon tartsa kisgyermekét, ha azt a gyermeke érdekében jónak látja.

Sérti a szülők szabadságjogát, ha a jogszabály nem biztosítja számukra a hiányzás igazolásának jogát, ha gyermeküket nem viszik be az óvodába.

MSZOE jogszabály módosító javaslata

A szülő joga, hogy utólag igazolja gyermeke a óvodai, iskolai mulasztást, ha az nem haladja meg a három nevelési/tanítási napot.

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum