Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Untitled Document

Régebbi hírek

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamára 2017.

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852) 

 


 


Tovább a teljes cikkre >>

Óvodai beiratkozás 2017.

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

A 9. évfolyamos általános iskola problémája szülői szemmel

Az évfolyamok számának emelése a szülők zsebére megy

Azzal még nem oldódnak meg a tanulók szövegértési problémái, ha a „közoktatási törvényt” átnevezzük „köznevelési törvénynek” és bevezetjük  a 9 évfolyamos általános iskolai oktatást

Évfolyamszám emelés helyett szembe kell nézni a valósággal!

Sajtószóvivő: Keszei Sándor: (06-30/433-8754) vagy 1-787-7852


Tovább a teljes cikkre >>

 

Tisztelt Szülő!

Ha egyetért a honlap tartalmával, kérjük, ossza meg információit szülőtársaival és ismerőseivel.

 


Tovább a teljes cikkre >>

Felvételi rangsor manipulálása a "középiskolai" felvételi eljárásban

Szülők kérdezik, hogyan lehetséges, hogy a „jobb” tanulók hátrább kerülhetnek az iskola által kifüggesztett felvételi jegyzéken található rangsorban, mint gyengébben teljesítő osztálytársaik

Mi az oka? Kivételezés vagy szelekció? Protekció vagy ez a szabály?

.

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (433-8754 vagy 1-787-7852)


Tovább a teljes cikkre >>

Teljes cikkek:

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamára 2017.

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852) 

 


 

Országosan több iskolai férőhely van, mint ahány korosztályos gyermek, akkor miért nincs hely a körzetes tanulók számára?

Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes körzeti vagy egy választott általános iskola első évfolyamára.

 „Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik.” [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50.§ (6) bekezdés]

Országos szülői panasz, hogy nem tudták beíratni gyermeküket a körzeti iskolába, mert a területileg illetékes Kormányhivatalok rosszul jelölték ki a felvételi körzethatárokat, vagy az állami iskolafenntartó, csökkentette az induló első osztályok számát. 

Több iskolában is előfordult, az előző tanévben 90 fővel három első osztályt indítottak, most csak kettőt engedélyezett a fenntartó 64 fővel. Milyen módon válogattak ki 26 tanulót, akiknek jogos felvételi kérelmét elutasították?

Súlyos törvénysértés, amikor körzeten kívüli gyermekeket vettek fel az iskolák a jogosultak helyett, kiválogatva a számukra, pl. anyagi előnyt biztosító szülőket. ( A II. és a XII. kerületből több panasz érkezett a körzetes tanulók felvételének elutasítása miatt. Vajon miért?)

Az állami iskolafenntartó (KLIK) arra hivatkozik, hogy a körzetesítés nem jelenti azt, hogy a kijelölt iskola köteles felvenni minden körzetében lakó gyermeket. Ez nem igaz!

A  kötelező felvételt biztosító általános iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg a körzetében lakó gyermek vagy tanuló felvételét, ezért körzeti iskola!

Figyelem!

Ha a körzeti iskola véglegesen elutasította körzetében lakó tanuló jelentkezését, és az illetékesek nem vonták felelősségre az adott iskolát, és fenntartóját, akkor a szülő szeptember 1-ig kereshet másik iskolát gyermekének, amelyik felveszi.

Kik a felelősek a „férőhelyhiányért”?

1. A járási hivatal feladata a tankötelesek naprakész nyilvántartása

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 45. § (8) bekezdés szerint: „A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl az állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést.”

 2. A települési önkormányzatok feladata (jegyző) többek között:

A településen lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező tanköteles tanulók adatainak átadása a járási hivatalnak. A jegyző feladata a felvételi körzetek véleményezése. Részt vesz az iskolai körzethatároknak a jogszabályban előírtak szerinti kialakításában. Ellenőrzi a tankötelezettség teljesítését.

 3. Az állami iskolafenntartó központ (KLIK) feladata (többek között):

Adatokat szolgáltat a kormányhivatalnak az iskolai férőhelyekről. A felvételi adatok ismeretében ellenőrzi, hogy a kötelező felvételt biztosító kijelölt iskolában elhelyezhetők-e a körzetben lakó gyermekek.

 4. A területileg illetékes Kormányhivatal feladata:

Az egyeztetett adatok alapján Kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét.

A felvételi körzetek megállapításához a Kormányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét. [Nkt. 49. § (8)]

Figyelem!

A felsorolt intézmények, testületek, hivatalok vezetőit személyi felelősség terheli az általános iskolai beiskolázással kapcsolatos jogszabályokban előírt feladataik megszegéséért, több ezer kisgyermek meghurcoltatásáért.

Az oktatásért felelős miniszter feladata a beiskolázással kapcsolatos jogsértések vizsgálata a mulasztások megállapítása, felelősségre vonás és a szankcionálás kezdeményezése. Vizsgálni kell a hivatali összejátszás kérdését is.

Az évek óta ismétlődő beiskolázási problémák megszüntetése érdekében még nem történt semmilyen felelősségre vonás. Ezek szerint a szülők felelősek azért, hogy nem keresnek gyermeküknek olyan iskolát, amelyik felveszi őket.

Az általános iskolai körzethatárok kijelölése egyszerű logisztikai feladati

Egy településen van 3 iskola, és  243 első évfolyamos tanköteles gyermek. Az első évfolyamon 27 fő az előírt maximális osztálylétszám, akkor minimum 9, azaz kilenc osztályt kell indítani. Igaz ez?

Ezután venni kell egy térképet, be kell jelölni a tanulók lakóhelyét és 3 görbe vonallal ki kell jelölni, melyik iskolához van közelebb a felvehető számú tanulók lakóhelye. Ez lesz az adott iskola felvételi körzete. Igaz ez?

Törvény értelmében a maximális osztálylétszám 20 százalékkal túlléphető. Ha több vagy kevesebb gyermeket engednek ki az óvodából, vagy újabb lakosok költöznek a településre vagy többen jelentkeznek be egy adott körzetbe legálisan, akkor még 9x5=45 gyermeket lehet elhelyezni a három iskolában.

Nem a maximális osztálylétszám túllépésére kell tervezni az körzethatárokat!

Figyelem!

Ezt a számítást lehet alkalmazni a szülőnek érvelésként, ha nem veszik fel gyermekét a kötelező felvételt biztosító általános iskolába.

A körzethatárok manipulálása

Sok tankerületi igazgató úgy próbálta megoldani a kormányhivatal által elkövetett logisztikai hibát, hogy egy felvételi körzetben több iskolát is kijelölt körzeti iskolának. Oldják meg az iskolák, hogy kit vesznek fel, és kinek a felvételét utasítják el. Egyezzenek meg a szülőkkel.

Van ahol a maximális 27 fős osztálylétszámot emelték 32-36 főre, hogy elférjenek a körzetes gyermekek.

Máshol kihelyezték a körzeti iskola egyik osztályát egy másik iskolába. Ez ellen nem tehetnek semmit a szülők.

Sok tankerületben megfélemlítették szülőket, amennyiben nem tekintenek el a fellebbezéstől, vagy nem vonják vissza jogorvoslati kérelműket, akkor kiadják az állami fenntartású iskoláknak, hogy ne vegyék fel a renitens szülők gyermekeit! 

Mások azt mondták a szülőnek, ha jót akar magának, akkor oda vigye gyermekét ahová a KLIK mondja!

Az a baj, hogy ezek a szülők megijednek a fenyegetésektől (jogosan) és elfogadják a KLIK feltételeit, így soha sem fog kiderülni a törvénysértések sorozata.

A korrupció és a protekció gyanújának elkerülése érdekében az  Oktatási hivatalnak és a Kormányhivatalnak vizsgálni kell a körzeti iskolákból törvénysértő módon elutasított gyermekek helyzetét, szelektálásuk okait.

Fellebbezés a jogtalan elutasításokkal szemben

MSZOE javaslat

Akinek nem vették fel a gyermekét a kötelező felvételt biztosító általános iskolába, azoknak egyszerre három helyre kell fellebbezést benyújtani, azonnal:

1. Kormányhivatalhoz (az illetékes kormányhivatal vezetőjének címezve)

2. Állami iskolafenntartó központhoz (KLIK elnökének)

3. Települési önkormányzathoz (jegyzőnek címezve).

Ezek az intézmények a felelősek a tanköteles tanulók nyilvántartásáért, a körzethatárok kijelöléséért, a tankötelezettség teljesítésért és a jelenleg kialakult zűrzavaros helyzetért. (Sok bába között elvész a gyermek!)

Figyelem!

Akinek - férőhely hiányában - nem vették fel a gyermekét a kötelező felvételt biztosító általános iskolába, azok elvileg hiába fellebbeznek, akkor sem lesz több férőhely.

Ezért a fellebbezés igazi célja ebben az esetben a törvénytelen helyzet feltárása és a felelősség megállapítása.

Jogorvoslat a körzeti iskola elutasító döntése ellen

Javaslat a fellebbezés (jogorvoslati kérelem) tartalmára:

A levélben kérni kell, hogy az illetékesek vizsgálják felül, hogy miért nem vették fel a gyermeket a kötelező felvételt biztosító iskolába, az alábbi kérdések felvetésével:

  • Meg kell kérdezni a levélben, hogy milyen alapon válogatták ki azokat a gyermekeket, akiket felvettek (protekció) és miért utasították el többit (szelekció);

  • Kérjenek vizsgálatot, hány körzeten kívül lakó gyermeket vettek fel, akik kiszorították a körzeteseket (korrupció);

  • Vizsgálják meg hány „illegális” bejelentkezőt vettek felel, akik elfoglalták a körzetesek helyét (sok szülő akár 200 ezer forintot is felajánlott azért, hogy bejelentsék az áhított iskola körzetébe);

  • Meg kell kérdezni miért indítottak kevesebb osztályt a kelleténél?

  • Kérni kell, hogy indítsanak több osztályt alacsonyabb létszámmal (32 gyermeket egy pedagógus nem tud megtanítani, írni, olvasni, számolni egy tanév alatt).

Figyelem!

Ha a gyermeket nem veszik fel a körzeti iskolába, akkor a szülőknek - aránytalan terhet* vállalva - egy távolabbi, sokszor több kilométerre levő intézménybe, akár másik településre kell utaztatni kisgyermekét, ha teljesíteni akarja tankötelezettségét.

*Aránytalan teher = ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest – a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve – lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek.

Úgy néz ki, hogy az iskolafenntartó és a többi felelős szerv megegyeztek abba, hogy áthárítják az iskolaválasztás felelősséget a szülőkre, keressenek iskolát gyermeküknek, ahogy tudnak. (Hiszen birtokukban van szabad iskolaválasztás joga.)

Akkor minek a kötelező felvételre kijelölt körzeti iskola?

 Mi lehet a fellebbezés eredménye?

  • Az első évfolyamra beiratkozó gyermekek számának ismeretében új körzethatárokat állapítanak meg.

  • Bővítik a körzeti iskolákban a férőhelyek számát (több első osztályt kell indítani).

  • Megegyeznek a szülőkkel, hogy másik távolabbi iskolába írassák be gyermekeiket (vagy megfenyegetik őket).

  • Rákényszerítik a szülőket, hogy az illetékesek mulasztásai miatt ők és gyermekeik vállaljanak „aránytalan terheket”, a koránkelést és az utaztatással kapcsolatos többletköltségeket (bérlet, menetjegy ára, gépkocsi használat, kísérő költsége, stb.)

.

Felvételi szelekció tiltása

Fő vizsgálati cél: Ha rosszul mérték fel egy adott iskola felvételi körzetében lakó tanulók létszámát, és pl. 10 -15 fő körzetes gyermeket férőhely hiányában nem tudtak felvenni, akkor vizsgálni kell, hogy milyen indokkal utasították el ezt a tanulói csoportot, illetve milyen paraméterek alapján választották ki azokat a tanulókat, akiket felvettek. (Megkülönböztetés tilalma)

Az általános iskolában tilos felvételi vizsgát szervezni, tilos rákérdezni a családok vagyoni és jövedelmi helyzetére, a szülők iskolai végzettségére, a munkahelyi beosztására, arra sem, hogy menyit tud befizetni az iskola alapítványába.

A körzetes tanulók között tilos sorsolást szervezni, mert az iskola körzetében lakó összes tanulót fel kell venni a kijelölt általános iskolába.

Akkor milyen alapon rangsorolták a körzetes tanulókat, milyen alapon válogatták ki azokat a tanulókat, akiket felvettek az adott iskolába? A szemük színe szerint vagy hasra ütésre?

Magyarország változatlanul Európa egyik legszelektívebb oktatási rendszerét működteti. (Lásd PISA vizsgálat itt.)

Közérdekű bejelentés

A közérdekű bejelentéssel a bejelentő (pl. szülő. tanuló) valamely szerv pl. iskola, óvoda, fenntartó, pedagógiai szakszolgálat, önkormányzat, kormányhivatal, gyermekvédelmi intézmények, stb.) működése során tapasztalt visszaélésekre, hiányosságokra világíthat rá, illetve olyan körülményre hívhatja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Bővebben itt!

Mivel a körzeti iskolába való felvétel megtagadása és a felvett tanulók kiválogatása országos ügy, ezért a fellebbezés elutasítása után közérdekű bejelentéssel kell élni a fentebb meghatározott szervek felé.

A közérdekű bejelentést az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala által működtetett elektronikus rendszerben „anonim módon” (névtelenül) is meg lehet tenni. Lásd itt!

Ha még magasabb szinten akarnak jogorvoslattal élni, akkor az emberi méltóság megsértése miatt (diszkrimináció tilalma) az Egyenlőbánásmód Hivatalhoz kell fordulni „közérdekű igényérvényesítés” címén. Lásd itt!

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Az általános iskolai beiskolázásról itt találhatnak részletes elemzést!

Bővebb információ körzeti iskoláról és a körzetesítés szabályairól

Vissza az oldal tetejére

Óvodai beiratkozás 2017.

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Tájékoztatjuk a szülőket, akiknek gyermeke 2017. augusztus 31. napjáig betölti a harmadik életévét legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. (De csak szeptember 1-től kell elkezdeni az óvodába járást.)

Az a kisgyermek, aki 2017. augusztus 31. után tölti be a harmadik életévét, csak a 2018. szeptember 1-jétől lesz óvodaköteles.

Ha a gyermek 2017. szeptember 1. és 2018. február 28. között tölti be a harmadik életévét, felvehető óvodába. (Ha van elég férőhely.)

Ha a gyermek 2018. március 1. és augusztus 31. között tölti be a harmadik életévét, csak 2018. szeptember 1-től járhat óvodába. (Addig nem kötelesek felvenni.)

Figyelem!

Az óvodai felvétel jelentkezés alapján történik.

A szülők hivatalos tájékoztatása a beiratkozásról

Jogszabály értelmében a gyermek életkora miatt kötelező óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor

Az óvoda fenntartója az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, valamint közlemény vagy hirdetmény közzétételét kezdeményezi a fenntartásában működő óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon. Nézzenek utána és jelentkezzenek.

Figyelem!

 „A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be.”

Ezért a jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az 5. életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól. Beiratkozáshoz vigyék magukkal a kérelmet.

Ha a szülő úgy dönt, hogy csak napi 4 órában kívánja igénybe venni az óvodai ellátást, akkor írásbeli kérelem formájában kell bejelenteni a törvényben előírt időkedvezmény igénybevételét. Beiratkozáskor vigyék magukkal a kérelmet.

Ha a kisgyermek nem éri el az óvodába járáshoz szükséges fejlettségi szintet (pl. nem szobatiszta), akkor 4 éves koráig a bölcsődében maradhat!

Az óvodapedagógus és a dajka nem köteles tisztába tenni a gyereket. Sok helyen a fenekét sem törülik ki a kisgyermeknek, ha még nem tudja.

Az óvoda fenntartója köteles diétás étkeztetést biztosítani a rászoruló gyermekek számára, ha megfelelő szakorvosi igazolással rendelkeznek.

A munkavállaló szülőknek kell kiharcolni, hogy az óvoda addig tartson nyitva, ameddig érte tudnak menni.

Az állami és önkormányzati fenntartású óvodai ellátás ingyenes köznevelési közszolgáltatás, ne fizessenek érte!

Szabad óvodaválasztás Magyarországon

A kijelölt körzeti óvoda köteles felvenni a kisgyermeket, de a szülő nem köteles oda beíratni.

A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát. [Nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (Nkt.) 72. § (2)]

Az egyházi, magán és alapítványi fenntartású óvodák a felvételt fizetési és más feltételekhez köthetik! [Nkt. 31. § (2)]

 

 

Az óvodai beiratkozásról és az óvodai élet szabályairól itt találhatnak részletesebb tájékoztatást:

http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=132&v=igen&hol=jobb

Nem olyan hosszú, ezért javasoljuk, hogy olvassák el az Óvodai nevelés országos alapprogramját itt és követeljék meg az előírásokat:

http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=339&v=marad&fid=132&hol=jobb

Vissza az oldal tetejére

A 9. évfolyamos általános iskola problémája szülői szemmel

Az évfolyamok számának emelése a szülők zsebére megy

Azzal még nem oldódnak meg a tanulók szövegértési problémái, ha a „közoktatási törvényt” átnevezzük „köznevelési törvénynek” és bevezetjük  a 9 évfolyamos általános iskolai oktatást

Évfolyamszám emelés helyett szembe kell nézni a valósággal!

Sajtószóvivő: Keszei Sándor: (06-30/433-8754) vagy 1-787-7852

Reméljük, hogy a 9 évfolyamos általános iskola bevezetésének időszakos napirendre tűzése csak egy figyelemfelhívás marad arra, hogy egyre nagyobb „baj” van a folyamatosan degradálódó magyar iskolarendszerben (lásd a megyar és a nemzetközi mérési eredmények). 

(Várható, hogy hamarosan bejelentik a nyári szünet időtartalmának csökkentését is, hogy még kevesebb - iskola nélküli - szabadideje maradjon a tanulóknak?)

Hallottunk már arról, hogy legyen 5 évfolyamos alsó tagozatos iskola (a volt elemi iskola példájára), vannak hívei a 10 évfolyamos alapfokú oktatásnak, az előkészítő évfolyamoknak, a lemaradó gyermekeket szelektáló „kis létszámú” osztályoknak.

Most is van 6 és 8 évfolyamos gimnázium, van 12 évfolyamos iskola, volt 2+2 évfolyamos szakiskola, van 3 évfolyamos szakiskola (kettő évfolyam helyett), van 5 és 6 évfolyamos szakközépiskola, stb.

Azzal még nem oldódnak meg a tanulók szövegértési problémái, ha a „közoktatási törvényt” átnevezzük „köznevelési törvénynek” és bevezetjük  a 9 évfolyamos általános iskolai oktatást.

A problémák őszinte feltárása helyett könnyebb módosítani az oktatási rendszabályokat, újrafogalmazni a Nemzeti Alaptantervet. Könnyebb dolog pótcselekvésként kitalálni egy fiktív pedagógus minősítési rendszert, könnyebb bevezetni egy erőtlen tanfelügyeletet, mint szembenézni a valósággal.

A 9 évfolyamos általános iskola beharangozása előszele egy újabb oktatási reformnak, amely szokás szerint iskolaszerkezet átalakítással kezdődik, tantervi reformmal (tananyagnövelés) folytatódik, majd a sorozatos kudarcok után átadja helyét egy újabb, "problémákon átívelő" oktatási reformnak.

Persze könnyű beszélni a 9 évfolyamos iskoláról, ha "felmenőrendszerben" történik az új rendszer bevezetése, hiszen majd 9 év múlva szembesül az akkori kormány az átszervezés költségekkel.

(Kell pl. kb. 6000 osztályterem, 15-20 000 szakképzett pedagógus is.)

Bővebb elemzés a 9 évfolyamos iskoláról itt található: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=189&v=igen&hol=jobb

Vissza az oldal tetejére

 

Tisztelt Szülő!

Ha egyetért a honlap tartalmával, kérjük, ossza meg információit szülőtársaival és ismerőseivel.

 

Vissza az oldal tetejére

Felvételi rangsor manipulálása a "középiskolai" felvételi eljárásban

Szülők kérdezik, hogyan lehetséges, hogy a „jobb” tanulók hátrább kerülhetnek az iskola által kifüggesztett felvételi jegyzéken található rangsorban, mint gyengébben teljesítő osztálytársaik

Mi az oka? Kivételezés vagy szelekció? Protekció vagy ez a szabály?

.

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (433-8754 vagy 1-787-7852)

Folyik a középiskolai felvételi eljárás! A középfokú iskolák kikérdezik a tanulókat, hogy hányadik helyen jelölték meg a vizsgáztató középiskolát az erre a célra rendszeresített tanulói adatlapon?

Súlyos következményi lehetnek a tanulóra nézve, ha elmondja melyik iskolát hányadik helyen jelölte meg a választási rangsorban.

Mit mondjon félelmében a tanuló? Hazudjon vagy mondja ki, hogy csak a második, harmadik, ötödik helyen választotta az adott iskolát? 

Az iskolaigazgatók érdeke, hogy megismerjék a jelentkezők szándékát, mert előfordulhat, hogy felveszi a jelentkezőt, de a tanuló nem megy oda és üresen marad egy férőhelye. Ezért akarják megtudni minden áron a tanulók által megjelölt választási sorrendet.

Figyelem!

Etikátlan dolog és tilos (jogszabálysértés) a szóbeli vizsgán rákérdezni a család vagyoni és jövedelmi helyzetére, a szülők iskolai végzettségére és foglalkozására (adatvédelem).

Az iskolai felvételi sorrend megállapításának szabályai

20/2012. EMMI rendelet 27§ (2) bekezdése szerint:

„Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről

a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy

b) gimnázium, szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy

c) gimnázium, szakgimnázium esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei

alapján dönthet.”

Részletes tájékoztatás a felvételi sorrend megállapításáról itt található!

Tehát a fent meghatározott három szempont alapján megállapított eredményeket veheti figyelembe a felvételt hirdető középfokú iskola felvételi követelményként, de csak akkor, ha azokat előírta a 2016. október 20-ig nyilvánosságra hozott Felvételi Tájékoztatójában.

A középfokú iskolák Felvételi Tájékoztatójáról bővebb tájékoztatást itt található!

Előnybe részesítés (különleges helyzet)

A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelye, feladatellátási helye szerinti járás területén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja.

A különleges helyzetet az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni. [20/2012. EMMI rendelet 40. § (3)]

Figyelem!

Egyértelmű, hogy a felvételi eljárás jogszabályi előírásai azt a célt szolgálják, hogy a felvételt hirdető középfokú iskolák a jelentkezők az általános iskolai tanulmányi eredményei, a központi írásbeli és az iskolai szóbeli vizsga eredményei alapján - kiválogassák a legjobb tanulókat.

A félévben megbuktatott tanulók ne is reménykedjenek, hogy felveszi őket valamelyik középiskola!

Felvételi sorrend megállapítása a valóságban

Lesznek olyan iskolák, amelyek a felvételnél előnybe részesítik a jó tanulókat, vagy kreatívakat, a csendes gyerekeket, a szép szőke lányokat, a gazdag családok gyermekeit, az iskolázott és magas pozícióban levő szülők gyermekeit, stb.

Tehát az iskola igazgatója saját hatáskörében, saját belátása szerint dönthet arról, hogy melyik jelentkezőt sorolja előbbre az ideiglenes felvételi jegyzéken. (Diszkrecionális jog)

Ezt úgy csinálják, hogy azonos felvételi pontszámokat adnak több jelentkezőnek, akik közül azokat veszik fel, akit akarnak.

Ne csodálkozzanak a szülők, ha a gyermekük tanulmányi eredményénél rosszabban teljesítő tanuló megelőzi őt a felvételi rangsorban!

A szülőkön múlik, hogy megismerve a felvételi szabályokat fellépjenek az ügyeskedő iskolákkal szemben.

A többi iskola azokat a tanulókat veszi fel, akiket a felkapott (elit) iskolák kirostálnak. De ezek is szelektálhatnak.

A rangsorolás szabályairól itt találhatnak részletes információt!

A tanuló által választott iskolák és tanulmányi területek módosítása a tanulói adatlapon

A választott középiskolák sorrendjét az erre rendszeresített „Tanulói adatlapon” jelölték meg a tanulók az általános iskolában. A tanulók által megjelölt sorrendet a felvételt hirdető iskola nem ismeri (nem ismerheti meg). A tanulói adatlapot csak az általános iskola látja, a megjelölt középiskolák nem tudatnak róla. Titkos?

A tanulói adatlapot az általános iskola páncélszekrényben őrzi a módosításig, utána elküldi a Felvételi Központba.

A módosítás időszaka március 16-17.  

A módosításnál csak a beírt sorrendet változathatják meg a tanulók, új iskolát vagy tanulmányi területet nem írhatnak be!

Ha a választott iskolán belül másik tanulmányi területet is elfogadnának a tanulók, akkor az iskolaigazgatóval kell megegyezni a cserébe.

A módosítás után az a felvételi központ informatikai rendszere összeveti a jelentkezés sorrendet és a középfokú iskolák által megállapított és beküldött ideiglenes felvételi rangsort. A számítógép megállapítja a végleges felvételi sorrendet, majd elküldik a középfokú iskoláknak, akik ennek alapján kiküldik a tanulónak a felvételről vagy az elutasításról szóló döntést.

Rendkívüli felvételi eljárás (pótfelvételi)

Ha a tanköteles tanulót az általános felvételi eljárásba nem veszik fel sehová (nem kap felvételi ajánlatot), akkor augusztus 31-ig részt vehet a rendkívüli felvételi eljárásban. Vagyis kereshet magának olyan iskolát, amelyik felveszi.

A felvételi eljárás során minden iskolából elutasított tanköteles tanulók helyzete

A tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja. [20/2012. EMMI rendelet 180. §  (1)]

Tehát, ha a tanköteles tanulót szeptember 1-ig nem veszik fel sehová, akkor az általános iskola jelzése alapján köteles beiratkozni valamelyik Hídprogramos iskolába, amelyik egy év alatt felkészíti a tovább tanulásra. Vagyis parkoló pályára kényszerül.  Év vesztes lesz.

A hídprogramról bővebben itt!

Szabad iskolaválasztás

A középiskola köteles felvenni a tanulót, de a szabad iskolaválasztás  jogán a tanuló nem köteles beiratkozni abba az iskolába, amelyiktől megkapja felvételi értesítést.

Mi van akkor, ha az iskola nem indítja el szeptemberben a meghirdetett osztályt

20/2012. EMMI rendelet 42. § § (4) bekezdése szerint: „Ha a középfokú iskola a benyújtott felvételi kérelmek és a felvételi eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a meghirdetett tanulmányi területen nem tudja elindítani az oktatást, köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőt, a fenntartót és a hivatalt.”

Az iskolák csak a tanulók beiratkozása után (június 22-24.) tudják meg, hány tanuló fogadta el a felvételi ajánlatot, hányan iratkoztak be az adott osztályba, hányan nem. Összejött az indításhoz szükséges osztálylétszám vagy sem.

Ez még semmi!

Az iskola csak szeptemberben tudja meg, hogy - a szabad iskolaválasztás jogán - hány tanuló döntött úgy, hogy még sem akar abban az iskolában tanulni, amelyikbe beiratkozott, ezáltal nem jött össze kötelező tanulói létszám.

Akkor most mi van?

Ha a tanuló csak szeptember 1. után tudja meg, hogy az a középfokú iskola, amelyikbe eredetileg felvették, létszámhiány miatt nem tudja elindítani az adott tanulmányi területet (osztályt/fél osztályt), akkor rohangálhat valamilyen iskola után, amelyikben teljesítheti tankötelezettségét.

Ha végleg iskola nélkül marad a tanuló, akkor be kell iratkoznia valamelyik Hídprogramot indító középfokú iskolába.

A 16 éven felüli már nem tanköteles tanulók jelentkezése és felvétele

Az általános iskolát 2017-ben sikeresen befejező16 éven felüli - már nem tanköteles –tanulók többségét kiveti magából az oktatási rendszer. Mehetnek, ahová akarnak.

Mehetnek a felnőttoktatásba vagy a felnőttképzésbe.

Ezek a 16 éven felüli, de még kiskorú gyermekek a Munkatörvénykönyve szerint - szüleik megkérdezése nélkül is - munkát vállalhatnak, elmehetnek közmunkásnak (egyelőre), vagy „jobb esetben” eltartatják magukat a szüleikkel.

A 16 éven felüliek felvételéről kicsit bővebben itt!

Jogorvoslati lehetőségek jogorvoslati eljárás itt!

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (433-8754 vagy 1-787-7852)

Vissza az oldal tetejére
 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Tanulói szakszervezet

Tanulók védelme a szakképzésben

Házirend 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (igazolatlan óra)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

TANKÖNYV 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum