Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Óvoda 

Az óvodák nyitva tartását szabályozó jogszabályi előírások

A nemzeti köznevelésiről szóló 2011, évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 19. pont szerint: a nevelési év az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak. 

A gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell.

Az óvoda tehát egész évben (250-252 munkanap) megszakítások nélkül nyitva tartó nevelési intézmény.

Figyelem!

A fenntartó – a július-augusztus hónapok kivételével – nevelési évben

a) óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,

b) óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg,

c) óvoda feladatait nem változtathatja meg. [Nkt. 84. § (3)]

Az óvoda nyitva tartása

Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel. (20/2012. EMMI rendelet 12. §)

Az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról az óvoda fenntartója dönt. [Nkt. 83. § (2)]

De milyen alapon? Lásd a következő jogszabályi előírásokat!

Törvény értelmében az óvodában a gyermekek finanszírozott foglalkoztatási időkerete heti 61 óra (50+11 óra). (Nkt. 6. sz. melléklet)

Az óvodai nevelés finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet (napi 10 óra), továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét.  [Nkt. 8. § (3)]

Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben meghatározottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák és hazavihessék.

Törvény értelmében az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. [Nkt. 3. § (7)]

Az óvodát csak átépítés, tisztasági festés, vagy használhatatlanná válás esetén lehet zárva tartani!

Figyelem!

Az óvodai nevelés  államilag finanszírozott időkerete (heti 50 óra) magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges időkeretet is, ezért értelmezésünk szerint a települési önkormányzatoknak (budapesti kerületek is) az óvodába felvett gyermekek óvodai foglalkoztatását legalább a hét munkanapjain –– a munkavállaló szülők igénye alapján - reggel 7- 8 órától este 17-18 óráig biztosítani kell.

Amennyiben a munkavállaló (esetleg beteg, vagy munkaerőképzésben részt vevő) szülők hosszabb nyitva tartási időt igényelnek, akkor az állam által finanszírozott időkeretet az önkormányzatoknak az igazgatási, szociális vagy más forrásból meg kell növelni!

Sajnos a munkavállaló szülők nem tudják ezeket a rendelkezéseket ezért anyagi áldozatok árán is átvállalják ezt az önkormányzati feladatot. Ha későbben nyit az óvoda vagy korábban zár be és nincs aki hordja-vigye kisgyermeküket, akkor vállalniuk kell,  hogy kirúgják őket a munkahelyükről, ha később érkeznek be, vagy korábban mennek el onnan!!!

Az óvoda zárva tartása

Az óvodák többségét fenntartó helyi önkormányzatok úgy akarják elspórolni a fenntartásra és a működtetésre felvett állami normatívákat, hogy hetekre, hónapokra bezárják az óvodáikat. hogy ne kelljen fizetni a nevelési feladatok elvégzéséhez szükséges pedagógus létszámot, vagy a helyettesítő pedagógusok bérköltségét.

Az önkormányzati fenntartású óvodák időszakos zárva tartása általános gyakorlat, amely ellentmond annak az előírásnak, amely szerint a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ugyanakkor az egymásnak ellentmondó jogszabályok mégis lehetővé teszik az óvodák időszakos zárva tartását az óvodafenntartók számára.  

Sok önkormányzati fenntartó úgy oldja meg az óvodák zárva tartását, hogy egy más településen levő óvodában helyezik el a gyermekeket. A kis gyermekek utaztatása aránytalan terhet jelent a családoknak.

Nem kisgyermekeket kell „összevonni”, idegen környezetben elhelyezni, utaztatni az ügyeletes óvodába, hanem a helyettesítési rendszert (utazópedagógus hálózat) kell működtetni.

Hova „tegyék” a gyermeküket a munkavállaló szülők, ha az óvoda napokra, hetekre nyáron hónapokra bezár? Mit csináljon a munkavállaló szülő, ha egy másik településen van a kötelező felügyeletet biztosító óvoda?

Az óvodák illegális zárva tartása az iskolai szünetekben

Gyakorlattá vált, hogy az őszi, téli, tavaszi iskolai szünetekben óvodák is zárva tartanak azzal az indokkal. hogy a szülőnek úgy is vigyáznia kell tanuló gyermekére, akkor tud vigyázni az óvodásra is. A szülők ezt el is hiszik.

Az óvodában nincs őszi, téli, tavaszi sem nyári szünet! Az óvoda zárva tartása az iskolai szünetekre való hivatkozással törvénysértés!

Ha az óvodafenntartók az iskolai szünetekre hivatkozva zárva tartják az óvodákat, akkor jogtalanul veszik fel az állami normatívát azokra a napokra, amit vissza kell fizetni a kincstárnak.

Indokolatlan zárva tartás az óvodai nevelés nélküli munkanapokon

Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben vagy egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg.

Az óvodai nevelés nélküli munkanapon – a szülő igénye esetén – az óvoda ellátja a gyermek felügyeletét. [Nkt. 3. § (5)-(6) bekezdés]

Mi az a nevelés nélküli munkanap? Mit csinálnak az óvodapedagógusok a nevelés nélküli munkanapokon? Értekeznek? Kijavítják a játékokat? Elkészítik a gyermekek jellemzését (anamnézisét)? Ezekre bőven van idejük a munkaidejük neveléssel le nem kötött idejében. Ezért nem kell zárva tartani az óvodát! Ez egy értelmetlen rendelkezés! Ráadásul legtöbb helyen ez ötször egynapos zárva tartás jelent.

Az állami normatívát a gyermekkel való közvetlen foglalkozásra kell fordítani. Ha a nevelés nélküli munkanapokon óvodában nem folyik nevelés, akkor megvonják a köznevelési szolgáltatásokat a gyermekektől. A gyermekek megőrzése (felügyelete) nem nevelési szolgáltatás.

Javasoljuk az óvodai nevelés nélküli munkanapok intézményének azonnali megszüntetését!

Indokolatlan zárva tartás az óvodapedagógusok szabadságolása miatt

Egy új jogszabályi intézkedés értelmében „a pedagógus szabadságát – a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével – óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell.” Ha a szabadság a nyári hónapokban nem adható ki, akkor a nevelési év többi részében kell kiadni. [326/2103. Kormányrendelet 30. § (4)]

Az óvoda egész évben nyitva tartó nevelési intézmény az óvodában nincs nyári szünet, ezért indokolatlan, hogy az óvodapedagógusok szabadságát a két nyári hónapban egyszerre adja ki a munkáltató.

A szabadságolásra hivatkozva az önkormányzati fenntartók rövidebb hosszabb időre zárva tartják az óvodákat, ami súlyos törvénysértés. 

A kormányrendelet előírása ésszerűtlen, ezért indokolatlan, sérti a dolgozó szülők emberi méltóságát, akik nem rendelkezhetnek arról, hogy nyáron veszik ki szabadságukat.

Az indokolatlan nyári óvodabezárások miatt a szülők nehéz helyzetben kerülnek, mert nekik nincs annyi szabadságuk, hogy ellássák gyermekük felügyeletét a tanítás nélküli munkanapokon, és az óvodák jogszabályértő zárva tartása esetén. A munkáltatók nem veszik szívesen, ha a kisgyermekes szülők évente tíz-húsz alkalommal hiányznak a munkahelyükről. Akkor is otthon kell maradniuk, ha gyermekük beteg.

A szükséges pedagóguslétszám megállapítása

Felméréseink szerint a helyi önkormányzatok alultervezik az  általuk fenntartott óvodákban a nevelési feladatot ellátó óvodapedagógusok létszámát.

A pedagógus létszám megállapításánál figyelembe kell venni a szabadságolások miatt kieső munkaerőt, ezért több óvodapedagógust kell alkalmazni, akik folytatják pihenő kollegáik munkáját.

A jogszabályi háttér sem támogatja a magasabb pedagóguslétszám tervezést, mivel a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus álláshelyek számításának alapja

a) a gyermekek finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete (61 óra),

b) az átlag csoportlétszám (20 fő), valamint

c) a nevelésssel lekötött munkaidő alsó határa (32 óra).

[326/2013. Korm. rendelet 35. § (2) bekezdés]

Az önkormányzatnak és az államnak olcsóbb az óvodák fenntartása, ha nem kell finanszírozni a szabadságra menő óvodapedagógusokat helyettesítő pedagóguslétszámot. Majd a szülők finanszírozzák gyermekük nevelését, vagy kimaradnak munkahelyükről.

Helyettesítési rendszer

Ha az óvodapedagógus szabadságát nyáron akarják kiadni, akkor gondoskodnia kell a helyettesítéséről. Nem az óvodát kell bezárni, és a kisgyermekeket utaztatni egy másik településen levő óvodába, vagy egyszerűen hazaküldeni őket. 

A munkáltatónak (óvodavezető) kell gondoskodnia a szabadságolások miatt távol lévő pedagógusok helyettesítéséről, ami megoldható a nyugdíjas, vagy munkahely nélküli, pályán kívülre rekedt pedagógusok időszakos alkalmazásával, ami szintén fontos foglalkoztatáspolitikai kérdés.

Igénybe lehetne venni a fővárosi, megyei helyettesítési rendszert is, ha működne.

1. Főváros, megyei helyettesítési rendszer (szakhelyettesítés)

Az állami intézményfenntartó központ a fenntartásában működő köznevelési intézmények esetében a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerén keresztül megszervezi a szakvizsgára történő felkészítésben vagy a továbbképzésben részt vevő pedagógus helyettesítését.

A pedagógusok álladó helyettesítési rendszerét ki kell terjeszteni az önkormányzati fenntartásban levő óvodákból szabadságolás miatt távollevő pedagógusok helyettesítésére.

2. Belső helyettesítés elrendelése

A neveléssel lekötött munkaidejét meghaladóan az óvodapedagógusnak további foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. Itt sincs megemlítve a szabadságolás.

3. Laikus helyettesítés (dajka)

Az óvodapedagógus alkalmazásának szigorú végzettségi és szakmai feltételei vannak. Súlyosan vét az önkormányzati fenntartó, ha a pedagógusszabadságolás miatt szakképzettség nélküli személyekre, pl. a dajkákra bízza a szakképzett óvodapedagógusok helyettesítését. Ez általános gyakorlat, pedig a jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik. óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel.

(20/2012. EMMIr. 12. § )

4. Szívességi helyettesítés

Ha kevés az óvodapedagógus a pedagógusok – a munkaidő le nem kötött részében egymás között szívességi helyettesítés végezhetnek az óvodavezető engedélyével, ha nincs más feladatuk. A helyettesítés nem mehet a gyermekek kárára, pl. nem lehet a csoportokat összevonni.

Az óvodapedagógusok heti munkaideje

A munkatörvény könyve szerint óvodapedagógus esetén a teljes munkaidő = heti 40 óra

Gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra fordított kötött munkaidő = heti 32 óra

Elrendelhető munkavégzésre fordítható idő = heti 4 óra

Saját felhasználású órakeret = heti 4 óra

Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét (32 órát) a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. [Nkt. 62. (8) bekezdés]

Átfedési idő

Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként és csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel. [20/2012. EMMIr. 12. §  ]

Zárva tartás karbantartás, tisztasági festés miatt

A szükségszerű karbantartások, tisztasági festések miatt évente egyszer maximum 7 napot tarthatnak zárva az óvodák. Ebben az estben is minden gyermek számára biztosítani kell az óvodai ellátást.

Ha másik távolabb lévő óvodában tudják elhelyezni a gyermeket, akkor szülők vagy a kísérők utazási költségét és keresetkiesését a helyi önkormányzatnak meg kell téríteni, ha nem oldja meg a gyermekek "háztó-házig" szállítását.

Spórolás vagy normatíva csalás

Az óvodák nevelési év minden hetére megkapják az állami normatívát (250-252 nevelési nap). Minden olyan nap, amikor az óvodát zárva tartják és nem, biztosítják minden gyermek számára az óvodai szolgáltatást, akkor az állami normatívát vissza kell fizetni.

.

Az óvodai gyermekétkeztetés az óvoda zárva tartása esetén 

Az óvodába járó gyermekek többsége családja alacsony jövedelme miatt ingyenes gyermekétkeztetésre jogosult. Mit esznek a rászoruló gyermekek, ha az óvoda napokra, hetekre vagy hónapokra zárva tart? Mi lesz az étkezési normatíva sorsa, ha a gyermekek nem járhatnak óvodába?

MSZOE javaslat

Az óvodák indokolatlan zárva tartása, a gyermekek lakóhelye és az óvoda közötti egyre nagyobb távolság és az önkormányzati fenntartású óvodák állandó pénzkövetelései olyan társadalmi problémát jelent, amelyet az oktatásirányításnak sürgősen meg kell oldani, hogy szülők munkát tudjanak vállalni.

Javasoljuk, hogy az oktatásért felelős miniszter a tanév rendjéhez hasonlóan szabályozza az óvodai nevelési év rendjét.

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum