Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Nyitóoldal : Óvoda 

Az iskolaérettség vizsgálata, a tankötelezettség kezdete

Az iskolakezdés a gyermek életének egyik legjelentősebb fordulópontja. Az indulás meghatározza iskolai pályafutását, ami későbbiekben egész életére kihat. Ha nem megfelelő időben történik a beiskolázás, vagy ha a fejletlen képességek, pszichés problémák korrekciója nem történik meg annak, hosszú távú negatív következményei lehetnek: tanulási nehézség, beilleszkedési, magatartási problémák, érzelmi, pszichés tünetek.
E rövid ismertetővel szeretnénk támpontokat adni a szülőknek, hogy megalapozottan, felelősségteljesen tudják meghozni döntésüket gyermekük életének e fontos fordulópontjáról.

Az iskolaérettség összetett fogalom, a gyermek egész személyiségének fejlettségét foglalja magába. A gyermeknek testileg, pszichés és szociális szempontból egyaránt alkalmasnak kell lennie az iskolai élet megkezdésére.

Biológiai jellemzők:

1. Optimális testi fejlettség (testalkat változása, fogváltás megkezdése) és egészségi állapot.

2. Idegrendszer megfelelő érettsége, mely magába foglalja a nagy és finom mozgások, valamint látás-kézmozgás összerendezettségét, figyelem összpontosítás képességét terhelhető legyen, ne legyen fáradékony.

Pszichés alkalmasság kritériumai:

1. Értelmi fejlettség: gondolkodás terén lényeglátás, következtetések alkotása, ok-okozati összefüggések felismerése, mennyiségfogalom kialakulása, emlékezeti befogadás és felidézés képessége.

2. Beszédkészség: tiszta hangképzés (formai vonatkozás) és megfelelő szókincs, kifejezőkészség (tartalmi vonatkozás)

3. Munkaérettség, feladattudat, monotónia tűrés - képes legyen megkülönböztetni a játékot a feladattól, munkától.

4. Érzelmi, akarati érettség: képes legyen önmaga irányítására, mozgásigényének akaratlagos leküzdésére.

5. Érdeklődés, motiváltság.

Szociális érettség:

1. Alkalmazkodás és beilleszkedés készsége

2. Szabálytudat

3. Közösség igénye, kapcsolatkötés képessége

4. Felnőtt irányításának elfogadása

5. Önkiszolgálás, bizonyos önállóság

Az iskola-éretlen gyermek

Az iskola-éretlen gyermek egész személyiségében vagy több részterületen lassabban fejlődött. Jellemzőek lehetnek a következők: Nem alakult ki az iskolás testforma vagy teherbíró képessége gyenge, fizikailag-szellemileg fáradékony. Figyelme könnyen elterelődik. Gondolkodása nem a tényeket ragadja meg, hanem a számára érzelmileg fontosat. Munkaérettsége nem megfelelő, játékos. Szabálytudata kialakulatlan. Kudarcot nehezen tűri. Önuralma, akarata fejletlen, érzelmei uralkodnak felette. Esetleg túl visszahúzódó, bátortalan, sok biztatást igényel.
Ilyen esetekben célszerű a gyermek számára még 1 évet biztosítani, hogy a teljesítményhelyzet, megfelelés folyamatos terhe nélkül, az óvodában maradva érhesse a megfelelő fejlettséget, érettséget.

A fentiekből látható, hogy az iskolaérettség nem csupán értelmi képességek szintjét jelenti (mint ahogy sok szülő gyakran mondja "nem hülye az én gyermekem"), hanem egy sokkal összetettebb fogalom. A megfelelő fejlettség eléréshez részben spontán, természetes érés, részben az óvodai és otthoni foglalkozás, kiegyensúlyozott, odafigyelő családi háttér szükséges.

Gyakran szükség lehet szakemberek segítségére:
- beszédproblémák esetén logopédiai foglalkozásra
- részképességek fejletlensége esetén fejlesztő pedagógiai foglalkozásra
- érzelmi kiegyensúlyozatlanság, beilleszkedési és viselkedési problémák esetén pszichoterápiára
Figyelem! Amennyiben gyermek összességében iskolaérett, de 1-2 területen elmaradása van (ill. életkora miatt mindenképpen be kell őt iskolázni) az iskolakezdés után is lehetőség van a különböző szakemberek segítségét igénybe venni (fejlesztőpedagógus, logopédus az iskolában, pszichológus és fejlesztőpedagógus, a nevelési tanácsaadás a pedagógiai szakszolgálatokban).

Az iskolakezdésről leggyakrabban az óvodapedagógusok és szülők közösen döntenek. Amennyiben kérdések vagy bizonytalanság merül fel az óvoda, ill. a szülő kérheti a Szakértői bizottság vizsgálatát.

Iskolaérettségi vizsgálat

Az iskolaérettségi vizsgálat három esetben történhet:

Az óvodavezető javasolja

A szülő kéri

A hatóság elrendeli

Az iskolaérettségi vizsgálaton csoportos és egyéni helyzetben kapunk képet a gyermek képességeiről (rajzkészség, számolás, gondolkodás, emlékezet) valamint szociális és pszichés érettségéről. A szülővel folytatott anamnézis* felvétel és beszélgetés során tájékozódunk terhesség, szülés körülményeiről, a gyermek fejlődéséről, az életében bekövetkezett nagyobb változásokról, fontosabb történésekről, esetleges nevelésével kapcsolatos nehézségekről.
A javaslat kialakításához figyelembe veszik az óvónő által készített pedagógiai jellemzést, valamint ha, fejlesztő pedagógus, pszichológus vagy logopédus szakember foglalkozik a gyermekkel, az ő véleményét is.
A vizsgálat végén javaslatokat megbeszélik a szülővel. A gyerek érdekeit szem előtt tartva kell a legmegfelelőbb megoldást találni. A Szakvélemény javaslata alapján az iskolába történő felvételről az iskola igazgatója dönt.

*anamnézis eredetileg=kórelőzmény/élettörténet (kikérdezés, dokumentáció elemzés) Bővebben itt!

A tankötelezettség teljesítésének megkezdése (beiratkozási életkor)

A nemzeti köznevelési törvény (Nkt.) 45. § (2) bekezdés hatályos rendelkezése szerint:

„A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”

Értelmezésünk szerint a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.

Törvény értelmében, „ha gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.”

Figyelem!

Ha gyermek 6 évesen iskolaérett és nem „beteg”, akkor jobb, ha szülő elkerüli, hogy gyermeke év vesztes legyen, mert általános iskolába csak 16 éves koráig járhat a tanuló, és elég egy-két évfolyamismétlés (bukás, betegség vagy más ok miatt), és a túlkoros gyermek nem tudja befejezni az általános iskolát. (Törvény értelmében a gyermek 16. születésnapján megszűnik a tankötelezettsége, és az iskola indoklás nélkül megszűntetheti a tanulói jogviszonyát. Ráadásul a középfokú iskolák sem fogadják szívesen a 16 éven felüli jelentkezőket.)

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet szerint

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához:

a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.

A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:

– az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,

– megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

– a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

– érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

– elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.

A szociálisan érett gyermek:

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,

– feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

3. Az ötéves hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése.

4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget.

5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

Figyelem!

Az óvodába járó gyermekek nagy többsége 6 éves koráig eléri az iskola megkezdéséhez szükséges testi, lelki, érzelmi, értelmi „érettséget”. A probléma ott kezdődik, amikor az általános iskola elvárásai magasabbak, mint az óvodából kikerülő gyermekek átlagos fejlettségi szintje.

Nem az óvodáztatás idejét kell megnövelni 7-8 éves korig, hanem az általános iskolának kell alkalmazkodni az első évfolyamra beiratkozó gyermekek esetlegesen eltérő fejlettségi szintjéhez.

Ha a szülők élve a lehetősséggel még egy-két évig óvodába járatják gyermeküket, akkor az általános iskola szakmailag elkényelmesedik, és nem készül fel módszertanilag a különböző képességű gyermekek fogadására nevelésére, oktatására.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló Korm. rendelet itt található!

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum