Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Óvoda 2014-2015.

A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik. Lásd lentebb. Az óvodába a gyermek – törvényben foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét évközben bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Figyelem! Az óvoda köteles felvenni a körzetében lakó gyermeket hároméves korától, de a szülő csak öt éves korától köteles óvodába járatni gyermekét. (Lásd lentebb) 

Mi van akkor, ha településen nincs óvoda?

Törvény értelmében azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú vagy nyolc alsó tagozatos korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, óvoda esetében a települési önkormányzat, alsó tagozat esetében a települési önkormányzat kezdeményezésére az állami intézményfenntartó központ (KLIK) a hivatal tájékoztatása mellett gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról.

A szülőkön múlik hogy utaztatják gyermeküket egy másik településre vagy követelik a helyi óvoda, iskola alapítását!

A 2014-2015. nevelési évben az óvodába járás  csak ötéves kortól kötelező!

A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni az önkormányzat által közzétett közleményben vagy hirdetményben meghatározott időpontban.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) még hatályos rendelkezése szerint: „24. § (3) A gyermek – ha e törvény másképp nem rendelkezik – abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.”

Tehát a 2014-2015. óvodai nevelési év kezdetéig - büntetés terhe mellett - minden olyan gyermeket be kell íratni óvodába, aki az adott év december 31-ig betölti az ötödik életévét! Bővebb iformáció a felvételről itt található!

Az új köznevelési törvény szerint a 2015-2016. nevelési évben az óvodába járás három éves kortól kötelező lesz

A 2015-2016. nevelési évben a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.

A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat majd a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.

Nevelési év (ami nem tanév)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 4.§ (1) bekezdés 19. pont szerint nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak.

Az óvodának egész nevelési évben folyamatosan nyitva kell tartani!

Az óvodában nincs se őszi, téli, sem tavaszi és legfőképpen nincs nyári szünet.  Ha az év 365 napjából levonjuk a pihenőnapokat és az ünnepnapokat, akkor 250 -251 „munkanap” marad, tehát az óvodai nevelési év 250 (251) nevelési napból áll.

Akkor miért zárnak be az óvodák évente 20-30-60 napra? Mit "csináljon" a munkavállaló szülő, amikor az óvoda nincs nyitva?(Szülői panaszok)

Figyelem! Az állami, önkormányzati fenntartású óvodákat vagy azokat az egyházi és magán óvodákat, amelyeknek fenntartói köznevelési megállapodás alapján vesznek rész az óvodai ellátásban, a nevelési év minden munkanapján (megszakítás nélkül) nyitva kell tartani.

Az óvodai nevelés államilag finanszírozott időkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét.

A települési önkormányzatoknak és a budapesti kerületeknek biztosítani kell munkavállaló szülők gyermekeinek óvodai foglalkoztatását és napközbeni felügyeletét, ellátását (étkeztetését) "legalább" a hét munkanapjain – szükség szerint hétvégén is   akár reggel öt órától este tíz óráig, ha dolgoznak.

Ha az óvodák különböző hivatkozásokkal 250 (251) napnál kevesebb napon fogadják a gyermekeket (zárva tartanak), vagy heti 50 óránál kevesebb ideig tartanak nyitva, akkor megvonják az ingyenes állami közszolgáltatást a szülőktől és nem teljesítik a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos kötelező feladataikat.

Az óvodai nevelési év helyi rendjét (pl. a napi, heti, évi nyitva tartást, a fogadó órák időpontját, stb.) az óvodai munkaterv határozza meg, amelyről itt találhatnak információt!

A térítésmentesen biztosított óvodai közfeladatok köre

A Köznevelési törvény értelmében (Nkt.) az állami, és települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő más fenntartású intézményben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele az óvodába járó gyermekek, számára térítésmentes.

A 229/2012. évi Kormányrendelet szerint az állami szerv, az állami intézményfenntartó központ, az állami felsőoktatási intézmény, a települési önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és az önkormányzati társulás által fenntartott óvodában térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat:

az óvodai foglalkozás (az „Óvodai nevelés országos alapprogramja” szerint),

a gyermekek – jogszabályban meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,

sajátos nevelési igényű gyermek, esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás,

az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor.

Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatás az óvodában

A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

Az állami és önkormányzati fenntartású óvodában az étkezésen kívül nem kérhető térítési díj!

Az étkezési térítési díjon kívül minden más óvodai pénzkövetelés illegális. Nem lehet megkövetelni a szülőktől, hogy csoportpénzt gyűjtsenek, vagy az óvodai alapítványba fizessenek be bizonyos összegeket, nem lehet előírni, hogy pl. gyümölcsöt vigyenek naponta az óvodába. Csúnya dolog, ha arra kérik a szülőket, hogy reggeliztessék meg gyermeküket otthon, mielőtt beviszik az óvodába. A szülők mégis fizetnek a „szegény” óvodának, akkor is ha tilos.

 

 Ha az óvoda valamilyen törvényes célból pénzt szed be a szülőktől, akkor köteles az összegről elismervényt vagy számlát kiadni, és a számviteli szabályoknak megfelelően kell bevételezni és könyvelni!

Figyelem! Az alapítványi, magán és egyházi fenntartású óvodákban az óvodai felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés fenntartása – írásbeli megállapodásban – fizetési kötelezettséghez köthető!

Jelentkezés az óvodába

A szülő – jelenleg - nem köteles beíratni gyermekét óvodába 5 éves koráig.

Ha mégis óvodába akarja járatni gyermekét, akkor az alábbi szabályokat kell elfogadni, illetve betartatni.

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek – e törvényben foglalt kivétellel – harmadik életévének betöltése után vehető fel.

A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele év közben folyamatos. Nincs olyan, hogy csak szeptembertől veszik fel a kisgyermeket!

A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol szülője dolgozik.

A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét.

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.

 Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni (jelenleg ötéves korától), ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található, ez a kötelező felvételt biztosító óvoda. Óvodakötelesek felvételéről bővebben itt!

 Az óvoda működésének nyilvánossága

 A nevelési-oktatási intézmények – tevékenységükhöz kapcsolódóan a jogszabályban meghatározott adatokat közzéteszik. Az óvodai közzétételi lista tartalma itt található!

„Fakultatív” hitoktatás az óvodában

A fakultatív hitoktatás az óvodában az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve – a nyitvatartási időn belül, de nevelési időnek nem minősülő időkeretben szervezhető.

Az óvoda a fakultatív hitoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket – így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket – az intézményben rendelkezésre álló eszközökkel biztosítja.

MSZOE vélemény

Az óvodák indokolatlan zárva tartása, a gyermekek lakóhelye és az óvoda közötti egyre nagyobb távolság és az önkormányzati fenntartású óvodák állandó pénzkövetelései olyan társadalmi problémát jelent, amelyet az oktatásirányításnak sürgősen meg kell megoldani, mielőtt 3 éves kortól kötelezővé válik az óvodába járás.

 

Jogszabály értelmében a gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

 

Mikulás ünnepség az óvodákban

 

Az óvoda illegális zárva tartása

Óvodai nevelés országos alapprogramja

Az óvodai szülői közösség jogosítványai itt!

Óvodai szülői szervezet költségvetése

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum