Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Untitled Document

Régebbi hírek

Tanulmányi kirándulás 2019.

Tanítási napon, tanítási időben szervezett „tanulmányi” kirándulás ingyenes és kötelező köznevelési közszolgáltatás

A tanulmányi kirándulásról semmilyen indokkal sem lehet „otthon hagyni” a tanulót!

A tanulmányi kirándulásért nem lehet pénzt kérni a szülőktől, „osztálypénz" címén sem!

Sajtószóvivő: (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)


Tovább a teljes cikkre >>

Iskolaigazgató „választás” 2019.

Az iskolaigazgatót nem választják, hanem a tankerületi központ „javaslatára” az oktatásért felelős miniszter bízza meg 5 évre

A szülői szervezet véleményének beszerzése kötelező, de a sztásaülők nem kötelesek véleményt nyilvánítani aezetők kiválaszz igazgatói pályázatokról!

Óvodavezőtők kiválasztása itt!

FŐSZEGY sajtószóvivő 06-30/433-8754


Tovább a teljes cikkre >>

Beiratkozás az általános iskola 1. évfolyamára 2019-2020. tanévre

Visszatartják a 6 éves tanköteles gyerekeket az óvodák, nem engedik őket iskolába járni

Már az óvodában is van évismétlés?

Beilleszkedési, tanulási és magatartás és tanulási nehézséggel küzdőnek minősítik az iskolaérett gyerekeket is, ha az óvoda érdeke megkívánja.

Az óvodai szakvélemény csak egy javaslat, amit a kötelező felvételt biztosító körzeti iskola nem köteles figyelembe venni!


Tovább a teljes cikkre >>

Tankönyvrendelés 2019.

Tankönyv használata nem kötelező!

A tankönyvet nem kötelező bevinni az iskolába

Nem a tankönyvet kell megtanítani, hanem az iskola helyi tantervében előírt tananyagot

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

 Tankötelezettségi életkor leszállítása 5 éves korra

Az oktatáspolitika évek óta lebegteti a 8+1, azaz a 9 évfolyamos általános iskola bevezetését, aminek megvalósítása súlyos terhet jelentene a szülőknek és a társadalomnak

Nem az általános iskola nyolcadik évfolyama után kell beiktatni egy újabb évfolyamot, hanem egy évvel korábban kell kezdeni az általános iskola első évfolyamát! 

FŐSZEGY sajtószóvivő Keszei Sándor (06-30/433-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

Teljes cikkek:

Tanulmányi kirándulás 2019.

Tanítási napon, tanítási időben szervezett „tanulmányi” kirándulás ingyenes és kötelező köznevelési közszolgáltatás

A tanulmányi kirándulásról semmilyen indokkal sem lehet „otthon hagyni” a tanulót!

A tanulmányi kirándulásért nem lehet pénzt kérni a szülőktől, „osztálypénz" címén sem!

Sajtószóvivő: (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)

A tanítási időben szervezett „tanulmányi kirándulás” olyan - a hagyományos tantermi formától eltérő - oktatási módszer, amelynek tananyag tartalmát az iskolák pedagógiai programjában kell előírni.

A tanulmányi kirándulás célja a természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismertetése saját tapasztalatok alapján (pl. tanulmányi séta, tanulmányi kirándulás, erdei iskola). Annak felismertetése, hogy a környezet állapotáért és védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk.

A tanulmányi kirándulás ingyenessége

A jogszabályok egyértelműen meghatározzák, hogy a tanítási időben szervezett tanulmányi kirándulás térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat.

A 229/2012. Kormányrendelet 33. § (1) bekezdés értelmében:

az állami fenntartású általános iskolában és középfokú iskolában „térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola.”

A 100/2012. Kormányrendelet 7. § (1) szerint: 

az iskolai tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása.

Tehát iskolai tanítási napon (tanítási időben)  pénzdíjas tanulmányi kirándulás, erdei iskola múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás, mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, nem szervezhető!

Úgy látszik, hogy az iskolák félreértelmezik, vagy nem ismerik a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, amikor pénzt kérnek az tanítási időben szervezett iskolán kívüli foglalkozásokért.

Figyelem!

Az osztálykirándulás nem tanulmányi kirándulás!

A tanulók szabadidejében (tanítási órák után, szombat-vasárnap, vagy az iskolai szünetekben) szervezet pénzdíjas osztálykirándulás, színház, mozi múzeumlátogatás, sportfoglalkozás, üdülés, tábor és más szórakozás nem tekinthető iskolai foglalkozásnak, akkor sem, ha a pedagógusok szervezik. Lásd itt!

Szülői panaszok a tanulmányi kirándulással és az erdei iskolákkal kapcsolatban

A tanulmányi kirándulás költségeit az iskola költségvetésében kell tervezni.

Az iskola mégis arra kötelezi a szülőket, hogy fizessenek be 20-30 ezer forintot (esetleg részletekben osztálypénzként), mert tanulmányi kirándulást, erdei iskolát szerveznek a tanulók számára, de a szülő nem tudja kifizetni.

Ha a szülő nem tudja, vagy nem akarja kifizetni az illegálisan megkövetelt magas összeget, vagy más okból nem akarja elengedni gyermekét az iskolán kívüli foglalkozásokra akkor igazolatlan mulasztássalelégtelen érdemjeggyel fenyegetik vagy „otthon hagyják” és büntetésként egy másik párhuzamos osztályban helyezik el.

Hasonló szankcióknak van kitéve a szülő, ha azért nem járul hozzá gyermeke iskolán kívüli foglalkoztatásához, mert félti gyermeke testi épségét, érzelmi és erkölcsi biztonságát a lakóhelyétől 100- 150 kilométer távolságra levő erdei iskola vagy tanulmányi kirándulás lehetséges veszélyeitől.

Az is előfordul, hogy a szülő azért nem akarja elengedni gyermekét a tanulmányi kirándulásra, erdei iskolába, mert nem tudja olyan felszerelésekkel ellátni és felöltöztetni, mint a tehetősebb szülők.

Vajon miért erőltetik a pedagógusok az tanulmányi kirándulást, és miért bünteti azokat a tanulókat, akiknek szülei nem akarják elengedni gyermeküket az illegálisan szervezett tanulmányi kirándulásra?

A tanítási időben szervezet tanulmányi kiránduláson a tanulók felügyeletét ellátó pedagógusok rendkívüli munkavégzéséért járó díjazását sem a szülőkkel kell megfizettetni.

A tanulók megkülönböztetése fizetés megtagadása esetén

Ha a szülő élve az ingyenesség jogával nem akarja kifizetni az a tanuslmányi kirándulás jogtalanul megkövetelt költségeit, akkor „otthon hagyják” vagyis egy másik osztályban helyezik el gyermekét, ami fegyelmi büntetésnek számít.

A tanuló kirekesztése az iskolán kívül szervezett köznevelési szolgáltatásokból súlyos törvénysértés!

Figyelem!

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. [Nkt. 58. § (4) bekezdés (d pont]

Természetesen fegyelmi eljárást nem lehet kezdeményezni jogtalan pénzkövetelések megfizetésének kikényszerítése érdekében.

Az iskola válogat a tanulók között

Az iskola csak azokat tanulókat viszi el, akik, akik részt vesznek más fizetős fakultatív foglalkozásokon is.

Otthon hagyják azokat a tanulókat, akik szerintük nehezen kezelhetőek.

Sok iskola nem gondol arra, hogy ki felügyeli az otthon hagyott tanulót, ha dolgoznak a szülei, és mit eszik az ingyenességre jogosult rászoruló gyermek.

 

A tanuló kirekesztése az iskolán kívül szervezett köznevelési szolgáltatásokból, mert szülei nem járulnak hozzá a kötelező tanórai foglalkozások költségeihez az súlyos törvénysértés!

Figyelem!

Állami iskolafenntartás esetén a területileg illetékes tankerületi központ feladta, hogy megvizsgálja az általa fenntartott iskolák törvénysértő pénzbeszedő gyakorlatát és felelősségre vonják az intézményvezetőket.

Javasoljuk a szülőknek, hogy ne fizessenek a tanítási időben szervezett kirándulásért, mert az ingyenes köznevelési szolgáltatás!

A „tanulmányi” kirándulás és az „erdei iskola” költségeit az iskola költségvetésében kell tervezni. Az előrelátó iskolafenntartók, már régen törölték az iskolák pedagógiai programjából ezeket a szolgáltatásokat, hogy ne kelljen azokat finanszírozni. Úgy gondolják, majd a szülők fizetnek helyettük az illegálisan beszedett osztálypénzből.

A jogszabálykövető iskolák nem szerveznek tanulmányi kirándulást, sem erdei iskolát, ha a fenntartójuk nem finanszírozza ezt a fontos pedagógiai célú foglalkozást. Nem vállalják az illegális pénzbeszedéssel járó normatíva csalást?  

Álláspontunk szerint a tanulmányi kirándulásra jogtalanul beszedett pénzeket vissza kell fizetni a szülőknek!

A tanulmányi kirándulás és az erdei iskola ingyenességéről itt találhatnak még bővebb tájékoztatást!

A tanulmányi kirándulás és az erdei iskola szervezésének jogszabályi háttere itt található!

Az iskoláztatás indokolt és indokolatlan költségeiről bővebben itt!

Osztálypénzről itt!

Vissza az oldal tetejére

Iskolaigazgató „választás” 2019.

Az iskolaigazgatót nem választják, hanem a tankerületi központ „javaslatára” az oktatásért felelős miniszter bízza meg 5 évre

A szülői szervezet véleményének beszerzése kötelező, de a sztásaülők nem kötelesek véleményt nyilvánítani aezetők kiválaszz igazgatói pályázatokról!

Óvodavezőtők kiválasztása itt!

FŐSZEGY sajtószóvivő 06-30/433-8754

Az állami iskolafenntartó Tankerületi központ javaslata alapján az oktatásért felelős miniszter a saját hatáskörében - függetlenül a szülők, a tanulók és a pedagógusok véleményétől - saját belátása szerint dönt az intézményvezetők megbízásáról öt évre 2019. július ..ig.

Tehát az iskolaigazgatókat nem választják, hanem „kiválasztják”!

„Az intézményvezetők kiválasztása nyilvános pályázat útján történik.” [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 67. § (7)]

Figyelem! A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a Tankerületi központ és a nevelőtestület egyetért.

Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.

Az intézményvezetői állásra pályázók vezetési programjának véleményezése (formaság)

A Tankerületi központ a köznevelési intézmény vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával véleményének kialakítása előtt köteles beszerezni pályázat részét képező vezetési programmal kapcsolatosan

az intézmény alkalmazotti közössége (pedagógusok és más munkavállalók),

az iskolaszék (ha van),

a szülői szervezet, közösség,

az iskolai diákönkormányzat

véleményét.

A vélemény kialakításához minden olyan információt időben hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói javaslat meghozatalához rendelkezésére áll.

Jogszabály értelmében az óvodaszék, iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat, illetőleg más véleményezési joggal rendelkezők maguk határozzák meg, hogy miképpen alakítják ki álláspontjukat a vezetői programról

Figyelem! A laikus szülői közösségnek nincs meg a felkészültsége ahhoz, hogy a pályázók vezetési programját szakmailag elemezze, ezért a vezetői program szakmai véleményezéséhez az Oktatási Hivatal által nyilvántartott köznevelési szakértőt kell biztosítani a laikus szülők számára!

A szakértői vélemény költségeit a fenntartó az iskola költségvetésében tervezi (60-100 000 Ft).

Szakértő hiányában a szülői szervezet csak "szimpátia" alapján tud dönteni a pályázó személyéről!

Az iskolai szülői szervezet (közösség) feladata az igazgató kiválasztásánál

Az iskolai szülői szervezet elnöksége a véleményezésre megküldött pályázati dokumentumok alapján tájékoztatja az osztály szintű szülői közösségeket a pályázók személyéről és programjukról.

Az „osztályszintű” szülői közösségek által delegált szülői képviselők az elnök által összehívott „iskolaszintű” szülői szervezeti ülésen megvitatják a pályázati programot vagy programokat.

A szülői szervezeti értekezletre meg kell hívni azt, aki pályázatot nyújtott be. A pályázónak lehetőséget kell biztosítani, hogy a pályázatával kapcsolatos döntés előtt ismertesse elképzeléseit. A pályázó nem vehet részt a szülői szervezet döntésének meghozatalában akkor, amikor személyéről, illetőleg az általa benyújtott vezetési programról szavaznak.

Végül a rendelkezésre áló információk alapján megszavazzák (kérésre titkosan) az általuk támogatott pályázó személyét. A titkos szavazást egy szülő is kérheti.

Az írásos véleményt átadják regnáló iskolavezetésnek és dokumentálják az ülést (meghívó, jelenléti ív, jegyzőkönyv).

A szülői szervezeti ülésen a pályázati programmal kapcsolatban kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye (a szavazatok száma) közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. [Nkt. 67. § (8)]

Figyelem! A befolyásolás (megfélemlítés) lehetőségének elkerülésének érdekében a szülői szervezet „véleményező összejövetele” a fenntartó és a pedagógusok képviselői számára nem nyilvános.

Szülői panaszok nyomán: Nem a szülői szervezet vezetője (elnöke) véleményez „egyes szám első személyben”, nem a saját véleményét írja alá, hanem az összes szülő véleményét közvetíti a fenntartó felé.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményének formái

1. A szülői szervezet véleményének beszerzése kötelező, de a szülők nem kötelesek írásban véleményt nyilvánítani a pályázatokról. (Ha a véleményezésre jogosult szülői szervezet nem kívánja álláspontját nyilvánosságra hozni, mert pl. tart a megtorlástól, vagy nem akarja kiadni elképzeléseit, akkor megteheti, hogy nem él véleményezési jogával.)

2. Ha a szülői szervezet vállalja, hogy írásban nyilvánít véleményt, akkor nem köteles indokolni a véleményét!

Írásos vélemények lehetnek, pl.:

„A szülői szervezet megismerte XY pályázó vezetői programját, az abban foglaltakkal egyetértett és támogatja a pályázatot. Véleményünket nem kívánjuk indokolni.”

„A szülői szervezet megismerte XY pályázó vezetői programját, az abban foglaltakkal nem ért egyet, ezért nem támogatja a pályázatot. Véleményünket nem kívánjuk indokolni.”

„A szülői szervezet a vezetői program (programok) szakmai tartalmát köznevelési szakértő véleménye alapján megtárgyalta, majd ezt követően szavaztunk róla. A szavazás eredményeként XY pályázó vezetői programját támogatjuk. Véleményünket nem kívánjuk indokolni.”

„A szülői szervezet XY pályázót támogatja az igazgatói állás betöltésére.

Indokolás: A vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény hiányában a szülői szervezet ülésén, szimpátia alapján került sor a pályázók személyével kapcsolatos szavazásra.”

„A szülői szervezet azzal a feltétellel támogatja XY pályázó vezetői programját, amennyiben, vállalja, hogy kiegészíti a szülői szervezet által kért intézkedések teljesítésével. A szülői követelések a jegyzőkönyvben kerültek rögzítésre.”

Stb.

Figyelem! A Tankerületi központ - mint munkáltató - jelenleg nem köteles támogatni annak az igazgatói álláshelyre pályázónak a pályázatát, akit az összes szülő támogat!

 Az iskolaigazgatók „kinevezésének” mente

A területileg illetékes Tankerületi központ a fenntartásában lévő köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére és megbízására, megbízásának visszavonására javaslatot(!) tesz az oktatásért felelős miniszternek a budapesti székhelyű Klebelsberg központ útján.

A munkáltató Tankerületi központ feladatai

Pályázat kiírása és nyilvánosságra hozatala

A pályázat véleményezésére jogosultak tájékoztatása (értesítése) és az írásos vélemények begyűjtése.

A köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére vonatkozó javaslat elkészítése és megküldése a középirányító szervnek, a Klebelsberg központnak.

Az logikusnak tűnik, hogy az iskolafenntartó, mint munkáltató szeretné kiválasztani beosztottjait, az általa fenntartott köznevelési intézmények vezetőit.

A Klebelsberg központ feladata

A középirányító szerv összegyűjti tankerületi központok által megküldött munkáltatói dokumentumokat, ellenőrzi és továbbítja az oktatásért felelős miniszternek.

Az oktatásért felelős miniszter feladata

A Tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjét – a törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek véleményének kikérésével és a fenntartó javaslata alapján – az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. [Nkt. 68. § (1)]

Az oktatásért felelős miniszter saját hatáskörében - függetlenül a szülők véleményétől - saját belátása szerint dönt az intézményvezetők megbízásáról és felmentéséről.

A miniszteri kinevezés törvényi előírása megnövelte az iskolaigazgató kiválasztás presztízsét.

Figyelem! A véleményezők körének támogató vagy elutasító véleménye a pályázók vezetői programjáról csak tájékoztató jellegű melléklete a tankerületi központ javaslatának, érdemben nem befolyásolja a miniszteri döntést.

Igazgatói kinevezés az egyházi és magán köznevelési intézményekben

A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény, továbbá a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképzési centrum kivételével más állami fenntartású (pl. gyakorlói iskola), az egyházi és magán köznevelési intézmény, valamint a többcélú intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. [Nkt. 68.§ (2)]

Figyelem!

Az iskolaigazgató kiválasztás szabályai értelemszerűen a vonatkoznak települési önkormányzatok által fenntartott óvodák intézményvezetőinek kiválasztására és kinevezésére.

Óvodavezető választásról itt találhatnak tájékoztatást 

Vissza az oldal tetejére

Beiratkozás az általános iskola 1. évfolyamára 2019-2020. tanévre

Visszatartják a 6 éves tanköteles gyerekeket az óvodák, nem engedik őket iskolába járni

Már az óvodában is van évismétlés?

Beilleszkedési, tanulási és magatartás és tanulási nehézséggel küzdőnek minősítik az iskolaérett gyerekeket is, ha az óvoda érdeke megkívánja.

Az óvodai szakvélemény csak egy javaslat, amit a kötelező felvételt biztosító körzeti iskola nem köteles figyelembe venni!

A 6 éves gyermekek iskolába történő áprilisi beiratkozásának feltétele az óvodai szakvélemény bemutatása.

Ha kevés az óvoda környezetében lakó gyermek az adott óvodában, akkor rábeszélik a szülőt, hogy még ne írassa be tanköteles korú gyermekét az iskolába, mert még nem „iskolaérett”.

Ha szülő kifogásolja, hogy iskolakezdéshez fejletlennek nyilvánítják 6 éves gyermekét, akkor jogi eszközökkel kényszerítik, hogy 7-8 éves koráig járjon óvodába.

Ha a szülő nem teljesíti az óvoda követelését, akkor az óvodafenntartó önkormányzatok, és az óvodavezetők összejátszanak az állami „pedagógiai szakszolgálatokkal” és az un. Szakértői Bizottságokon keresztül „beilleszkedési tanulási és magatartási nehézséggel” küzdőnek” nyilvánítják az egészségesen fejlődő gyermeket is, hogy még egy évig felvehessék utána az óvodai állami normatívákat.

Figyelem!

Ha a kisgyermek nem beteg, akkor spontán fejlődése lehetővé teszi, hogy 6 éves korára „iskolaéretté” váljon, akár járt óvodába, akár nem. (A fogyatékos állapotú gyermekek is járnak iskolába.)

Az un. iskolaérett gyermekek szándékos visszatartása az óvodákban, azt jelenti, hogy lassan több lesz a 7-8 éves gyermek az általános iskola első évfolyamain, mint a 6 éves korú.

Ugyanakkor sok szülő is szeretné visszatartani gyermekét az óvodában, ha úgy érzi, hogy ott jobb helyen lenne még egy évig, ezért”- élve kezdeményezési jogukkal - szakértői bizottsági vizsgálatra viszik őket, ahol könnyen elérhetik, hogy „beilleszkedési tanulási és magatartási nehézséggel küzdőnek” minősítsék, ami később egy súlyos, lemoshatatlan „bélyeg” lesz számukra. Lásd lentebb.

Magyarországon nincs kötelező „iskolaérettségi” vizsgálat, de van óvodai szakvélemény

Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány, amelyen az óvoda –saját szakmai véleménye szerint - három pont közül választhat, aláhúzással:

„Javasoljuk a gyermek:

a) felvételét az iskola első évfolyamára

b) további óvodai nevelését

c) szakértői bizottsági vizsgálatát”

Az óvodai szakvéleményt (javaslatot) a szülőknek alá kell írni és egy példányát át kell adni a számukra. Javasoljuk, hogy írják alá és vegyék át az óvodai szakvéleményt, akkor is, ha nem értenek egyet vele.

 (Sok óvoda megkéri szülőktől a nyomtatvány árát, de ne fizessenek érte.)

Mit tegyen a szülő, ha nem ért egyet az óvodai szakvéleménnyel (javaslattal)

Ha a szülő nem ért egyet azzal az óvodai „javaslattal”, hogy 6 éves gyermeke még egy évig óvodában maradjon, akkor kérni kell, hogy fejlettségi szintjét szakértői bizottság vizsgálja meg.  Természetesen a gyermek fejlődését nyomon követő óvodai dokumentáció alapján! Lásd lentebb.

Ha a szülő nem ért egyet azzal az óvodai „javaslattal”, hogy 6 éves gyermeke már elég fejlett és beiratkozhat a kijelölt vagy választott iskolába, akkor kérje, hogy gyermeke fejlettségi szintjét szakértői bizottság vizsgálja meg. Természetesen a gyermek fejlődését nyomon követő óvodai dokumentáció alapján! Lásd lentebb.

Ha a szülő nem ért egyet, azzal, hogy gyermeke szakértői vizsgálatra szorul, akkor is el kell vinni gyermekét,  ha az óvoda hivatalosan felszólítja. Ha megtagadja a vizsgálatot a köznevelési feladatot ellátó hatóság (kormányhivatal) kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton.

Fontos tudni!

Az óvodai szakvélemény csak egy javaslat. Az általános iskola dönthet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az óvoda „javaslatát” és a Szakértői Bizottság véleményét és saját belátása (mérlegelése) szerint dönt a gyermek felvételéről.

Nincs olyan jogszabályi előírás, hogy az óvoda vagy a Szakértői Bizottság véleményét az iskolának kötelező figyelembe venni! Az iskola igazható mérlegelési joga, hogy felveszi a gyermeket vagy sem.

Egy év múlva úgyis kiteszik az óvodából, akár mit mond az óvoda vagy a szakértői bizottság!

Figyelem!

Hogyan bizonyítja az óvoda azt a szakmai álláspontját, hogy a gyermek felvehető az iskola első évfolyamára? Hasára üt, vagy dokumentumokkal igazolja, hogy a gyermek hat éves korára elérte vagy el fogja érni az iskolakezdéshez szükséges fejletséget?

Hogyan bizonyítja az óvoda azt a szakmai álláspontját, hogy a gyermek további óvodai nevelésre szorul, mert szeptember 1-ig nem fogja elérni iskolakezdéshez szükséges fejletséget?

Hogyan bizonyítja az óvoda azt az álláspontját, hogy a gyermek szakértői bizottsági vizsgálatára szorul?

Az óvodába járó gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció

Álláspontunk szerint egyértelmű, hogy az óvodába járó „gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció” az egyetlen olyan dokumentum, amellyel bizonyítható az óvodai szakvéleményben aláhúzott három pontos állásfoglalás valamelyike.

A 20/2012. EMMI rendelet 93/A. § (1) bekezdése szerint:

 „A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát.”

A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza”

„a) a gyermek anamnézisét,

b) a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,

c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,

d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait,

e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,

f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.”

Figyelem!

A szülő joga, hogy megismerje a gyermekéről írásban rögzített fejlődési adatokat és egyéb megfigyeléseket. A szülő joga, hogy megismerje gyermeke „fejlődését elősegítő megállapításokat”, „intézkedéseket” és az „elért eredményeket”.

Ha az óvoda a szülő tudta nélkül vezetik a gyermeke fejlődését nyomon követő dokumentációt, akkor személyiségi jogokat sértő súlyos szabálysértést követ el!

Mi még nem találkoztunk olyan szülővel, akit tájékoztattak volna óvodás gyermeke fejlődéséről, ezért a szülők egyáltalán nem tudják, hogy milyen „káderlapot” vezetnek gyermekéről.

Jogorvoslati lehetőség a Szakértői Bizottságok véleményével szemben

Ha a szülő nem ért egyet a Szakértői Bizottság véleményével, akkor kérje a tájékoztató vélemény felülvizsgálatát a járási kormányhivatal vezetőjénél. A Szakértői Bizottság véleménye nem határozat, csak egy megfellebbezhető vélemény!

Ha a szülő nem ért egyet a „járási kormányhivatal” által elrendelt szakértői vizsgálat eredményével, akkor a szülő a „megyei kormányhivatal” vezetőjéhez fordulhat jogorvoslati kérelemmel.

A „megyei kormányhivatal” egy újabb szakértői vizsgálatot rendel el, és ha a szülő nem ért egyet a vizsgálat eredményével, akkor egy újabb felülvizsgálati kérelmet kell beadni a „megyei kormányhivatalhoz”.

A jogorvoslati eljárás keretében a következő lépés, hogy a „megyei kormányhivatal” az „országos pedagógiai szakszolgálathoz” küldheti a gyermeket vizsgálatra.

Az „országos pedagógiai szakszolgálat” véleménye alapján a „megyei kormányhivatal” határozatban dönt a gyermek fejletségéről, amelyet a „bíróság” előtt lehet megtámadni.

Figyelem!

Tehát többlépcsős jogorvoslati lehetőség végén születhet meg a „megyei önkormányzat” határozata, hogy a 6 életévét betöltő a gyermek beiratkozgat az általános iskola 1. évfolyamára vagy a még egy évig óvodában kell maradnia.

Hogyan mondhatja ki az óvoda vagy egy valamilyen szakértői bizottság most márciusban, hogy egy kisgyermek személyisége megáll a fejlődésben és 6 hónap múlva (szeptember 1-én) is iskola éretlen lesz. Jövőbe lát?

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő óvodás gyermek

[BTM betűszóval (újabban BTMN) alázzák meg az óvodáskorú gyermekeket]

Mivel kötelező iskolaérettségi vizsgálat nincs Magyarországon, ezért az óvodák által kierőszakolt szakértői vélemények többsége komplex módon „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeknek” minősíti az „iskolaérettségi vizsgálatra” küldött kisgyermekeket.

A szakértői bizottságok valamilyen szakmai meggyőződésből márciusban tömegesen „gyártják” a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő 6 éves gyermekeket!

A gyermekek beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarának megállapításáról szóló eljárás lényege, hogy szülői egyetértés esetén gyermeke automatikusan beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küszködő státusba kerül.

Ha szülő nem ért egyet hogy gyermekét beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdőnek minősítsék, akkor 15 napon belül fellebbezze meg a szakértői véleményt! Biztosan megnyeri a jogorvoslatot.

Figyelem! Súlyos szabálytalanság.

Ha valamilyen hivatalos szerv, intézmény vagy személy, írásban vagy szóban BTM betűszóval fejezi ki a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő” vagy SNI  betűszóval a sajátos nevelési igényű gyermekek  állapotát, akkor személyiségi jogokat sért, ami  gyermek és ifjúság elleni bűncselekménynek számít.

Felhívjuk a szülők figyelmét, ne engedjék, hogy gyermeküket megalázó módon BTM-esnek vagy SNI-snek nevezzék a különböző a szakértői bizottságok által kiállított véleményező dokumentumokban! (Akár sérelemdíjat is lehet kérni érte.)

Beilleszkedési zavar vagy tanulási zavar vagy magatartási zavar?

Nincs olyan óvodás gyermek, aki komplex módon egyszerre küzd beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral.

Ezt csak a pedagógiai szakszolgáltatók által működtetett Szakértői Bizottságok pszichológus és gyógypedagógus tagjai agyalhatták ki.

Az lehetséges, hogy az óvodás képességei nem mutatnak egyenletes fejlődést (pl. kissé ügyetlen a mozgása, rajzai színvonala elmarad a kortársaktól, figyelme elkalandozó, stb.), de ezekben az esetekben, tehát nem komplex problémáról van szó.

Azért van a kötelező óvodai nevelés, az iskolai nevelés, oktatás, hogy kiegyenlítse ezeket a kisebb-nagyobb hiányosságokat.

B/Beilleszkedési zavar

Az óvodás gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító intézkedések, az esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteinek kezelése az óvodapedagógusok napi feladata.

Ki a felelős, ha az óvodás gyermek hatéves korára az áprilisi iskolai beiratkozás előtt hirtelen beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küszködik?

Az óvodapedagógus, az óvodavezetés vagy a szűrő vizsgálatot végző szakértői bizottság is felelős, ha gyermeknek beilleszkedési problémái vannak, pl. ha csendes, visszahúzódó, túl intelligens, vagy kiközösítik, bántalmazzák agresszív társai és védekezik. De ez nem beilleszkedési zavar!

A/ Tanulási zavar:

Egy képességterület működésében – különösen az olvasás, írás, számolás elsajátításában- tartós és súlyos problémák jelentkezhetnek (Diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia, stb.)

Az óvodában nem tanulni járnak a gyermekek, hanem - spontán fejlődésük érdekében - játszani!

Csak az iskolába járó tanulók tanulási képességét lehet vizsgálni, az óvodás gyermekét nem!

C/Magatartási nehézség

Az óvodásnak lehetnek magatartási hiányosságai, pl. fegyelmezetlen, agresszív, öntörvényű, nem ismeri az illemet, kanállal eszi a mákos tésztát, nem szobatiszta, stb. Az óvodapedagógusoknak kell feltárni és kezelni azokat az okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. Ez az óvoda pedagógus szakmai feladata!

Abban az esetben, ha a pedagógus gyermekbántalmazást vagy ismétlődő deviáns viselkedésformákat észlel és szakmai felkészültsége nem elég a helyzet kezeléséhez, akkor kérheti óvodapszichológus segítségét a problémák megoldásához.

Figyelem!

Szinte lehetetlen, hogy egy óvodás kisgyermek, komplex módon egyszerre legyen „beilleszkedési”, „tanulási” és „magatartási” zavaros, ha a hivatásos óvodapedagógus odafigyel a testi, lelki, érzelmi állapotára.

Íme, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek törvényi definíciója

A 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 4. § (1) bekezdés 3. pont szerint:

 „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.”

Ilyen óvodás gyermek nincs! Ez diszkrimináció! Ne engedjék a szülők, hogy ezt a bélyeget rányomják gyermekükre!

Figyelem!

A fenntartó az óvodában heti tizenegy órás finanszírozott időkeretben köteles megszervezni a „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő” gyermekek fejlesztő, egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatását.

FŐSZEGY javaslat

Mivel nincs olyan hogy különleges bánásmódot igénylő, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő óvodás gyermek, sem iskolás tanuló, ezért valamennyi jogszabályból azonnal törölni kell az összes ide vonatkozó meghatározást, amit bennfelejtettek a törvényekben és a kapcsolódó jogszabályokban!

Az évvesztés hátrányai

Ha egy kisgyermek nem mehet iskolába 6 éves korában, akkor év vesztes lesz, vagyis egy évvel későbben fejezi be iskolai tanulmányait, ezért egy évvel későbben kerül ki a munkaerőpiacra. Egy évvel kevesebb lesz a munkaviszonyuk a nyugdíjig.

A szülőknek egy évvel tovább kell eltartani gyermekeiket.

Egy teljes óvodai évfolyamot kell finanszíroznia a költségvetésnek.

És így tovább.

Készüljenek fel a legrosszabbra is!

Sok általános iskola férőhelyhiányra hivatkozva visszaküldi az iskolaérett gyermekeket az óvodába, mert az állami iskolafenntartó (KLIK) nem engedélyezi, hogy pl. két első osztályt indítsanak.

Vagy más körzetből vesznek fel fizetős szülők gyermekeit! (Protekció, korrupció!)

Ilyenkor rábeszélik a szülőket, hogy gyermekük jobb helyen van az óvodában, mint az iskolában.

Beiratkozás az első évfolyamra bővebben itt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=442&v=marad&fid=138&hol=jobb

Vissza az oldal tetejére

Tankönyvrendelés 2019.

Tankönyv használata nem kötelező!

A tankönyvet nem kötelező bevinni az iskolába

Nem a tankönyvet kell megtanítani, hanem az iskola helyi tantervében előírt tananyagot

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Nincs olyan jogszabály, amely előírja, hogy a tanulóknak minden nap be kell vinni az iskolába a számára ingyenesen biztosított tankönyveket.

A kártérítési felelősséggel kölcsönzött tankönyvekbe nem lehet széljegyzetet készíteni, szöveget kiemelni, aláhúzni, nem lehet belőle „puskázni”! Akkor minek kell becipelni az iskolába? 

Miért kapnak elégtelen érdemjegyet a tanulók az adott tantárgyakból, ha nem viszik magukkal vagy otthon felejtik tankönyveiket?

Az érthető, hogy a munkatankönyv, a függvénytáblázat, a térkép, a szöveggyűjtemény használata kötelező a tanórai foglalkozásokon. De a többi tankönyvet minek kell bevinni az iskolába, ha ki sem szabad nyitni?

Sérti a pedagógusok módszertani szabadságát a kötelező tankönyvhasználat

Vajon miért követelnek még több tankönyvkiadót és nagyobb tankönyvválasztékot a pedagógusok? Talán azért, mert könnyű azt mondani az óra végén, hogy tanuljátok meg a tankönyvből a 25-35. oldalt otthon

Törvény értelmében a pedagógus joga és feladata, hogy az adott iskola pedagógiai programja alapján a tananyagot és a nevelés-oktatás „módszereit” megválassza, tanmenetet, óravázlatot készítsen és meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket a tanulónak teljesítenie kell, hogy a magasabb évfolyamba léphessen.

Nincs olyan jogszabály, amely előírja, hogy tankönyvírók által alkalmazott módszertan alapján összeállított tananyag tudását kell megkövetelni a tanulóktól.

Akkor miért a tankönyvkiadók által szerkesztett tankönyvekből tanítják a rájuk bízott gyermekeket a tanárok?

Miért akarják saját elhatározásból követni a tankönyvszerkesztők módszertani utasításait?

Miért a tankönyvekhez kiadók által mellékelt tanmenetet, óravázlatot használják? Nem tudnak tanmenetet írni a helyi tanterv alapján?

Sérti a pedagógusok módszertani szabadságát, ha a tankönyvekben előírt megtaníthatatlan mennyiségű ismeretanyagot akarják megtanítani diákjaikkal.

Módszertani hibák

Szülői és tanulói panaszok is jelzik, hogy a rendelkezésre álló tanítási időben a pedagógusok nem tudják megtanítani a tankönyvekben előírt ismeretanyagot.

Egy 45 perces tanórai foglalkozás nem elegendő arra, hogy a pedagógus időt fordítson arra, hogy megtanítsa az iskola helyi tantervében vagy a tankönyvekben előírt ismeretanyagot.

Egy átlagos tanórai foglalkozás menete: ha a tanár 3-4 perc késéssel megy be az osztályba, 10 percet fegyelmez, 15 percet feleltet, majd azt mondja, hogy írom a táblára, jegyzeteljetek és tanuljátok meg a tankönyvből a 25-35 oldalon található anyagot.

Idő hiányában nincs magyarázat, nincs szemléltetés, nincs elemzés, nincs bizonyítás. A magára maradó tanulók nem értik a képleteket, az egyenleteket, a szöveget csak magolnak.

Ráadásul egyes tanárok a beszámoltatáskor többet követelnek a tanterv, ill. a tankönyv anyagánál.

Pedagógiai módszerek (forrás ismeretlen)

MAXIMALIZMUS

Szakmailag jól felkészült tanárok hibája, többet akarnak tanítani a tanterv ill. a tankönyv anyagánál.

Másik válfaja, amikor a tanítás során nem „válogatják le” a lényeges elemeket, hanem mindent egyforma súlyozással tanítanak.

DOGMATIZMUS

Annak a tanárnak a hibája, aki nem szemléltet, elegendő tényanyag és magyarázat, elemzés, bizonyítás nélkül általánosít, mond ki törvényeket, tételeket.

VULGARIZÁLÁS

Túlzott egyszerűsítésre törekvés miatt magyarázatunk tudománytalanná válik.

Szakkifejezések helytelen használata, köznapi kifejezésekkel helyettesítése.

FORMALIZMUS

A tanulók a képleteket, egyenleteket nem értik, csak magolják.

A tantervkészítés hierarchiája

Nemzeti Alaptanterv (NAT)

Ingyenes tankönyvellátásról itt találhatnak tájékoztatást

Vissza az oldal tetejére

 Tankötelezettségi életkor leszállítása 5 éves korra

Az oktatáspolitika évek óta lebegteti a 8+1, azaz a 9 évfolyamos általános iskola bevezetését, aminek megvalósítása súlyos terhet jelentene a szülőknek és a társadalomnak

Nem az általános iskola nyolcadik évfolyama után kell beiktatni egy újabb évfolyamot, hanem egy évvel korábban kell kezdeni az általános iskola első évfolyamát! 

FŐSZEGY sajtószóvivő Keszei Sándor (06-30/433-8754)

„Rossz kezekben” vannak az 5-6 éves gyermekek az önkormányzati fenntartású óvodákban.

Szülői panaszok sokasága jelzi, hogy az önkormányzati fenntartású óvodákban visszaélnek a helyi lakosok kiszolgáltatottságával.

A helyi önkormányzatok független polgármesterei kiskirályként viselkednek azokkal a helyi lakosokkal szemben, akik nem szolgálják ki Hivatal és a helyi elit politikai, gazdasági érdekeit, vagy nem veszik ki részüket a közmunkákból.

Az óvodákon keresztül úgy terrorizálják a helyi lakosokat, hogy túszul ejtik a gyermekeiket.

Hozzájárulást kérnek az ingyenes óvodai ellátásért, sok helyen a szülőkkel vetetik meg az ágyneműt, a játékokat, és más felszereléseket. Csoportpénzt szednek vagy szedetnek a szülőkkel átvételi elismervény és elszámolás nélkül.

Évente többször zárva tartják az óvodákat (illegális szünetek) nehéz helyzetbe hozva a dolgozó szülőket (hová tegyék a gyereket, ha bezár az óvoda?). Szünetek alatt szünetel a ingyenes gyermekétkeztetés. A rászoruló családoknak az illegális szünetekben sem lesz több pénze, hogy élelmezni tudják gyermeküket.

Az óvodából igazoltan távolmaradók (pl. beteg gyermekek) szülei nem vihetik haza az ebédet, mert nem adják oda nekik. Hová lesz az állami normatíva?

Ha egy szülő nem fizet vagy szóvá tesz valamit, akkor jaj neki. Ráuszítják a többi szülőt, vagy megbosszulják gyermekén. Az is előfordul, hogy a családnak el kell hagynia települést, mert kiközösítik (megverik).

Az óvodákban nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételei az 5 éves kort elérő gyermekek neveléséhez

Az óvodapedagógusok nincsenek szakmai eszközeik az iskolába készülő gyermekek speciális nevelésére, nincs idejük arra, hogy az 5-6 éves gyermeket - külön választva a „kicsiktől” - testileg és szellemileg (értelmileg) felkészítsék az iskolai életre.

Az óvodák többségében nem működik az életkor szerinti csoportbontás. Az óvodapedagógusnak együtt kell nevelni az életkoruk miatt különböző fejlettségű gyermekeket. A 3-4 éves kisgyermekek egy nagy létszámú un. vegyes csoportba osztják a be az 5-6-7 éves gyermekekkel, hogy elspórolják a csoportonként előírt alkalmazotti létszámot, az óvodapedagógusok és a dajkák bérét.

Ráadásul egy terembe zsúfolják össze gyermekeket, nem tartják be a csoportszobák alapterületére előírt a 2nm/fő jogszabályi előírást.

Az óvodák – törvénysértő módon - követik az iskolaszervezési előírásokat

Az óvoda egész évben folyamatosan működő köznevelési intézmény. Az óvodai nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvodában nincs szünet.

Az önkormányzati fenntartású óvodákban mégis bevezették a 6-8-12 hetes nyári szünetet. Sok helyen az iskolai tanítási szünetekkel egyidőben őszi, téli, tavaszi nevelési szüneteket rendelnek el illegálisan.

Az óvoda nem gyermekmegőrző intézmény. Az óvodában a gyermek életkorának megfelelő pedagógiai nevelés folyik. Nem engedhető meg, hogy a gyermekek fejlesztését heteken, hónapokon keresztül szüneteltessék az önkormányzati óvodák. Ez szabotázs!

A beiskolázás egyik feltétele az óvodai szakvélemény

A tankötelezettség megállapításához szükséges  az óvodának a gyermekek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalása. 

Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító gyermek nevére kiállított óvodai szakvéleményt.

1. Ha sok a 6 éves iskolaköteles gyermek településen, akkor a fejlődésben lemaradó, további óvodai fejlesztésre szoruló kisgyermekeket is iskolaérettnek nyilvánítja az óvodavezetés.

2. Ha kevés a gyermek, akkor a pedagógiai szakszolgálatok segítségével visszatartják még egy évig a 6 éves iskolaérett gyermeket is az óvodában.

A szülők panaszolják, hogy az óvodák visszaélnek véleményezési jogukkal.

A pedagógiai szakszolgálatok összejátszanak az óvodákkal és sajátos nevelési igényűnek vagy beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdőnek nyilvánítják a gyermeket, hogy további óvodai fejlesztésre kényszerítsék. Megbélyegzik őket egy életre.

A 9 évfolyamos általános iskola bevezetésének problémája szülői nézőpontból

(a nyolcadik évfolyam után még egy évfolyam az általános iskolában)

Az oktatáspolitika évek óta lebegteti a 8+1, azaz a 9 évfolyamos általános iskola bevezetését, aminek megvalósítása súlyos terhet jelentene a szülőknek és a társadalomnak

Egyértelmű, hogy a szülőknek egy évvel tovább kell gondoskodni gyermekük eltartásáról (étkeztetés, ruházat, lakhatás, iskoláztatási költségek)

Meghosszabbodik az év vesztessé váló tanulók életpályájának állomásai: egy évvel későbben fejezik be iskolai tanulmányaikat, egy évvel későbben tudnak munkába állni.  

Egy évvel későbben mehetnek nyugdíjba, egy évvel kevesebb munkaviszonnyal (ami jó az állami költségvetésnek).

Nem az általános iskola nyolcadik évfolyama után kell beiktatni egy újabb évfolyamot, hanem egy évvel korábban kell kezdeni az általános iskola első évfolyamát.

A 9 évfolyamos általános iskola bevezetésének problémájáról bővebben itt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=612&v=marad&fid=189&hol=jobb

Figyelem!

Ha a tankötelezettség teljesítése öt éves kortól kezdődik, akkor egy év alatt ki lehet küszöbölni a családi háttér (szülők iskolai végzettsége, jövedelmi viszonyok) okozta fejlődési különbségeket

Az 5 éves kortól kezdődő tankötelezettség szükségességének további indoklása

Mivel a helyi önkormányzatok által fenntartott óvodákban nincsenek meg a gyermekek életkor szerinti fejlesztésének személyi és tárgyi feltételei, ezért célszerű az 5 éves gyermeket nevelését (fejlesztését) iskolai keretek között folytatni.

Az iskolák első évfolyamára beíratott 5 éves gyermekeknek speciális „felkészítő” tantervet kell készíteni, amelynek lényege a játékos tanulás. Tantárgyi felosztás nincs.

A főbb foglalkozási területek lehetnek a gyermeknevelés szakmai feladatai mellett:

1. Testi nevelés (testkép, fizikai képesség megismerése, spontán mozgás, önfegyelmezés)

2. Egészséges életmódra nevelés (mindennapi testmozgás, tiszta levegő fontossága, tiszta víz, vegyszermentes élelmiszerek fogyasztása, mértékletesség, stb.)

3. Társas kapcsolatok, együttélési szabályok (illemtan)

4. Életviteli kultúra normáinak begyakoroltatása (pl. öltözködési szabályok ismertetése, tisztaság iránti igény, étkezési szokások gyakorlására min. egy órát kell biztosítani a menzai étkeztetésre.).

5. Szülővé nevelés (fiú és lány szerep, szülők tisztelete)

Az egyes foglalkozások integráltan tartalmazzák a különböző képzési területek tartalmi követelményeit.

Időterhelés: maximum 30 perces órák 20 perces szünetekkel.

Az új típusú első évfolyamot évközi érdemjegy, félévi és év végi osztályzat nincs. A tanulót nem lehet megbuktatni. A szülő kérésére sem lehet évfolyamot ismételni.

Figyelem!

Az új típusú első évfolyam ismeretanyagát össze kell hangolni a Nemzeti alaptanterv előírásaival. Az előírt ismeretanyagot gyermekek életkori fejlettségéhez kell igazítani.

 A „tananyag” mennyiségét úgy kell megállapítani, hogy a rendelkezésre álló iskolai időben a gyermekek a helyszínen meg tudják tanulni és az iskolában tudják gyakorolni. Otthoni tanulás, házi feladat nincs. A szülőkkel való együtt töltött idő a szerető nevelés része. Fontos mellett a házi munkában való részvétel.)

Az új típusú első évfolyam nem iskola előkészítő évfolyam

Egy időben kis létszámú osztályokban helyezték el lassabban gondolkodó vagy magatartási problémák miatt nehezebben kezelhető gyermekeket, ahonnan - megalázó módon - nem lehetett többé kikerülni.

Későbben: ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Nem buktatták meg, de meg kellett ismételnie az első évfolyamot vagy gyógypedagógiai iskolába küldték. [Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 69. § (8)]

Jelenleg az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 57. § (1)]

Figyelem!

Az 5 éves korban kezdett első évfolyamon a tanulók saját haladási ütemükben felkészülnek a második évfolyam tanulmányi követelményeinek teljesítésére, nincs szükség arra, hogy értékeljék és minősítsék teljesítményüket.

A tanköteles életkor leszállításával felszámolható különböző fejlettségű gyermekek közötti szintkülönbség.

Vissza az oldal tetejére
 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019-2020.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2019.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi eljárás az iskolában 2019.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.

Iskolaigazgató választás 2019.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum