Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Untitled Document

Régebbi hírek

Igazgató választás 2018.

Az iskolaigazgatókat nem választják, hanem „kiválasztják”

Ha az iskolába járó tanulók szüleinek 2/3-a támogat egy igazgatói beosztásra pályázót, akkor az oktatásért felelős miniszter köteles elfogadni az adott szülői közösség döntését.

FŐSZEGY sajtószóvivő 06-30/433-8754


Tovább a teljes cikkre >>

Nyári táboroztatás 2018.

Nyári tábor vállalkozásialapon tízezrekért vagy ingyenes iskolai felügyelet nyári szünetben?

A tanulók nyári napközbeni ellátás a települési önkormányzatok kötelező feladata!

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

Miért félnek a szülők?

Miért félnek megszólalni a szülők az óvodában, iskolában, ha igazságtalannak tartják a gyermekükkel szembeni eljárásokat?

Azért félnek, mert gyermekeiket hátrány éri, ha kifogásolni merik az óvoda, iskola törvénysértő intézkedéseit? Vagy gyávák?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

Őszi szünet örömei és problémái

Az óvodában nincs őszi szünet! Téli szünet sincs.


Tovább a teljes cikkre >>

Gyermekétkeztetés embertelen körülmények között?

Behajtják, majd kihajtják a gyerekeket az iskolai menzákról, mert nincs idő a nyugodt étkezésre.

Tiszta ivóvizet a gyermekek pohárba!

A FŐSZEGY sajtószóvivője Keszei  Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-7877852


Tovább a teljes cikkre >>

Teljes cikkek:

Igazgató választás 2018.

Az iskolaigazgatókat nem választják, hanem „kiválasztják”

Ha az iskolába járó tanulók szüleinek 2/3-a támogat egy igazgatói beosztásra pályázót, akkor az oktatásért felelős miniszter köteles elfogadni az adott szülői közösség döntését.

FŐSZEGY sajtószóvivő 06-30/433-8754

A területileg illetékes Tankerületi központ a fenntartásában lévő köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére és megbízására, megbízásának visszavonására javaslatot tesz az oktatásért felelős miniszternek a budapesti székhelyű Klebelsberg központ útján.

„Az intézményvezetők kiválasztása nyilvános pályázat útján történik.” [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 67. § (7)]

A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a Tankerületi központ és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.

Az intézményvezetői beosztás ellátására pályázók vezetési programjának véleményezése

A Tankerületi központ a köznevelési intézmény vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával véleményének kialakítása előtt köteles beszerezni pályázat részét képező vezetési programmal kapcsolatosan

az intézmény alkalmazotti közössége (pedagógusok és más munkavállalók),

az iskolaszék (ha van),

a szülői szervezet, közösség,

az iskolai diákönkormányzat

véleményét.

Figyelem!

A véleményezők körének támogató vagy elutasító véleménye a pályázók vezetői programjáról csak tájékoztató jellegű melléklete a munkáltatói intézkedéseket tartalmazó dokumentumoknak.

A Tankerületi központ dönthet úgy, hogy olyan pályázót támogat, akit a pedagógusok és a szülők nem javasolnak.

A vélemények beszerzésének elmulasztása törvénysértés, de a véleményeket nem kell figyelembe venni!

Az iskolaigazgatók (intézményvezetők) „kinevezésének” mente

A munkáltató Tankerületi központ feladata

Pályázat kiírása és nyilvánosságra hozatala

A pályázat véleményezésére jogosultak tájékoztatása (értesítése) és az írásos vélemények begyűjtése.

A munkáltatói intézkedés dokumentumainak megküldése a középirányító szervnek (Klebelsberg központ).

 A köznevelési intézmény vezetőjének kinevezésére, megbízására és megbízásának visszavonására vonatkozó javaslat elkészítése és megküldése a Klebelsberg központnak.

Az logikusnak tűnik, hogy a munkáltató választja ki beosztottjait, az általa fenntartott köznevelési intézmények vezetőit.

Az viszont nem logikus, hogy az iskolahasználó szülőknek is véleményezni kell a vezetői programot, és szavazniuk kell a pályázat elfogadásáról vagy elutasításáról, akkor is, ha véleményüket a fenntartó nem köteles figyelembe venni.

A Klebelsberg központ feladata

A középirányító szerv összegyűjti tankerületi központok által megküldött munkáltatói dokumentumokat, ellenőrzi és továbbítja az oktatásért felelős miniszternek.

Nincs törvényi akadálya annak, hogy az oktatási központ megváltoztassa a tankerületi javaslatokat és valamilyen nézőpontból kihúzzon valakit az eredeti listáról.

Az oktatásért felelős miniszter feladata

A Tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjét – a törvényben foglalt szervezetek, közösségek, személyek véleményének kikérésével és a fenntartó javaslata alapján – az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. [Nkt. 68. § (1)]

Az oktatásért felelős miniszter saját hatáskörében - függetlenül a szülők véleményétől - saját belátása szerint dönt az intézményvezetők megbízásáról és felmentéséről (mérlegelési jog).

Figyelem!

A véleményezők körének támogató vagy elutasító véleménye a pályázók vezetői programjáról csak tájékoztató jellegű melléklete a fenntartói javaslatnak, érdemben nem befolyásolja a miniszteri döntést.

Intézményi szülői szervezet (közösség) feladata

A szülői szervezet elnöksége a véleményezésre megküldött pályázati dokumentumok alapján tájékoztatja a szülőket a pályázók személyéről és programjukról.

Az „osztályszintű” szülői közösségek által delegált szülői képviselők - az elnök által összehívott „iskolaszintű” szülői szervezeti ülésen - megvitatják a pályázati programot vagy programokat, majd az összegyűjtött szülői vélemények alapján megszavazzák az általuk támogatott pályázó személyét.

Az írásos véleményt átadják regnáló iskolavezetésnek és dokumentálják az ülést (meghívó, jelenléti ív, jegyzőkönyv).

A szülői szervezeti ülésen a pályázati programmal kapcsolatban kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye (szavazatok száma) közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. [Nkt. 67. § (8)]

Javaslatok:

A befolyásolás (megfélemlítés) lehetőségének elkerülésének érdekében a szülői szervezet véleményező összejövetele a fenntartó képviselői számára nem nyilvános.

Nem a szülői szervezet vezetője véleményez „egyes szám első személyben”, nem a saját véleményét írja alá, hanem az összes szülő véleményét közvetíti a fenntartó felé. (Szülői panasz!)

A szülői szervezet nem köteles indokolni a véleményét!

A szülői szervezet véleményének beszerzése kötelező, de a szülők nem kötelesek véleményt nyilvánítani.

A vezetői program szakmai véleményezéséhez  az Oktatási Hivatal által nyilvántartott köznevelési szakértőt kell biztosítani a laikus szülők számára, amelynek költségeit a fenntartó az iskola költségvetésében tervezi (min. 100 000 Ft).

Figyelem!

A Tankerületi központ, mint munkáltató, jelenleg indoklás nélkül elutasíthatja annak az igazgatói álláshelyre pályázónak a pályázatát, akit az összes szülő támogat!

Ezért javasoljuk: ha szülők 2/3-a támogat egy pályázót, akkor a Tankerületi központ és az oktatásért felelős miniszter köteles elfogadni az adott szülői közösség döntését.

Máskülönben nincs értelme a sok hercehurcának!

Igazgatói kinevezés az egyházi és magán köznevelési intézményekben

A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény, továbbá a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által fenntartott szakképzési centrum kivételével más állami fenntartású (pl. gyakorlói iskola), az egyházi és magán köznevelési intézmény, valamint a többcélú intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg. [Nkt. 68.§ (2)]

Vissza az oldal tetejére

Nyári táboroztatás 2018.

Nyári tábor vállalkozásialapon tízezrekért vagy ingyenes iskolai felügyelet nyári szünetben?

A tanulók nyári napközbeni ellátás a települési önkormányzatok kötelező feladata!

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Tanévenként 1,2 millió gyermek jár iskolába és élvezi a nyári tanulási szünetet (kivéve a megbuktatott tanulókat).

A nyári szünetben kb. 860 000 tanulónak jár az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés (ugyanannyinak mint tanév közben).

A nyári szünet „hossza” az általános iskolában és a gimnáziumokban 54 munkanap a szakképző iskolákban minimum 30 munkanap (a nyári szakmai gyakorlat miatt).

Hogyan oldják meg a szülők gyermekeik elhelyezését (felügyeletét), étkeztetését és foglalkoztatását a 10 hetes nyári iskolai szünetben

  1. A gyermekvédelmi törvény szerint a munkavállaló szülők kérhetik gyermekeik napközbeni ellátását a helyi települési önkormányzattól.

  2. Kezdeményezik az iskola igazhatójánál, hogy a jogszabály értelmében gondoskodjon a tanulók ingyenes nyári iskolai felügyeletéről.

  3. A fizetőképes szülők 1-2 hétre elküldik gyermeküket egy üdülőbe, vagy valamilyen tematikus „luxustáborba”.

  4. Ha a nagyszülők vagy más személy nem tud vigyázni reájuk, akkor szabadságot vesznek ki és felváltva felügyelik gyermekeiket.

  5. A lakásban hagyják őket egyedül bezárva, ameddig szüleik dolgoznak, vagy kulcsot akasztanak a nyakukba és azt csinálnak, amit akarnak (csellengők)!

Napközbeni ellátás 2018.

A gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 41. § (1) értelmében: A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és éteztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei munkavégzésükbetegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik.

Az önkormányzati olyan napközbeni ellátást biztosító, szálláshellyel nem rendelkező közösségi célú létesítmények (régebben napközis táborok), amelyek csak a tanév vége és a következő tanév kezdete között működnek tartósan, és ahol a tanuló ifjúság szervezett foglalkoztatása történik.

A "napközbeni ellátás" keretében az étkezési térítési díj mellett - 2013. óta – napi 500-1500 forint személyi térítési díjat is kell fizetni. 

Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot, amelyben meghatározza a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait. A rendelet megtekinthető az önkormányzatok honlapján.

Figyelem!

A gyermek napközbeni ellátásának igénybevétele önkéntes, ezért a szülőknek kell kérelmezni a jegyzőnél minél előbb!

Bővebb információ itt található: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=367&v=marad&fid=100&hol=jobb

Ingyenes iskolai gyermekfelügyelet a nyári szünetben

A tanulók ingyenes nyári iskolai felügyeletének lehetőségéről a 2017-2018. tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI. 27.) EMMI rendelet 2. § (5) bekezdése rendelkezik, amely szerint:

„A tanítási év lezárását követően az iskola – ha az iskola fenntartója, működtetője azzal egyetért és az ahhoz szükséges feltételeket biztosítja – a tanulói részére pedagógiai program végrehajtásához nem kapcsolódó foglalkozásokat szervezhet, amelyeken a részvételt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az iskola igazgatójához benyújtott kérelemben kezdeményezheti.”

A szülők többsége egyáltalán nem ismerik ezt rendelkezést, ezért kevés szülői közösség is kezdeményezik gyermekeik ingyenes nyári iskolai felügyeletét.

Tehát ez nem „nyári tábor”, hanem egy ingyenes köznevelési közszolgáltatást, de a szülői kérelem teljesítése fenntartó diszkrecionális joga. (saját hatáskörében dönthet).

A nyári iskolai felügyeletért az iskola nem kérhet pénzt a szülőktől. Csak az étkezésért kell fizetni azoknak, akik nem jogosultak az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre.

A nyári gyermekétkeztetés a helyi önkormányzat államilag finanszírozott kötelező feladata, amit meg kell követelni!

Mivel a nyári szünet 54 napig tart, erre az időre kell kérni a fent idézett jogszabályban előírt napközis foglalkozásokat. (Régen ez általános gyakorlat volt.)

Javasoljuk a szülői közösségeknek, hogy igényeljék az iskola igazgatójánál az ingyenes nyári felügyeletet.  Most! Az állami fenntartású iskolák esetén rendszeresítettek egy nyomtatványt, amelybe a szülők kérhetik az ingyenes nyári iskolai felügyeletet.

(Új) Piaci alapon működtetett „tábor” az iskola területén (Új)

2017. január 1-ig az önkormányzatok működtették az államilag fenntartott iskolákat és csak ők adhatták bérbe az iskola helységeit, udvarát, tornatermét. Az új rendelkezések szerint az önálló költségvetéssel rendelkező állami iskolák saját hatáskörben rendelkeznek az iskola bevételeivel.

Ha szülők úgy döntenek, hogy az ingyenes biztosított nyári felügyelet helyett fizetős un. tematikus tábort akarnak szervezni a nyári szünetben, akkor életbe lépnek az alábbi feltételek (üzleti követelmények):

  • A szülők saját kezűleg írhatnak levelet, illetve ha erre van lehetőség, személyesen is megbeszélhetik az intézmény vezetőjével. Elmondják, vagy megírják az igényüket, elképzelésüket. Tehát ezt az igazgató felé kell megtenni. Ezután az igazgató dönt fontos kérdésekben (van-e alkalmas pedagógus, tudja-e biztosítani a helyet, feltételeket,…), valamint ha szükséges egyeztet a tankerülettel.

  • Ha külső cég, pl. nyelviskola tartana tábort, akkor is az igazgató hatásköre, (tankerülettel egyeztetve) hogy jogosultsággal rendelkező nyelviskolával szerződést kössön, aztán felmérik a jelentkezőket, majd megbeszélik a költségeket.

  • Az iskolai helyiségek bérletének költsége iskolánként eltérő, erről szintén az intézményben adnak tájékoztatást, ahogy arról is, hogy milyen időszakban, milyen helyiségeket lehet bérbe venni, ha van az intézményben ilyen.

A bérleti díjból befolyt összeggel az iskola rendelkezik, ugyanúgy mintha parkolót nyitna az iskola területén, vagy kötődét működtetne az iskola pincéjében. Tudunk ilyen iskolákról! Jól jön egy kis mellékes a pedagógusoknak is.

Miért nem jó a felajánlott és fent elemzett „ingyenes nyári iskolai felügyelet”, amelynek biztosításáért éveken keresztül küzdöttek a szülői egyesületek és 4 évvel ezelőtt bekerült a miniszteri rendeletbe, most mégis fizetni akarnak érte a szülők?

Ha a szülők egy része valamilyen különleges nyári tábort akar nyitni az iskolában, akkor azt meg kell fizetni!

Vannak ilyen iskolai tábort szervező személyek és vállalkozások, akik heti 7-10 -12 ezer forintért (egyszeri étkeztetéssel) különböző alternatív programokat biztosítanak az iskolaudvarban vagy azon kívül. A nyári szünet 54 munkanap, azaz 10 hét, akkor mennyibe kerül az un. tematikus iskolai tábor a szülőknek? Bár ez még mindig olcsóbb, mint az iskolán kívüli táboroztatás, gyermeküdültetés vagy az önkormányzati napközbeni ellátás.

Figyelem!

Vannak olyan iskolák, amelyek pénzszerző tevékenységnek tekinti az „iskolai tábor” szervezését és megvágják a tájékozatlan szülőket, hasonlóan az osztálypénz szedéshez és a tanítási időben szervezett, a törvény értelmében ingyenes „tanulmányi kirándulásért”, „erdei iskoláért” beszedett tízezrekhez.

Iskolai szünetekről bővebben itt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=156&v=igen&hol=jobb

Vissza az oldal tetejére

Miért félnek a szülők?

Miért félnek megszólalni a szülők az óvodában, iskolában, ha igazságtalannak tartják a gyermekükkel szembeni eljárásokat?

Azért félnek, mert gyermekeiket hátrány éri, ha kifogásolni merik az óvoda, iskola törvénysértő intézkedéseit? Vagy gyávák?

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Milyen hátrány érheti a gyermekét, ha a szülő meg meri kérdezni miért kapott három egyest a tanuló egy órán egy tantárgyból? Így is, úgyis megbuktatják és osztályt kell ismételnie.

Milyen hátrány érheti a gyermekét, ha a szülő meg meri kérdezni miért függesztették ki a nevét az intézmény faliújságára, ha nem fizeti ki az illegális osztálypénzt vagy az ingyenes tanulmányi kirándulás, erdei iskola törvényellenesen megkövetelt költségeit? Már egyszer megalázták, a többi szülő kiközösítette. Mi jöhet még?„Legfeljebb” eltanácsolják az intézményből!

Milyen hátrány érheti a gyermekét, ha a szülő csak három nap hiányzást igazolhat és az igazolatlan mulasztás eléri 30 órát (öt nap)? Így is, úgyis feljelentik a szabálysértési hatóságnál! 50 óra igazolatlan mulasztás esetén felfüggesztik a családi pótlék folyósítását.

Milyen hátrány érheti a 16 éven felüli gyermekét, ha csúnyán néz a pedagógusra? Indoklás nélkül kirúgják az iskolából tanév végén! (Évente kb. 10 000 fő 16 éven felüli tanuló marad ki az iskolákból.)

Milyen hátrány érheti az óvodás gyermeket, ha a szülő nem akarja elfogadni, hogy az óvoda zárva tart az őszi, téli, tavaszi iskolai szünetekben, vagy nyáron, akár hat hétre is bezárják az egész évben nyitva tartó óvodát ? Önkormányzati óvodafenntartós esetén jobb, ha elköltözik az adott településről, vagy nem kap közmunkát!

Milyen hátrány érheti az óvodás gyermeket, ha a szülő kifogásolja az óvodai fejlesztés színvonalát? Legfeljebb elküldik a "nevelési tanácsadóba", ahol beilleszkedési és magatartási zavarral küzdőnek minősítik  (megbélyegzik) a kisgyermeket, amit többé nem tud "lemosni" magáról! 

A hatóságként fellépő óvoda, iskola

A hatóságként fellépő nevelés, oktatási intézmények és a közfeladatot ellátó pedagógusok megszólítása kényes kérdés. Könnyen alakul ki félreértés a gyermeke érdekében eljáró szülő és a mundér becsületét védő óvoda, iskola között. Egy értelmes szülő fellépése is, melyet gyermeke érdekében tesz meg, agresszív magatartást képes kiprovokálni egy pedagógusból. Egy igazsága tudatában „hangoskodó” szülő intézkedése könnyen minősíthető erőszakos magatartásnak, ha a pedagógus saját személye ellen irányuló "támadásnak" tekinti a szülői panaszt.

Veszélyes dolog, ha a szülőnek igaza van valamiben, amiben a pedagógus téved!

Pedig az Alaptörvény értelmében a szülők felelősek elsősorban gyermekük neveléséért, oktatásáért, fejlődésükért, továbbtanulásukért, jövőjükért. A pedagógusokat csak munkajogi felelősség terheli!

Az óvodai, iskolai szülői közösség és az egyes szülők feladata a nevelés, oktatás színvonalának ellenőrzése. A szülőknek kell elfogadni, ami helyes a köznevelési rendszerben, és elutasítni azt, ami szabálytalan vagy káros a gyermekeikre.

Társadalmi ellenőrzés, szülői kontroll nélkül a köznevelés rendszere degradálódik, egyoldalúan a fenntartói és az intézményi érdekek érvényesülnek.

A "szabad intézményválasztás" jogával élő  szülő kockáztat, amikor beíratja gyermekét valamelyik óvodába, iskolába. Szülői befolyás nélkül az óvoda, iskola merev didaktikai központ!

A  pedagógusok alapfeladata az óvodában, iskolában

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62. § (1) bekezdés szerint:

„A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.”

Álláspontunk szerint, ha a pedagógus nem teljesíti a szülők által rábízott gyermek nevelésével oktatásával kapcsolatos feladatait, az előírt ismeretanyag maradéktalan átadását, és ezért indokolatlanul megbuktatja, akkor a szülők, mint megbízók eljárást kezdeményezhetnek gyermekeik nevelésével és oktatásával megbízott pedagógussal szemben, kötelességmulasztás miatt.

Amikor a szülő a felvételi kérelem benyújtásakor él az intézményválasztás szabadságával nem csak azt kezdeményezi, hogy neveljék, tanítsák gyermekét és biztosítsák számára a szükséges pedagógiai szolgáltatásokat, hanem azt is, hogy ellássák a felügyeletét.

Felügyeleten a köznevelési törvény azt érti, hogy gondoskodni kell a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről, érzelmi biztonságáról az intézménybe való belépésétől annak jogszerű elhagyásáig.

Ha a nevelési, oktatási intézmény nem teljesíti a „megbízási jogviszonyból” eredő szolgáltató és felügyeleti kötelezettségét, akkor a szülő, mint megbízó, eljárást kezdeményezhet az intézménnyel vagy a pedagógussal szemben kötelességmulasztás és a gyermek, tanuló veszélyeztetését előidéző felügyeleti kötelezettség megszegése címén.

Miért nem indítanak jogorvoslati eljárást a szülők, ha jog- vagy érdeksérelem éri gyermekeiket az óvodában, iskolában? Talán félnek vagy elvesztették jogérzékenységüket?

Törvény szerint: „Az óvoda, az iskola, a kollégium döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat.

A jogorvoslati eljárás lehetőségek beépítése az oktatási rendszabályokba és a köznevelési intézmények belső szabályzataiba a szülői kontroll fontos eszköze, amelyek igénybevételével a szülők meg tudják védeni kiskorú gyermekeik érdekeit az óvodák, iskolák és a fenntartók jogszabálysértő döntéseivel szemben.

A velünk együttműködő szülői egyesületek évente több ezer jogos szülői és tanulói panaszt kezelnek az érdekeltek kifejezett kérésére a nevük elhallgatásával. A szülői bejelentések - megyénként szinte arányos eloszlásban – kb. 3000 nevelési, oktatási intézményt érintenek.  

Ugyanakkor a szülői félelem, és a jogszabályismeret teljes hiánya miatt elenyésző az intézmények jogszabályértő döntéseivel szembeni jogorvoslati kérelmek száma.

Az általunk feldolgozott szülői panaszok számának „drasztikus” emelkedése miatt feltételezhető, hogy valami baj lehet a köznevelési rendszabályok betartásával, a nevelési, oktatási intézmények törvényes működésével, az óvodai, iskolai, fenntartói döntések és intézkedések jogszabályszerűségével.

Felméréseink alapján évente legkevesebb 1 millió jogorvoslati eljárást kellene kezelnie első fokon az oktatási intézményeknek, másodfokon az intézményfenntartóknak és a bíróságoknak, ahhoz, hogy az óvodák, iskolák törvényesen működjenek.

A szülők többsége nem ismeri, vagy nem meri alkalmazni a jogorvoslati lehetőségeket, amelyekről itt találhatnak bővebb információt.

A szülők és a pedagógusok közötti bizalom mértéke

Az Nkt. célja és alapelvei az 1. § szerint:

„(3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

Az Nkt. 3. § szerint:

„(1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.

  (2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.”

Bízhatnak a szülők a pedagógusok hivatástudatában, szakmai felkészültségében, mikor 350 000 tanulót buktatnak meg félévben pedagógiai céllal, hogy jobban tanuljanak a második félévben? (Év végén 250 000 tanulót buktatnak meg fegyelmező céllal, és kb. 20 000 fő tanulót utasítanak évfolyamismétlésre.)

Bízhatnak a szülők a pedagógusok hivatástudatában, szakmai felkészültségében, ha az általános iskolát befejező tanulók egy része „funkcionális analfabéta.”  

Bízhatnak a szülők a pedagógusok hivatástudatában, szakmai felkészültségében, ha a PISA felmérések szerint a magyar tanulók teljesítménye valamennyi mérési területen az OECD országok átlaga alatt van.

Miért nem akarnak egyes tanárok együttműködni a szülőkkel?

Nem bíznak a szülőkben, hogy felelősen járnak el saját gyermekeik érdekeinek védelmében?

A tanárok egy része hozzászokott ahhoz, hogy egyedül dolgozik, anélkül, hogy a szülőket fontosnak tartanák munkájához.

Úgy érzik, hogy eléggé gyermekközpontú munkát végeznek és sok szakmai feszültség van bennük anélkül, hogy további feszültséget vállaljanak azzal, hogy a szülő belép, mint partner (ügyfél).

Egyes tanárok fenyegetőnek találják a szülőket, különösen azok a tanárok, akik még nem szoktak hozzá a szülőkkel végzett munkához.

A tanárok szerződésébe és kötelező óraszámába nem illik bele a kapcsolattartás a szülőkkel.

Az oktatásügyi hatóságok nagy része nem veszi komolyan a szülők pedagógiai szempontú fontosságát. A tanárok természetesen munkaadójuk oldalán állnak.

A pedagógusok állandóan nyomás alatt állnak, hogy változtassák meg az oktatás tartalmát és az oktatási módszereket. A technológiai, gazdasági és ipari elvárások megváltozása a nyilvános vizsgák rendszere, valamint a politikai igények a mai példák. A változás korában meg kell állapítani a prioritásokat a változások bevezetéséhez. A szülők elég alacsony prioritást kapnak.

Egyes tanárok egyszerűen nem ismerik az okát annak, hogy miért kell bevonni a szülőket az oktatásba.

A pedagógiai kultúra alapelve a "szeretet"

Az Nkt. célja és alapelvei az 1. § (3) bekezdése szerint:

„A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

Ki, kit szeret?

A pedagógus szereti a gyerekeket? A gyerekek szeretik a pedagógusokat?

A szülők szeretik a pedagógusokat? A pedagógusok szeretik a szülőket?

A gyerekek szeretik a szüleiket? A szülők szeretik a gyerekeiket?

Mi az erősebb az szülői szeretet vagy a szülői félelem?

Milyen szeretet az, amikor a szülő eltűri, hogy óvodás, kisiskolásgyermekét egy másik településre kell elvinnie, mert a helyi önkormányzatok nem akarnak ( 8 fős) óvodát, alsó tagozatos általános iskolát működtetni az adott kistelepülésen? Úgy szereti gyermekét, hogy minden reggel hajnalban felkelti gyermekét és kényszeríti, és lakóhelyétől több kilométer távolságra utazzon alvás helyett. 

Milyen szeretet az, amikor a munkavállaló szülő eltűri, hogy az őszi, téli, tavaszi és nyári iskolai szünetekben törvénysértő módon bezárják az óvodákat és összevont óvodákban, idegen környezetben, ismeretlen gyermekek és óvodai alkalmazottak között szenvedjen lelki sérülés, az helyet, hogy a jól ismert óvodapedagógusa nevelné és vigyázna érzelmi biztonságára?

Úgy szeretik a szülők gyermekeiket, hogy félelmükbe eltűrik, gyermekük  folyamatos tönkretételét, megalázását, megbélyegzését? Milyen szeretet ez? Hol tanulták ezt a szeretetet? Ők is a szüleiktől?  Vagy már ők sem mertek megszólalni gyermekeik védelme érdekében?

Ez kemény dolog! Folytatjuk az elemzést….

 

Szülő joga és helyzete (státusza) a köznevelési intézményekben itt!

.

Szülői félelem a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének lehetőségeitől, pedig névtelenül is lehet valamit tenni

A szülői ház és az iskola kapcsolata (szülőpolitika)


Az óvoda, iskola úgy terrorizálja a szülőket, hogy túszul ejti gyermekeiket.

Vissza az oldal tetejére

Őszi szünet örömei és problémái

Az óvodában nincs őszi szünet! Téli szünet sincs.

A tanulók és a pedagógusok örülnek az őszi szünetnek, de a munkavállaló szülőknek gondot okoz gyermekük elhelyezése és étkeztetése az tanítási szünet ideje alatt.

Jogszabály értelmében az őszi szünet napjain, az iskolákat nyitva kell tartani és gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről, foglalkoztatásáról és az ingyenességre jogosult tanulók napi háromszori étkezésének megszervezéséről.

Tudnak erről a tanulók szülei?

Tanévenként kb. 850 000 tanuló veszi igénybe a gyermekétkeztetést az iskolákban, ebből kb. 760 000 tanuló jogosult ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre.

Azoknak a családoknak gyermekei jogosultak térítésmentes étkeztetésre, ahol egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 39 900 forintot. Ezeknek a tanulóknak a szülei a szünidőben sem keresnek többet!

Mit esznek ezek a gyermekek az iskolai szünetekben, amikor az iskolák zárva tartanak? Házhoz szállítják nekik az ebédet?

Ezek a családok nem fogják az őszi szünetet valamelyik „wellness” hotelben tölteni gyermekeikkel.

Őszi szünet a szakképző iskolákban

Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt – a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével – gyakorlati képzés nem szervezhető. [2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 26. § (3)]

Kollégiumokban nincs őszi szünet

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (3) bekezdése értelmében:

„A tanuló tanítási évben – beleértve az évközi szünetek idejét is – valamint a kötelező szakképzési gyakorlat idejében hazautazásra – a rendkívüli eseteket kivéve – nem kötelezhető.”

A kollégiumokban tehát nincs őszi szünet. Nem lehet hazaküldeni a tanulókat ezeken a napokon!

Az óvodákban sincs őszi szünet.

Figyelem! Az óvoda egész évben folyamatosan nyitva tartó köznevelési intézmény, ezért az óvodákban nincs sem őszi, sem téli, sem tavaszi, sem nyári szünet.

Az óvodák mégis az iskolai szünetekhez igazítják nyitva tartási idejüket. Ráveszik az iskolás gyermekek szüleit, hogy vigyázzanak óvodás gyermekeikre is, ha úgyis otthon kell maradniuk a munkából az iskolai szünetekben.

Ilyenkor a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő (GYSE) levő anyukák gyermekeit sem fogadják az óvodában, hiszen úgyis vigyázniuk kell a kistestvérre.

Sok óvoda úgy oldja meg a „törvénysértő helyzetet”, hogy a szülőkkel igazoltatják gyermekük hiányzását azokon a napokon, amikor az óvoda illegálisan zárva tart.

Kb. 350 000 óvodás jogosult ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre, mit esznek ezek a kisgyermekek, ha az óvodák az iskolai szünetekben is zárva tartják kapujukat a gyermekek előtt.

Hány napos az őszi szünet?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (4) bekezdése szerint:

„A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.”

Természetesen a hétvégi pihenőnapok (szombat, vasárnap) és az ünnepnapok nem számítanak tanítási napnak.

Ezzel ellentétben, a tanév rendjében csak 4 nap tanítási szünet van előírva.

A 2017/2018. tanév rendjéről szóló 14/2017. EMMI rendelet 6. § (1) bekezdés szerint:

„Az őszi szünet 2017. október 30-tól 2017. november 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2017. november 6. (hétfő).

Figyelem!

Október 30. és 31. és november 2. és 3. az összesen 4 nap.

November 1. az ünnepnap (Mindenszentek)

Hová lett 2 nap az őszi szünetből?

Az iskolák, óvodák nyitva tartásának személyi feltételei

Nincs személyi akadálya az iskola nyitva tartásának, mivel az őszi iskolai szünet a pedagógusok számára tanítás nélküli munkanap, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető. [326/2013. Kormányrendelet. 30. § (3)]

Ez egy Kormányrendelet, de a pedagógusok kígyót, békát kiáltanak a szülői egyesületekre, mert idézni merik a rendelet szövegét, amikor az iskolák megszegik a jogszabályi előírásokat.

Sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Szülői levél az őszi szűnetről itt!

Vissza az oldal tetejére

Gyermekétkeztetés embertelen körülmények között?

Behajtják, majd kihajtják a gyerekeket az iskolai menzákról, mert nincs idő a nyugodt étkezésre.

Tiszta ivóvizet a gyermekek pohárba!

A FŐSZEGY sajtószóvivője Keszei  Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-7877852

Törvény értelmében a helyi önkormányzatok feladata az óvodás kisgyermekek és az iskolába járó tanulók napi háromszori étkeztetésének biztosítása (meleg ebéd, tízórai és uzsonna). Reggeli nincs.

Az, iskola feladata a kulturált étkezés feltételeinek megteremtése, a gyermekek felügyelete és az „ebédbefizetéssel” járó adminisztratív tevékenység. Az iskola nem felelős az étkeztetés minőségéért, az adagok mennyiségért, a diétás étkeztetésért, de kötelessége, hogy fellépjen a hiányosságok megszűntése érdekében a közétkeztetésért felelős önkormányzatokkal szemben. (Nem a gyermekétkeztető vállalkozásokkal kell tárgyalni, mert róluk lepereg minden kifogás.)

Az iskolában kevés idő marad arra, hogy a tanulók rendesen megrágják az eléjük tett „ízletes” ételeket, mert jön a következő éhes tanulói csoport sószóróval a kezében. Az iskolák azt mondják, hogy csak akkor tudják biztosítani a megfelelő étkezési időt, ha lerövidítik az óraközi szüneteket.

Akkor mikor és hol eszik meg a tanulók a számukra biztosított tízórait és az uzsonnát? Az iskolapadokon , a folyosón vagy WC-ben?

Az iskola joga és feladata, hogy a házirendben szabályozza az óraközi szünetek időtartamát (csengetési rend).

Nincs akadálya annak, hogy az első vagy második óra után 20-25 perces étkezési szünetet írjanak elő a tanulók számára. Természetesen a testmozgást és a levegőzést biztosító második hosszú szünet megtartása mellett.

Nincs akadálya annak, hogy az önkormányzatok által biztosított vagy az otthonról bevitt tízórait a tanulók az iskola éttermében, vagy/és egy erre a célra rendszeresített (jól felszerelt) helységben fogyaszthassák el.

Tehát nem rövidíteni kell az óraközi szünetek perceit, hanem meghosszabbítani. Különösen a délután 16 óráig nyitva tartó általános iskolákban, hiszen van rá elég idő.

Szülői panaszok alapján végzett felméréseink szerin az iskolák többségében nem biztosítják az uzsonna elfogyasztását, arra hivatkozva, hogy a tanulók nem igénylik, mert sietnek haza.

Nincs akadálya annak, hogy a tanulók – a tanítás végén - magukkal vigyék a hidegélelmet tartalmazó uzsonnacsomagot, hiszen a gyermeke étkeztetésért felelő települési önkormányzatok erre az un. kisétkeztetésre is felvették az állami normatívát!

Sok helyen azt mondják, hogy a szülők nem igénylik a tízórait és az uzsonnát. Akár igénylik, akár nem, az ingyenességre jogosul tanulóknak jár ez a szolgáltatás. Lehet, hogy a szülők és a tanulók nem tudnak róla? Lehet, hogy az iskola lebeszéli őket az uzsonnáról , mert nem akarják vállalni  a kiosztással járó feladatokat?

Az ingyenességre jogosult szülőknek nincs pénze arra, hogy gyermekük az iskolai büfében vagy az iskolán kívüli gyorséttermekben vegyenek élelmet maguknak, ha vége a tanításnak.  

Tiszta ivóvizet minden iskolába és óvodába!

Az iskolai szülői közösségeknek kell elérni, hogy az étkeztetési normatívát felhasználó önkormányzat, minden iskolában biztosítsa a tisztított víz fogyasztását, hogy napközben ne a WC-be igyanak a tanulók, ha megszomjaznak.

Javasoljuk, hogy minden iskolában és óvodában helyezzenek el hideg-meleg tisztított vizet tartalmazó automatákat (ballonokat) és műanyagpoharakat.

A költségvetési törvénybe kell előírni a napi 1liter/fő tisztított víz biztosításához szükségea támogatás összegét.

A gyermekétkeztetés finanszírozása

Törvény értelmében a helyi önkormányzatok feladata az óvodás kisgyermekek és az iskolába járó tanulók napi háromszori étkeztetésének biztosítása (meleg ebéd, tízórai és uzsonna).

Statisztikai adatok szerint tanévenként 1,2 millió a tanuló kb. 72 százaléka (860 000 fő) veszi igénybe a napi egyszeri (!) étkeztetést. Ebből kb. 720 000 tanuló részesült 100%-os vagy 50%-os kedvezményes étkeztetésben.

A települési önkormányzatokat évente több mint 70 milliárd forint kötött felhasználású támogatás

illeti meg „az általuk a bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali

intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és

externátusi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz”. (A szünidei étkeztetéshez biztosított normatíva

külön tétel.)

Természetesen az állami normatívához, hozzájön a 140-150 000 fizetős szülő

által befizetett étkezési térítési díj összege.

A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját

fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén

a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági

társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy

nemzetiségi önkormányzattól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az

étkeztetést. (lásd költségvetési törvény)

Nagyobb összeg esetén közbeszerzési eljárást kell kiírni a megfelelő gyermekétkeztetéssel foglalkozó cég törvényes kiválasztása érdekében.

A önkormányzat a felelős a bölcsődei, óvodai, iskolai kollégiumi érkeztetés minőségéért nem a köznevelési intézmény!

A települési, főváros kerületi és a fővárosi önkormányzat köteles ellenőrizni, hogy az általuk megbízott közétkezést végző vállalkozások vagy saját fenntartású étkeztető szerveik betartják-e az ételadagok mennyiségéről, a nyersanyagok minőségéről, a tiltott élelmiszerek listájáról szóló jogszabályi előírásokat.

Hová kerül az évi 65-70 milliárd forint, ha az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre jogosult tanulók többsége csak napi egyszeri étkezéshez jut. A statisztika adatok nem jelzik a két kis étkeztetést igénybe vevő tanulók számát. vagy nem mérhető ez a szám vagy diszkréten elhallgatják, hogy milyen kevesen kapják meg a két kisétkeztetést az iskolákban.

Takarékosság vagy normatíva csalás az óvodákban

Az óvodákban nincs rendszeresítve az őszi, téli, tavaszi, nyári szünet. Az óvoda egész évben folyamatosan nyitva tartó köznevelési intézmény. De az óvodákat 6-8 hétre mégis bezárják az óvodafenntartó önkormányzatok.

A „gyesen” lévő anyukákat rákényszerítik arra, hogy az óvodás gyermekeikre is vigyázzanak az illegális szüntekben, ha már otthon vannak a másik gyermekükkel.

Az iskolás gyermekek szüleit a felszólítják arra, hogy az iskolai szünetekben ne vigyék gyermeküket óvodába, a nagyobb gyermekek vigyázzanak a kisebbekre, ameddig az apuka, anyuka dolgozik.

Hová kerül az ingyenes óvodai étkeztetésre biztosított költségvetési normatíva, ha az óvodafenntartók ráveszik szülőket arra, hogy heteken keresztül ne vigyék gyermeküket az óvodába? Visszafizetik az államkasszába vagy másra fordítják?

Szülői panasz az is, hogy a magánintézmények fenntartói úgy zárják be az óvodáikat, hogy arra az időre is fizetni kell a magas összegű térítési díjakat, ha nincs ott a gyerek.

Persze a magánóvodákban nincsenek ingyenes étkeztetésre szoruló gyermekek, de a többi normatívát szemrebbenés nélkül felveszik az államtól a szünetek idejére is.

És így tovább!

Vissza az oldal tetejére
 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2018.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum