Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Untitled Document

Régebbi hírek

Mit tehet a „gimnazista” tanuló, ha nem úgy sikerül az érettségi vizsgája, ahogyan szeretné?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

Közérdekű bejelentés

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezései alapján kezdeményezzük a Klebelsberg Központ (KLIK) t. Elnökének szíves vizsgálatát, hogy az állami fenntartású iskolák milyen jogcímen kötik térítési díj megfizetéséhez a tanítási napon szervezett intézményen kívüli tanulmányi kiránduláson és erdei iskolában való tanulói részvételt


Tovább a teljes cikkre >>

 Tanítási napon szervezett „tanulmányi kirándulás” és az „erdei iskola” ingyenes köznevelési közszolgáltatás, de a szülőknek mégis fizetni kell érte.

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)


Tovább a teljes cikkre >>

Az érettségi vizsgák tisztasága érdekében video és hangfelvétel a szóbeli vizsgákon

Szülők az érettségi vizsgabizottságokban!

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)


Tovább a teljes cikkre >>

Buktatják az érettségi előtt álló tanulókat! De vajon miért?

Mit tehet az érettségi előtt álló tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) a váratlan „év végi” buktatások ellen?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)


Tovább a teljes cikkre >>

Teljes cikkek:

Mit tehet a „gimnazista” tanuló, ha nem úgy sikerül az érettségi vizsgája, ahogyan szeretné?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-8754)

Azok az érettségizett tanulók, akiket nem vesznek fel felsőoktatási intézménybe továbbtanulhatnak valamelyik szakgimnázium (ingyenes) szakképzési évfolyamán, ahol lehetőségük van egy érettségihez kötött un. emeltszintű szakképesítés megszerzésére.

1. Hogyan szerezhet érettségihez kötött „emeltszintű szakképesítést” a tanuló, ha „netalántán” megbuktatják az érettségi vizsgán?

2. Milyen lehetősége van a tanulónak az érettségihez kötött emeltszintű szakképesítés megszerzésére, ha a gimnáziumi utolsó évfolyamon buktatják meg nagy szeretettel?

Kivételes engedmény a gimnáziumok utolsó évfolyamán vagy az érettségi vizsgán megbuktatott tanulók számára

A szakképzési törvény értelmében: "a tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a gimnázium befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget."

Tehát a gimnáziumi befejező évfolyamára járó tanulók érettségi bizonyítvány nélkül is beiratkozhatnak a szakképző iskolák érettségihez kötött szakképzési évfolyamaira szeptemberben, ha az október-novemberi vizsgaidőszakban sikeres érettségi vizsgát tesznek.

Ha a tanulót a középiskola utolsó, befejező évfolyamán buktatják meg, de augusztus végén sikeres javítóvizsgát tesz, akkor ő is megkezdheti tanulmányait az iskolai rendszerű szakképzésben és emeltszintű szakképesítést szerezhet, ha az október-novemberi vizsgaidőszakban sikeres érettségi vizsgát tesz.

Figyelem!

Az un. érettségihez kötött szakképesítések (kurrens szakmák) tanulása olyan   felkészültséget igényelnek, amelyekhez az általános iskolai végzettség nem elég.

Az országos képzési jegyzékben több mint 200 olyan államilag elismert emeltszintű szakképesítés van, amelyik csak érettségi végzettséggel tanulható.

Ezért sem állja meg helyét az oktatáspolitikai elképzelés, hogy csökkenteni kell a gimnáziumok számát, mert kevés a szakképzett munkaerő, hiszen az szakképesítések többsége gimnáziumi érettségi vizsgához kötött.

Érettségi vizsgához kötött „felsőközépfokú” szakképesítések az iskolarendszeren kívül

Ha a gimnáziumi tanuló nem akar tovább iskolába járni, de egy érettségi vizsgához kötött szakképesítést akar tanulni, akkor választhat az iskolai rendszeren kívüli felnőttképzésben indított „felsőközépfokú” szakképesítések közül.

A felnőttképzésben folyó „felsőközépfokú” szakképesítések tanulásánál is érvényes a szakképzési törvény rendelkezése, amelynek értelmében a "megbuktatott tanuló" az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a gimnázium befejező évfolyamának elvégzésével szeptember elsején, azzal, hogy legkésőbb szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget.

Figyelem!

Az iskolai rendszeren kívül folyó felnőttképzés nagy előnye, hogy sokkal rövidebb a képzési idő alatt lehet hozzájutni szakképesítést igazoló bizonyítványhoz, mint az iskolai rendszerű szakképzésben.

Az érettségihez kötött szakképesítések listája

Az államilag elismert szakképesítések felsorolása (562 db) az Országos Képzési Jegyzékről szóló 150/2012. Kormányrendeletben (OKJ) található.

A szakképesítések ÁBC sorrendben vannak rendezve. A táblázatban összehasonlítható az iskolai rendszerű képzési idő az iskolarendszeren kívüli képzési idővel.

Az OKJ tartalmazza a szakképesítések szintjének elnevezését, ami meghatározza, hogy az adott szakképesítés tanulásának megkezdéséhez milyen iskolai végzettség vagy azzal egyenértékű előképzettség szükséges.

Az érettségihez kötött szakképesítések szintkódjai: a felső középfokú szakképesítés 51, 52, 53, az emeltszintű szakképesítés (középvezetői technikus képzés) 54, 55.

Íme, a táblázat, amelyet az gimnázium pedagógusainak kellene megismertetni az érettségi vizsga előtt álló tanulókkal pályaválasztási tanácsként:

51

felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

52

felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg

53

felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül

54

emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg

55

emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül

 

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-8752)

Vissza az oldal tetejére

Közérdekű bejelentés

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény rendelkezései alapján kezdeményezzük a Klebelsberg Központ (KLIK) t. Elnökének szíves vizsgálatát, hogy az állami fenntartású iskolák milyen jogcímen kötik térítési díj megfizetéséhez a tanítási napon szervezett intézményen kívüli tanulmányi kiránduláson és erdei iskolában való tanulói részvételt

A 229/2012. Kormányrendelet 33. § (1) bekezdés értelmében az állami fenntartású általános iskolában és középfokú iskolában „térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola.”

Az iskolán kívül szervezett ismeretbővítő, képességfejlesztő, szocializáló tanulmányi kirándulás és az un. erdei iskola az iskolák tantervének integráns részét képezi, ezért a tanulók számára kötelező iskolai foglalkozás, amelynek költségeit az iskola költségvetésében kell tervezni!

Ha a szülő nem akarja (nem tudja) kifizetni az erdei iskola, vagy a tanulmányi kirándulás jogtalanul megkövetelt költségeit, akkor egyszerűen „otthon hagyják” gyermekét, ami súlyos diszkrimináció.

Amennyiben a vizsgálat eredményeként kiderül, hogy az iskolák pénzkövetelése nem volt jogszerű, akkor kérjük a törvénysértés megállapítását, a beszedett pénzek visszafizetését és a pénzgyűjtő iskolák felelősségre vonását. 

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagty 1-787-7852)

 

Bővebben itt:  

 http://www.mszoe.hu/#hir369

Vissza az oldal tetejére

 Tanítási napon szervezett „tanulmányi kirándulás” és az „erdei iskola” ingyenes köznevelési közszolgáltatás, de a szülőknek mégis fizetni kell érte.

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)

A jogszabályok egyértelműen meghatározzák, hogy a tanítási időben szervezett tanulmányi kirándulás és erdei iskola térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat.

A 100/2012. Kormányrendelet 7. § (1) szerint: az iskolai tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása.                                                           

A 229/2012. Kormányrendelet 33. § (1) bekezdés értelmében az állami fenntartású általános iskolában és középfokú iskolában „térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola.”

Úgy látszik, hogy az iskolák félreértelmezik, vagy nem ismerik a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, amikor pénzt kérnek az tanítási időben szervezett iskolán kívüli foglalkozásokért.

Iskolai tanítási napon (tanítási időben) pénzdíjas tanulmányi kirándulás, erdei iskola nem szervezhető!

Figyelem!

A tanulók szabadidejében (tanítási órák után, szombat-vasárnap, vagy az iskolai szünetekben) szervezet pénzdíjas osztálykirándulás, színház, mozi múzeumlátogatás, sportfoglalkozás, üdülés, tábor és más szórakozás nem tekinthető iskolai foglalkozásnak, akkor sem, ha a pedagógusok szervezik.

Szülői panaszok a tanulmányi kirándulással és az erdei iskolákkal kapcsolatban

Az iskola kötelezi a szülőket, hogy fizessenek be 20-30 ezer forintot, mert erdei iskolát szerveznek a tanulók számára (esetleg részletekben), de a szülő nem tudja kifizetni a magas összeget.

A szülő azért nem járul hozzá gyermeke iskolán kívüli foglalkoztatásához, mert félti gyermeke testi épségét, érzelmi és erkölcsi biztonságát a lakóhelyétől 100- 150 kilométer távolságra levő erdei iskola vagy tanulmányi kirándulás lehetséges veszélyeitől.

A szülő azért nem akarja elengedni gyermekét a tanulmányi kirándulásra, erdei iskolába, mert nem tudja olyan felszerelésekkel ellátni és felöltöztetni, mint a tehetősebb szülők.

Ha a szülő nem tud, vagy nem akar fizetni, vagy más okból nem akarja elengedni gyermekét az iskolán kívüli foglalkozásokra akkor igazolatlan mulasztással, elégtelen érdemjeggyel fenyegetik vagy „otthon hagyják” és büntetésként egy másik párhuzamos osztályban helyezik el.

Vajon miért erőltetik a pedagógusok az erdei iskolát, és miért bünteti azokat a tanulókat, akiknek szülei nem akarják elengedni gyermeküket az tanulmányi kirándulásra?

A tanulók megkülönböztetése fizetés megtagadása esetén

Ha a szülő élve az ingyenesség jogával nem akarja kifizetni az erdei iskola, vagy a tanulmányi kirándulás jogtalanul megkövetelt költségeit, akkor „otthon hagyják” vagyis egy másik osztályban helyezik el gyermekét.

A tanuló kirekesztése az iskolán kívül szervezett köznevelési szolgáltatásokból súlyos törvénysértés!

Figyelem!

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. [Nkt. 58. § (4) bekezdés (d pont]

Természetesen fegyelmi eljárást nem lehet kezdeményezni jogtalan pénzkövetelések megfizetésének kikényszerítése érdekében.

Az iskola válogat a tanulók között

Az iskola csak azokat tanulókat viszi el, akik, akik részt vesznek a fizetős fakultatív foglalkozásokon.

Otthon hagyják azokat a tanulókat, akik szerintük nehezen kezelhetőek.

Sok iskola nem gondol arra, hogy ki felügyeli az otthon hagyott tanulót, ha dolgoznak a szülei, és mit eszik az ingyenességre jogosult, mert rászorul.

A tanuló kirekesztése az iskolán kívül szervezett köznevelési szolgáltatásokból, mert szülei nem járulnak hozzá a kötelező tanórai foglalkozások költségeihez az súlyos törvénysértés!

Erdei iskola

Az anyaiskola székhelyétől különböző helyszínű, a környezet adottságaira építő többnapos tanulásszervezési forma.

„A terepi ismeretszerzést közös cselekvéshez köti. A tanítás helyszínével szorosan és szervesen összefügg a tananyag, a képességfejlesztés és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció.”

Az erdei iskolában folyó foglalkozások tartalmát az iskola helyi tantervében kell meghatározni.

A felmerülő feladatok megoldására intézkedési tervet kell készíteni, majd az éves munkatervben kell rögzíteni.

Az intézkedési tervben kell meghatározni pl. az egészségügyi vagy nem várt családi problémák miatt otthon maradó gyermekek foglalkoztatását.

Tanulmányi kirándulás

A tanulmányi kirándulás célja a természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismertetése saját tapasztalatok alapján (pl. tanulmányi séta, tanulmányi kirándulás, erdei iskola). Annak felismertetése, hogy a környezet állapotáért és védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk.

feltöltés alatt…

Munkajogi kérdések

A tanítási időben szervezet tanulmányi kiránduláson és az erdei iskolai foglalkozásokon a tanulók felügyeletét ellátó pedagógusok rendkívüli munkavégzéséért járó díjazását nem a szülőkkel kell megfizettetni.

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

Ügyelet és készenléti idő elrendelése

33. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el

a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy

b) a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.

Átalánydíjazás

(2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.

(3) Ha a pedagógus, feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik – a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesz részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesít.

Tanítási időben szervezett  többnapos tanulmányi kirándulás esetén a munkaidőn kívüli feladatvégzésért a pedagógust általány díjazás illeti meg.

Rendkívüli munkavégzés

(3) bekezdés folytatása: Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.

Többnapos tanulmányi kirándulás esetén az ügyeleti idő beszámít a pedagógusok számára előírható rendkívüli munkavégzés idejébe.

Nincs pihenőidő

 (7) Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenőidő, ha az ügyeletet kollégiumban, illetve a pedagógiai, nevelési programban előírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett programon teljesíti, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni.

 

A távollévő pedagógusok helyettesítése

feltöltés alatt…

Ki a felelős az iskolák indokolatlan pénzköveteléseiért

Állami iskolafenntartás esetén a területileg illetékes tankerületi központ feladta, hogy megvizsgálja az általa fenntartott iskolák törvénysértő pénzbeszedő gyakorlatát és felelősségre vonják az intézményvezetőket.

Javasoljuk a szülőknek, hogy ne fizessenek!

Álláspontunk szerint a tanulmányi kirándulásra és az erdei iskolára jogtalanul beszedett pénzeket vissza kell fizetni a szülőknek!

A tanulmányi kirándulás és az erdei iskola ingyenességéről itt találhatnak még bővebb tájékoztatást!

A tanulmányi kirándulás és az erdei iskola szervezésének jogszabályi háttere itt található!

Az iskoláztatás indokolt és indokolatlan költségeiről bővebben itt!

Osztálypénz itt!

Vissza az oldal tetejére

Az érettségi vizsgák tisztasága érdekében video és hangfelvétel a szóbeli vizsgákon

Szülők az érettségi vizsgabizottságokban!

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. évi kormányrendelet 17. § (1) bekezdése szerint az igazgató a vizsgáztató tanárok megbízásának megküldésével egyidejűleg felkéri az iskolai szülői szervezetet, az iskola diákönkormányzatát, hogy képviselője útján kísérje figyelemmel az érettségi vizsga előkészítését, megszervezését, lebonyolítását. Ha az iskolában nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás folyik, az igazgató a felkérést megküldi az illetékes kisebbségi önkormányzatnak is.

A társadalmi kontroll a felkérés első napjától az eredményhirdetést követő negyedik munkanap végéig, ha a vizsgabizottság döntése ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, a jogerős döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanap végéig működik az érettségi vizsga tisztasága és emberségessége érdekében.

A felkérés elmulasztása jogszabálysértés!

A szülői és tanulói jelenlét az iskolai vizsgabizottságokban garancia lehet az érettség vizsgák tisztaságára, a korrupció és a protekció feltárására, megakadályozására, mivel az érettségi vizsgán nagy értéke lehet egy indokolatlan jeles osztályzatnak. Egy rosszabb érettségi osztályzat pedig tönkre teheti a legjobb tanuló továbbtanulási esélyeit is.

Az iskolai szülői szervezet joga és kötelessége őrködni az érettségi vizsga tisztasága felett, és fellépni szabálytalanságokkal szemben, amelyet akár a tanulók, akár a pedagógusok követnek el, de a tapasztalatain szerin a szülők nem akarnak, nem mernek részt venni a vizsgabizottságok működésének ellenőrzésében.

A vizsgabizottság munkájában hivatalosan közreműködő szülői képviselők megelégszenek azzal, hogy képviselőik kávéval, frissítőkkel és finom ételekkel kínálják az érettségi vizsgabizottság tagjait az osztálypénzből. (Szendvics-anyukák.)

Videokamera vagy hangfelvétel és az érettségi vizsgákon

Az évek óta hatályos jogszabályi rendelkezés ellenére az iskolai szülői közösségek nem élnek ezzel a fontos jogosítványukkal, nem akarnak közreműködni az érettségi vizsgabizottság munkájában (vagy nem tudnakróla, ezért az javasoljuk, a szóbeli érettségi vizsgák helyszíneinek „bekamerázását” vagy hangfelvétel készítését.

A tanulóknak is feltűnt, hogy osztálytársaik közül néhányan sokkal jobb jegyet kaptak, mint amit megérdemeltek volna feleletükért, vagy írásbeli dolgozatukért.

Az is előfordul, hogy a kérdező tanár úgy „szúr ki” renitens tanítványaival, hogy olyan kiegészítő kérdéseket tesz fel, amiről tudja, hogy a tanuló nem tud válaszolni (nem is tanultak róla). Az ilyen vizsga eredménye a rossz osztályozat vagy a buktatás.

A korrupció, a protekció és a szándékos szívatás  gyanújának elkerülése érdekében indokolt lenne a térfigyelő kamerák beszerelése a kizárólag a szóbeli érettségi vizsgák helyszínein.

Természetesen  szigorú potokoll szerint.

1. A videofelvételeket (vagy hangfelvételeket) csak a szülők és a tanulók által benyújtott jogorvoslati kérelmek bizonyítására lehet felhasználni, a szülők és a tanulók kifejezett kérésére.

2. Az iskola nem használhatja a felvételeket megfigyelésre, a tanulói szabálytalanságok bizonyítására.

A szülők is szeretnék tudni (látni, hallani), miért osztályozták alul gyermeküket az érettségi vizsgán egész évi teljesítményükhöz képest. Reméljük, hogy nem bosszúból.

Video kamera a tanulmányok alatti vizsgák helyszínein

1. Az év végi buktatások által megtizedelt tanulók szüleinek panasza alapján az augusztusi javító vizsgákon is célszerű lenne a videokamera (hangfelvétel) használata. Egy igazságtalan buktatás miatt évfolyamismétlésre utasítás a tanuló egész életére kiható iskolai döntés.

2. A középfokú felvételi eljárás (KIFIR) keretében folyó központi írásbeli vizsgákon és az iskolák szóbeli felvételi vizsgáin is el kellene a videokamera, hogy a gyanú árnyéka se vetüljön az iskolákra, hogy a jelentkezőket kikérdezik családjuk anyagi helyzetéről, szüleik iskolai végzettségéről, munkahelyi beosztásáról. Vagy arról, hogy hányadik helyen választották a vizsgáztató iskolát. (Ha nem az első helyen választották az adott iskolát, akkor hátrább sorolják őket a felvételi rangsorban.)

Érettségi vizsga bizonyítványok árusítása az interneten

Az egyik internetes újság szerint: „140 ezernél kezdődik egy sima papír, néhány százezer forintért pedig még a nyilvántartásba és naplókba is beírnak, sőt a tablóra is ráraknak egy azóta megszűnt középiskolában - ezt ígérik azok az érettségihamisítók, akik interneten, gyakorlatilag teljesen nyilvánosan hirdetik magukat. Az Oktatási Hivatal szerint viszont az ő rendszerükbe lehetetlen utólag beírni valakit. Mindenesetre a statisztikákból az látszik, hogy valamiféle hamisítóbiznisz mindenképp él és virul.

Arra nem gondol az OH, hogy a középiskolák élőben végeznek ilyen tevékenységet, mint régen a diákigazolványok érvényesítő matricáinál?

Ehhez képest az érettségi tételek kiszivárogtatása csak csínytevés.

A cikk itt található:

https://vs.hu/kozelet/osszes/igy-szerezhetunk-nehany-ora-alatt-hamis-erettsegit-0329#!s0

Az érettségi vizsgabizottság munkájában közreműködő szülők felkészítéséről és jogosítványairól itt található bővebb információ!

Vissza az oldal tetejére

Buktatják az érettségi előtt álló tanulókat! De vajon miért?

Mit tehet az érettségi előtt álló tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) a váratlan „év végi” buktatások ellen?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)

Szülői és tanulói panaszok jelzik, hogy sorozatban buktatják az érettségi előtt álló tanulókat az április végi május eleji osztályozó értekezleteken, az érettségi vizsgák előtt 2-5 nappal. Pedig a buktatás nem kötelező!

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület az „osztályozó” értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről vagy az érettségi vizsgára bocsájtásról.

A jogszabály lehetőséget biztosít az iskolák nevelőtestületei számára, hogy az érettségi vizsga előtt pár nappal megbuktassák a tanulót.

Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Probléma az, hogy a nevelőtestületi osztályozó értekezleteket az iskolák az érettségi vizsgák megkezdése előtt pár nappal tartják, és a tanulókat váratlanul éri, ha számukra kedvezőtlen év végi minősítést kapnak valamelyik tantárgyból, ezért a fellebbezési határidők miatt nincs lehetősége jogorvoslatra!

Buktatás a kötelező érettségi vizsgatárgyból

„Előrehozott” érettségi vizsga lehetősége

Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. Korm. rendelet 12. § (15) bekezdése szerint:

A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgáját előrehozott érettségi vizsgára kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgy esetében, ha rendes érettségi vizsgára jelentkezett, azonban a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait.”

Értelmezésünk szerint ez azt jelenti, hogy ha a tanuló valamelyik érettségi vizsgatárgyból elégtelen osztályzatot kapott a tanév végén (megbuktatták), akkor a többi vizsgatárgyból még tehet érettségi vizsgát (un. előrehozott érettségi vizsgát).

Abból az érettségi vizsgatárgyból, amelyikből az év végén elégtelenminősítést kapott a tanuló, augusztus végéig javítóvizsgát kell tennie, hogy meglegyen a középfokú iskolai végzettsége, de a hiányzó érettségi vizsgát csak az októberi érettségi vizsgaidőszakban teheti le.

Mivel a bukott tanuló a sikeres érettségi vizsga esetén csak októberben kapja meg az érettségi bizonyítványát, elesik a felsőoktatási jelentkezés lehetőségétől, csak a következő tanévben jelentkezhet újra.

Mit tehet a tanuló, ha csak októberben kapja meg az érettségi bizonyítványát

  1. Elmegy dolgozni vagy eltartatja magát szüleivel és felkészül a következő évi felsőoktatási felvételre.

  2. Vagy beiratkozik valamelyik szakgimnázium első szakképzési évfolyamára és szeptember 1-én megkezdi egy érettségihez kötött OKJ szakképesítést tanulását.

Figyelem!

A tanuló érettségi bizonyítvány hiányában is megkezdheti tanulmányait, ha félévig be tudja mutatni az érettségi bizonyítványát.

Mi van akkor, ha tanuló nem érettségi vizsgatárgyból buktatják meg?

Jogszabály értelmében a felsőoktatási alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén jelentkező teljesítményét két féle módon kell értékelni, és az alábbiak szerint kell számítani:

a) a középiskolai osztályzatai alapján megállapított tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy

b) érettségi vizsgákon elért százalékos eredményei átlaga alapján számított érettségi pontok kétszerezésével.

Ha a tanulót olyan vizsgatárgyból buktatták meg, amelyből nem akart érettségizni, akkor nyilvánvaló, hogy érettségizhet, és ha megkapja az érettségi bizonyítványát jelentkezhet bármelyik  felsőoktatási intézménybe, hiszen a felvételi pontszámát az érettségi vizsgán elért százalékos eredményei átlaga alapján számított érettségi pontok kétszerezésével állapítják meg.

Ha a tanuló olyan tantárgyból bukott meg, amelyik nem érettségi vizsgatárgy, akkor nincs akadálya, hogy a május-júniusi vizsgaidőszakban érettségi vizsgát tegyen.

Sikeres érettségi vizsga esetén a felvételi pontszámot az érettségi pontok kétszerezésével kell számítani.

Természetesen a hiányzó javítóvizsgát augusztus 31-ig le kell tenni. Ebben az esetben biztosítani kell a felsőoktatási előfelvételt a tanuló számára.

(Ha háromnál több tantárgyból buktatják meg a tanulót, akkor évfolyamot kell ismételnie.)

Mit tehet az érettségi előtt álló tanuló (kiskorú tanuló esetén a szülő) a váratlan „év végi” buktatással szemben?

  1. Jogorvoslati lehetőség a jogszabálysértő évközi értékelés és az év végi minősítéssel szemben

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját, minősítse a tanulók teljesítményét. Ez a pedagógiai autonómia része! 

A tanuló, illetve a szülő csak akkor kezdeményezhet eljárást a tanulmányok minősítése ellen. ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik.

Mikor lehet megtámadni az év végi minősítést?

  • Ha a tanuló, szülő bizonyítani tudja, hogy az évközi érdemjegyek átlag nem a helyi tantervben meghatározottak szerint lett „kiszámítva” (számtani átlag vagy súlyozott átlag).

  • Jogszabálysértés, pl. 1,8 átlag esetén, ha az egyik tanuló év végi osztályzatát felfelé kerekítik, a másik azonos átlagú tanulót „nevelési céllal” megbuktatják.

  • Ha nincs minden hónapban érdemjegye a tanulónak és nem kapott lehetőséget a felelésre, javításra.

  • Ha nem értesítik rendszeresen a szülőt kiskorú gyermeke érdemjegyeiről.

  • Olyan érdemjegyek kerültek az osztálynaplóba, amelyek nem szerepelnek az ellenőrző könyvben.

  • Ha egy tanórán három elégtelen osztályzatot kap a tanuló egy adott tantárgyból (fegyelmezés).

  • Ha a felmérő dolgozatot nem a helyi tantervben meghatározottak szerinti időközökben (váratlanul) íratják.

  • Fegyelmezési céllal rendkívüli röpdolgozatot iratnak a tanulókkal.

  • Stb.

A tanuló, a szülő, az iskola, döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül.

Az érettségi előtt álló tanulók csak az április végén és május elején megtartott osztályozó értekezlet után ismerhetik meg év végi minősítésük eredményét. Néhány nap múlva (májusban) megkezdődnek az érettségi vizsgák, vagyis a fellebbezési határidő ideje alatt az érettségi vizsgák már megkezdődnek.

MSZOE jogszabály módosító javaslata

A jogorvoslati (fellebbezés) kérelem ügyében három napon belül döntést kell hozni, és sikeres fellebbezés esetén a megkezdett érettségi vizsgát rendes érettség vizsgának kell tekinteni.

  1. A tanuló joga különösen, hogy független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról

A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával – az utolsó tanítási napot megelőző harmincadik napig, jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról.

Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban 2017. május 4. (csütörtök).

Ha a tanuló nem elégedetlen az évközi érdemjegyeivel vagy úgy érzi, hogy jogszabálysértő módon vagy „igazságtalanul” lettek megállapítva valamelyik tantárgyból, április 4-ig adhatja le a kormányhivatalnak címzett kérelmét iskolája igazgatójának, amelyben kéri, hogy év végi osztályzatainak megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt kíván osztályozó vizsgát tenni.

A 30 napos bejelentési határidő tarthatatlansága!

Az érettségire felkészítő középiskolákban az osztályozó értekezleteket április végén (28-28-30-án vagy május 2-4-én ) tartják, az írásbeli érettségi pedig vizsgák május 5-én, 8-án kezdődnek.

Mit tegyen a tanuló, ha április végén vagy május elején tudja meg, hogy megbuktatták?

A tanuló az utolsó tanítási nap előtt 30 nappal még nem ismeri az osztályozó értekezlet eredményét, vagyis nem ismeri év végi minősítését (osztályzatait). Tehát „megérzéseire” hagyatkozva „megelőző kérelmet” kell beadnia osztályzatainak iskolától független megállapítása érdekében legkésőbb április 4-ig.

MSZOE jogszabály módosító javaslata

A független osztályozó vizsgának akkor van értelme, ha a nevelőtestületi osztályozó értekezlet az év végi utolsó tanítási nap előtt 15 nappal kerül megtartásra, hogy a tanuló megismerhesse év végi minősítését, és legyen ideje független osztályozó vizsga letételére, ha sérelmesnek tartja valamelyik osztályzatát.

A független osztályozó vizsgákat az érettségi vizsgák megkezdése előtt 8 nappal korábban kell megtartani.

Vagy!

Az érettségi vizsgák kezdő időpontja május 15. legyen, hogy megfelelő idő maradjon a jogorvoslati kérelmek elbírálására és a független osztályozó vizsgák megszervezésére.  

Buktatás a „közösségi szolgálat” miatt

Ha a tanuló a középiskola elvégzését követő érettségi vizsgaidőszakban az írásbeli érettségi vizsgaidőszak kezdetéig nem rendelkezik az Nkt. 6. § (4) bekezdésében a közösségi szolgálat teljesítésére meghatározott feltétellel, érettségi vizsgáit nem kezdheti meg, az adott vizsgaidőszakra vonatkozó összes érettségi jelentkezését az igazgató törli. [100/1997. Érettségi rendelet 12. § (15a) bekezdés]

Nem tudni mi a haszna annak, ha megbuktathatják az érettségi előtt álló tanulókat.

Bővebb információ a független vizsgabizottságról itt található!

Vissza az oldal tetejére
 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum