Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Főmenü: Óvoda

Óvodai csoportlétszám és a csoportbeosztás szabályai

Óvodai csoport az a legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az óvodába, felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó kisgyermekekből.

Az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát a fenntartó határozza meg

Figyelem!

A fenntartó nevelési évben – a július-augusztus hónapok kivételével – óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg, óvoda feladatait nem változtathatja meg.

Az óvodai csoportok engedélyezett létszáma

Az óvodai csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a köznevelésiről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. melléklete határozza meg, amely szerint:

 

A

B

1

Intézménytípus/Oktatási forma

Osztály- és csoportlétszámok

2

 

BA minimum

BB maximum

BC átlag

3

Óvoda

13

25

20

A törvényben előírt maximális létszámhatártól való eltérés lehetősége

Az óvodai csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év során az új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt. [Nkt. 25. § (7)]

Fontos tudni!

Az osztálylétszámok kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az iskolai osztály létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. [Nkt. 47. § (7)]


Általános tendencia, hogy az óvodafenntartó önkormányzatok figyelmen kívül hagyják a sajátos nevelési igényű gyermekek "többletlétszámát" és 30-40 fős összevont óvodai csoportokat szerveznek a 13-20 fős csoportok helyett, annak érdekében, hogy meg tudjanak takarítani egy-két óvodapedagógus és kisegítő alkalmazott bérköltségét.

Figyelem!

A szülői közösség feladata, hogy fellépjen az óvodai szolgáltatások színvonalát veszélyeztető magas csoportlétszámok kialakításával szemben, amelynek célja a bérköltségek elspórolása.

A minimális létszámtól való eltérés

Jogszabály értelmében a minimális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai jogviszony nevelési év közben történő megszűnése indokolja.”  Kiíratnak egy gyereket. [Nkt. 25. § (7)]

Ugyanakkor a törvény azt is lehetővé teszi, hogy azon a településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú korú gyermek rendelkezik lakóhellyel és a demográfiai adatok alapján feltételezhető, hogy ez a létszám legalább három évig fennmarad, továbbá ha a szülők ezt igénylik, óvoda esetében a települési önkormányzat, gondoskodik a feladat helyben történő ellátásáról. [Nkt. 89. § (1]

Nyílván való, hogy az ilyen kistelepülési óvodákban nem kell figyelembe venni a 13 fő „minimális létszámra” vonatkozó jogszabályi előírást, mivel ebben az esetben 8 gyermekkel is indítható óvoda, illetve óvodai csoport.

A gyermeklétszámot befolyásoló területi korlát

A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben felsorolt helyiségekre előírt követelmények teljesülnek, ha az épület megfelel a létesítésére, kialakítására vonatkozó nemzeti szabványban rögzített, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, továbbá azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak azzal az eltéréssel, hogy az óvodai csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb mint 2,0 m2/fő.

Figyelem!

Az óvodai szülői közösség feladata annak ellenőrzése, hogy az óvodai csoportszoba alapterülete megfelel-e a felvett gyermeklétszámnak.

MSZOE álláspont az óvodai csoportok számának meghatározás ügyében

Álláspontunk szerint az óvodai csoportokat a gyermekek életkora, illetve fejlődési szintje szerint kell összeállítani. Az  iskolakezdés előtt álló 5 és 6 éves gyermekeket és az óvodában visszatartott 7 éves gyermekeket nem lehet egy csoportban  elhelyezni és fejleszteni a 3 és 4 éves kisgyermekekkel.

A kisgyermekek életkora, illetve a fejlődési szintje szerinti pedagógiai feladatok végrehajtására érdekében vissza kell állítani és jogszabályban kell rögzíteni a korcsoport rendszerű  (kis- közép- és nagycsoportos) nevelés, fejlesztés lehetőségét az óvodákban, amelyet takarékossági okokból megszüntetett az oktatáspolitika.

MSZOE közérdekű jogszabály módosító javaslata

Az óvodák pedagógiai programjában előírt nevelési feladatokat a gyermekek fejődési szintjének megfelelően – hasonlóan az iskolai osztályokhoz – korcsoportonként differenciálni kell.

Figyelem!

Jogszabályi előírás hiányában az óvodába járó gyermekek szüleinek kell elérni, hogy az óvoda fenntartója az óvodába beiratkozott gyermekeket életkoruk és fejlettségi szintjük szerint különböző csoportokba ossza be.

Csoportbeosztás

A nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 49. § szerint:

„(4) Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.”

A törvényi előírás úgy is értelmezhető, hogy az óvodavezető döntésén múlik a gyermekek beosztás a különböző csoportokba, vagyis a szülők és az óvodapedagógusok véleményét nem köteles figyelembe venni.

Kérdés az, hogy akkor miért kötelező kikérni a szülők és az óvodapedagógusok véleményét, ha az óvodavezető a véleményektől függetlenül dönthet csoportbeosztásról?

A jogalkotó abból a meggondolásból indul ki, hogy egy vezető akkor tud megalapozott döntést hozni, ha ismeri az érdekeltek véleményét, és annak alapján dönt egy fontos kérdésben.

Ezzel ellentétben a jogalkotó azért engedélyezi az egyszemélyes döntést, mert feltételezi, hogy a szülők úgy sem tudnának megegyezni egymás között a csoportbeosztás kérdésében.

Számunkra nyilvánvaló, hogy a az 5-6-7-8 éves gyermekeket nem lehet a 3-4 éves gyermekek csoportjában beosztani!

A szülők és az óvodapedagógusok véleményének beszerzése kötelező!

A véleményt írásban kell beszerezni és a szülőknek írásban kell válaszolni, hogy dokumentálható legyen a felkérés és a válaszok. Az óvodapedagógusokat is írásban kell felkérni a véleménynyilvánításra. és jegyzőkönyvben kell rögzíteni, hogy egyetértenek a vezető szakmai döntésével.

A vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely az óvodavezetői döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.

Az óvodavezető törvénysértést követ el, ha döntése előtt nem kéri ki a szülők és az óvónők véleményét a csoportbeosztásról. 

Jogorvoslati lehetőség (érvénytelenítés)

Ha a szülő nem ért egyet az óvodavezető csoportbeosztással kapcsolatos döntésével, akkor az óvoda fenntartójához fordulhat felülbírálati kérelemmel.

Ha az óvodavezető, mint a fenntartó alkalmazottja nem kéri ki az érdekeltek véleményét (írásban) a csoportbeosztás előtt, akkor a szülő kezdeményezheti ennek a döntésnek az érvénytelenítését.

A nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 40. § szerint:

(1) Ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntés megtámadható. A sikeresen megtámadott döntés a meghozatalának időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.”

Figyelem!

A megtámadást három hónapon belül írásban kell közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében tizenöt napon belül érvényesíteni. Az érvénytelenség megállapítását települési önkormányzati fenntartó esetében a kormányhivatalnál lehet kezdeményezni. A három hónapos határidő a döntésnek az érdekelt részére történő közlésének napján kezdődik. Ha ez a nap nem állapítható meg, a közlés napja a döntés meghozatalát követő tizenötödik munkanap. A megtámadáshoz biztosított határidő jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

Egységes óvoda-bölcsőde

Az egységes óvoda-bölcsődében – függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy intézményegységként működik – egy csoport alakítható ki.

Az egységes óvoda-bölcsőde csoportszobájában az egy gyermekre jutó alapterület nem lehet kevesebb három négyzetméternél.

Az egységes óvoda-bölcsődében a bölcsődés korú gyermekek száma nem haladhatja meg az öt főt.

Az óvodás gyermekek létszáma az Nkt. 4. mellékletében meghatározott maximális létszámot (25 fő) akkor haladhatja meg, ha az óvodai csoportszoba alapterületére a 2 m2/fő feltétel biztosítható.

Az egységes óvoda-bölcsődében egész napos, napi tíz órás nyitva tartás esetén

a) két óvodapedagógust,

b) egy bölcsődei gondozót vagy szakgondozót,

c) egy dajkát

kell kötelezően alkalmazni.

 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum