Állami iskolafenntartás

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Szakképzési Hídprogram

Gyakorlati képzés 2018.

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2018.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Untitled Document

Régebbi hírek

 Tankötelezettségi életkor leszállítása 5 éves korra

Az oktatáspolitika évek óta lebegteti a 8+1, azaz a 9 évfolyamos általános iskola bevezetését, aminek megvalósítása súlyos terhet jelentene a szülőknek és a társadalomnak

Nem az általános iskola nyolcadik évfolyama után kell beiktatni egy újabb évfolyamot, hanem egy évvel korábban kell kezdeni az általános iskola első évfolyamát! 

FŐSZEGY sajtószóvivő Keszei Sándor (06-30/433-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

Kevesebb lesz a téli szünet 3 nappal?

Az őszi szünet is kevesebb volt 2 nappal!

A tavaszi szünet hány napos lesz? Nézzenek utána és türjék el!

FŐSZEGY sajtószóvivő: 06-30/433-8754


Tovább a teljes cikkre >>

 A gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzése érdekében 2018. évtől kezdődően beköltözhetnek az óvodákba és az iskolákba a „szociális segítő” munkások

Közvetlen segítséget kaphatnak a szülők és gyermekeik, ha az óvodai iskolai szülői közösségek igénybe veszik ezt az újabb gyermekvédelmi szolgáltatást

Ma a pedagógusok, segítség nélkül nem tudnak megfelelni annak a kihívásnak, amit a felmerülő sokszor halmozottan megjelenő szociális problémák jelentenek a köznevelési intézményekben

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)


Tovább a teljes cikkre >>

A törvénysértő őszi szünet örömei és problémái

Hová lett 3 nap az őszi szünetből?

A pedagógusok számára az őszi iskolai szünet tanítás nélküli munkanap

Az óvodában nincs őszi szünet! Téli és tavaszi szünet sincs!

Az óvoda egész évben nyitva tartó köznevelési intézmény

    Sajtószóvivő FŐSZEGY : Keszei Sándor (06-30 / 433-8754) 


Tovább a teljes cikkre >>

Tiszta vizet a pohárba!

Szülők fizetik a tanítási idő alatt szervezett úszásoktatást?

Az iskola sem fogadhat el pénzt az úszásoltatásért, mert az törvénysértés!

Sérül a mindennapos testnevelés elve, ha testnevelési óra helyett úszni viszik a tanulókat? Megoldás!

FŐSZEGY sajtószóvivő: 06-30/433-8754


Tovább a teljes cikkre >>

Teljes cikkek:

 Tankötelezettségi életkor leszállítása 5 éves korra

Az oktatáspolitika évek óta lebegteti a 8+1, azaz a 9 évfolyamos általános iskola bevezetését, aminek megvalósítása súlyos terhet jelentene a szülőknek és a társadalomnak

Nem az általános iskola nyolcadik évfolyama után kell beiktatni egy újabb évfolyamot, hanem egy évvel korábban kell kezdeni az általános iskola első évfolyamát! 

FŐSZEGY sajtószóvivő Keszei Sándor (06-30/433-8754)

„Rossz kezekben” vannak az 5-6 éves gyermekek az önkormányzati fenntartású óvodákban.

Szülői panaszok sokasága jelzi, hogy az önkormányzati fenntartású óvodákban visszaélnek a helyi lakosok kiszolgáltatottságával.

A helyi önkormányzatok független polgármesterei kiskirályként viselkednek azokkal a helyi lakosokkal szemben, akik nem szolgálják ki Hivatal és a helyi elit politikai, gazdasági érdekeit, vagy nem veszik ki részüket a közmunkákból.

Az óvodákon keresztül úgy terrorizálják a helyi lakosokat, hogy túszul ejtik a gyermekeiket.

Hozzájárulást kérnek az ingyenes óvodai ellátásért, sok helyen a szülőkkel vetetik meg az ágyneműt, a játékokat, és más felszereléseket. Csoportpénzt szednek vagy szedetnek a szülőkkel átvételi elismervény és elszámolás nélkül.

Évente többször zárva tartják az óvodákat (illegális szünetek) nehéz helyzetbe hozva a dolgozó szülőket (hová tegyék a gyereket, ha bezár az óvoda?). Szünetek alatt szünetel a ingyenes gyermekétkeztetés. A rászoruló családoknak az illegális szünetekben sem lesz több pénze, hogy élelmezni tudják gyermeküket.

Az óvodából igazoltan távolmaradók (pl. beteg gyermekek) szülei nem vihetik haza az ebédet, mert nem adják oda nekik. Hová lesz az állami normatíva?

Ha egy szülő nem fizet vagy szóvá tesz valamit, akkor jaj neki. Ráuszítják a többi szülőt, vagy megbosszulják gyermekén. Az is előfordul, hogy a családnak el kell hagynia települést, mert kiközösítik (megverik).

Az óvodákban nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételei az 5 éves kort elérő gyermekek neveléséhez

Az óvodapedagógusok nincsenek szakmai eszközeik az iskolába készülő gyermekek speciális nevelésére, nincs idejük arra, hogy az 5-6 éves gyermeket - külön választva a „kicsiktől” - testileg és szellemileg (értelmileg) felkészítsék az iskolai életre.

Az óvodák többségében nem működik az életkor szerinti csoportbontás. Az óvodapedagógusnak együtt kell nevelni az életkoruk miatt különböző fejlettségű gyermekeket. A 3-4 éves kisgyermekek egy nagy létszámú un. vegyes csoportba osztják a be az 5-6-7 éves gyermekekkel, hogy elspórolják a csoportonként előírt alkalmazotti létszámot, az óvodapedagógusok és a dajkák bérét.

Ráadásul egy terembe zsúfolják össze gyermekeket, nem tartják be a csoportszobák alapterületére előírt a 2nm/fő jogszabályi előírást.

Az óvodák – törvénysértő módon - követik az iskolaszervezési előírásokat

Az óvoda egész évben folyamatosan működő köznevelési intézmény. Az óvodai nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvodában nincs szünet.

Az önkormányzati fenntartású óvodákban mégis bevezették a 6-8-12 hetes nyári szünetet. Sok helyen az iskolai tanítási szünetekkel egyidőben őszi, téli, tavaszi nevelési szüneteket rendelnek el illegálisan.

Az óvoda nem gyermekmegőrző intézmény. Az óvodában a gyermek életkorának megfelelő pedagógiai nevelés folyik. Nem engedhető meg, hogy a gyermekek fejlesztését heteken, hónapokon keresztül szüneteltessék az önkormányzati óvodák. Ez szabotázs!

A beiskolázás egyik feltétele az óvodai szakvélemény

A tankötelezettség megállapításához szükséges  az óvodának a gyermekek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalása. 

Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító gyermek nevére kiállított óvodai szakvéleményt.

1. Ha sok a 6 éves iskolaköteles gyermek településen, akkor a fejlődésben lemaradó, további óvodai fejlesztésre szoruló kisgyermekeket is iskolaérettnek nyilvánítja az óvodavezetés.

2. Ha kevés a gyermek, akkor a pedagógiai szakszolgálatok segítségével visszatartják még egy évig a 6 éves iskolaérett gyermeket is az óvodában.

A szülők panaszolják, hogy az óvodák visszaélnek véleményezési jogukkal.

A pedagógiai szakszolgálatok összejátszanak az óvodákkal és sajátos nevelési igényűnek vagy beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdőnek nyilvánítják a gyermeket, hogy további óvodai fejlesztésre kényszerítsék. Megbélyegzik őket egy életre.

A 9 évfolyamos általános iskola bevezetésének problémája szülői nézőpontból

(a nyolcadik évfolyam után még egy évfolyam az általános iskolában)

Az oktatáspolitika évek óta lebegteti a 8+1, azaz a 9 évfolyamos általános iskola bevezetését, aminek megvalósítása súlyos terhet jelentene a szülőknek és a társadalomnak

Egyértelmű, hogy a szülőknek egy évvel tovább kell gondoskodni gyermekük eltartásáról (étkeztetés, ruházat, lakhatás, iskoláztatási költségek)

Meghosszabbodik az év vesztessé váló tanulók életpályájának állomásai: egy évvel későbben fejezik be iskolai tanulmányaikat, egy évvel későbben tudnak munkába állni.  

Egy évvel későbben mehetnek nyugdíjba, egy évvel kevesebb munkaviszonnyal (ami jó az állami költségvetésnek).

Nem az általános iskola nyolcadik évfolyama után kell beiktatni egy újabb évfolyamot, hanem egy évvel korábban kell kezdeni az általános iskola első évfolyamát.

A 9 évfolyamos általános iskola bevezetésének problémájáról bővebben itt: http://www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=612&v=marad&fid=189&hol=jobb

Figyelem!

Ha a tankötelezettség teljesítése öt éves kortól kezdődik, akkor egy év alatt ki lehet küszöbölni a családi háttér (szülők iskolai végzettsége, jövedelmi viszonyok) okozta fejlődési különbségeket

Az 5 éves kortól kezdődő tankötelezettség szükségességének további indoklása

Mivel a helyi önkormányzatok által fenntartott óvodákban nincsenek meg a gyermekek életkor szerinti fejlesztésének személyi és tárgyi feltételei, ezért célszerű az 5 éves gyermeket nevelését (fejlesztését) iskolai keretek között folytatni.

Az iskolák első évfolyamára beíratott 5 éves gyermekeknek speciális „felkészítő” tantervet kell készíteni, amelynek lényege a játékos tanulás. Tantárgyi felosztás nincs.

A főbb foglalkozási területek lehetnek a gyermeknevelés szakmai feladatai mellett:

1. Testi nevelés (testkép, fizikai képesség megismerése, spontán mozgás, önfegyelmezés)

2. Egészséges életmódra nevelés (mindennapi testmozgás, tiszta levegő fontossága, tiszta víz, vegyszermentes élelmiszerek fogyasztása, mértékletesség, stb.)

3. Társas kapcsolatok, együttélési szabályok (illemtan)

4. Életviteli kultúra normáinak begyakoroltatása (pl. öltözködési szabályok ismertetése, tisztaság iránti igény, étkezési szokások gyakorlására min. egy órát kell biztosítani a menzai étkeztetésre.).

5. Szülővé nevelés (fiú és lány szerep, szülők tisztelete)

Az egyes foglalkozások integráltan tartalmazzák a különböző képzési területek tartalmi követelményeit.

Időterhelés: maximum 30 perces órák 20 perces szünetekkel.

Az új típusú első évfolyamot évközi érdemjegy, félévi és év végi osztályzat nincs. A tanulót nem lehet megbuktatni. A szülő kérésére sem lehet évfolyamot ismételni.

Figyelem!

Az új típusú első évfolyam ismeretanyagát össze kell hangolni a Nemzeti alaptanterv előírásaival. Az előírt ismeretanyagot gyermekek életkori fejlettségéhez kell igazítani.

 A „tananyag” mennyiségét úgy kell megállapítani, hogy a rendelkezésre álló iskolai időben a gyermekek a helyszínen meg tudják tanulni és az iskolában tudják gyakorolni. Otthoni tanulás, házi feladat nincs. A szülőkkel való együtt töltött idő a szerető nevelés része. Fontos mellett a házi munkában való részvétel.)

Az új típusú első évfolyam nem iskola előkészítő évfolyam

Egy időben kis létszámú osztályokban helyezték el lassabban gondolkodó vagy magatartási problémák miatt nehezebben kezelhető gyermekeket, ahonnan - megalázó módon - nem lehetett többé kikerülni.

Későbben: ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Nem buktatták meg, de meg kellett ismételnie az első évfolyamot vagy gyógypedagógiai iskolába küldték. [Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 69. § (8)]

Jelenleg az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. [Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 57. § (1)]

Figyelem!

Az 5 éves korban kezdett első évfolyamon a tanulók saját haladási ütemükben felkészülnek a második évfolyam tanulmányi követelményeinek teljesítésére, nincs szükség arra, hogy értékeljék és minősítsék teljesítményüket.

A tanköteles életkor leszállításával felszámolható különböző fejlettségű gyermekek közötti szintkülönbség.

Vissza az oldal tetejére

Kevesebb lesz a téli szünet 3 nappal?

Az őszi szünet is kevesebb volt 2 nappal!

A tavaszi szünet hány napos lesz? Nézzenek utána és türjék el!

FŐSZEGY sajtószóvivő: 06-30/433-8754

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 27. § (4) bekezdése szerint:

 „A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggőnapból álló tanítási szünetet kell biztosítani.”

Ugyanakkor a szülői nézőpontból készült elemzésünk szerint a miniszteri rendelet csak 3 nap téli szünetet biztosít a tanulók számára a köznevelési törvényben előírt 6 hat összefüggő napból álló tanítási szünet helyett.

Nemzeti köznevelési törvényről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 30. § (1) bekezdése szerint:

„Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik,

13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelet a 2018/2019. tanév rendjéről 6. § (7) bekezdése szerint:

A jogszabály által országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést – az Nkt. 30. § (1) bekezdése értelmében – a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell.”

A téli szünet napjainak száma

A 2018/2019. tanév rendjéről szóló 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelet 6. § (2) bekezdése szerint:

„A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. január 3. (csütörtök)”

Mivel a jogszabályok értelmében a téli szünet napjainak számába nem számítanak bele a tanítás nélküli pihenőnapok (szombat, vasárnap), a munkaszüneti napok (ünnepnapok) és az országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezések, akkor kiderül, hogy az iskolák 3 nappal megrövidítették a 6 NAPOS TÉLI SZÜNETET:

dec. 22. szombat = pihenőnap

dec. 23. vasárnap = pihenőnap

dec. 24. hétfő = pihenőnap (dec.01-én, szombaton, ledolgozva, tehát a hétfő pihenőnapnak számít, ami nem lehet szünet!)

dec. 25. kedd = munkaszüneti nap (Karácsony)

dec. 26. szerda = munkaszüneti nap (Karácsony)

dec. 27. csütörtök = tanulóknak szünet (pedagógusoknak tanítás nélküli munkanap)

dec. 28. péntek = tanulóknak szünet (pedagógusoknak tanítás nélküli munkanap)

dec. 29. szombat = pihenőnap

dec. 30. vasárnap = pihenőnap

dec. 31. hétfő = pihenőnap (dec. 15-én szombaton ledolgozva, tehát a hétfő pihenőnapnak számít ami nem lehet szünet!)

jan. 01. kedd = munkaszüneti nap (Újév) 

jan. 02. szerda = tanulóknak szünet (pedagógusoknak tanítás nélküli munkanap)

Figyelem!

Elemzésünk szerint a miniszteri rendelet előírása alapján az iskolák igazgatói 3 nappal megrövidítették a téli szünet napjainak számát.

Ha értelmezésünk megállja a helyét, akkor január 3-án (csütörtökön), január 4-én (pénteken) és január 7. (hétfőn) is tart téli szünet.

Vagy az iskolaigazgatók vagy mi nem tudunk számolni!

Ha számításunk helyes, akkor pótolni kell a hiányzó szünidei napokat.

Az évközi iskolai szünetekről itt található bővebb információ, különös tekintettel az őszi szünetre!

Vissza az oldal tetejére

 A gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzése érdekében 2018. évtől kezdődően beköltözhetnek az óvodákba és az iskolákba a „szociális segítő” munkások

Közvetlen segítséget kaphatnak a szülők és gyermekeik, ha az óvodai iskolai szülői közösségek igénybe veszik ezt az újabb gyermekvédelmi szolgáltatást

Ma a pedagógusok, segítség nélkül nem tudnak megfelelni annak a kihívásnak, amit a felmerülő sokszor halmozottan megjelenő szociális problémák jelentenek a köznevelési intézményekben

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a szociális segítő munka eszközeivel támogatást nyújt a köznevelési intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a köznevelési intézmény pedagógusainak. [15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 25. § (1) bekezdés]

A szociális segítő szolgáltatás bevezetésének célja

Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás bevezetése nevelési és oktatási intézményekbe azt bizonyítja, hogy a gyermekek test, lelki, érzelmi és erkölcsi veszélyeztetésének kitüntetett helyszínei az óvoda és az iskola.

Ezért szükségessé vált, hogy gyermekvédelem közvetlenül az óvodában és az iskolában vizsgálja meg, milyen mértékben veszélyezteti a köznevelés rendszere az óvodás gyermeket és a tanulókat.

A szociális segítő feladta

A szociális segítő feladata, hogy a kiskorú gyermek szülője számára a gyermeke gondozását és nevelését segítő gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális és egészségügyi ellátásokról és pénzbeli támogatásokról részletes tájékoztatást adjon.

Feladata az óvodai nevelés és az iskolai oktatás színvonalának figyelemmel kísérése, „a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők észlelése és feltárása.”

A szociális segítő feladta az óvoda, iskola belső működésének vizsgálata

A szociális segítő feladata feltárni, hogy a családoknak milyen szociális biztonságágukat veszélyeztető anyagi terheket kell vállalniuk az ingyenes óvodai ellátásban, és az ingyenes iskolai oktatásban. Véleményünk szerint a szociális segítő feladata feltárni, hogy a családoknak milyen szociális biztonságát veszélyeztető anyagi terheket kell vállalniuk az ingyenes óvodai ellátásban, és az ingyenes iskolai oktatásban, többek között:

Szülői hozzájárulás a fenntartás költségeihez (festés, mázolás, padjavítás).

Hozzájárulás a dologi kiadáshoz (másolópapír, tisztasági- és tisztálkodási eszközök, stb.).

Szülők hozzájárulása tanítási időben szervezett iskolai és iskolán kívüli tanórai. foglalkozások költségeihez (úszásoktatás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, stb.)

Magas összegű befizetés pedagógusok által alapított óvodai, iskolai Alapítványokba.

Indokolatlan óvodai csoportpénz és osztálypénz befizetések.

A "szociális segítő" feladata, megállapítani, hogy a tanulók milyen mértékben és minőségben jutnak hozzá a köznevelési közszolgáltatásokhoz, pl. a tanórai és egyéb foglalkozások (lyukas órák száma), osztálybontás, csoportbontás, stb.

Véleményünk szerint a szociális segítő feladata a kötelező egyéni foglalkozások, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, stb. biztosítása az általános iskolában. Ha lenne hozzá elég pedagógus.

Továbbá

A szociális segítő feladata segíteni a szülőknek, hogy szülői jogaikat és gyermekeik jogait megismerhessék, megfogalmazhassák, és élni tudjanak vele.

A szociális segítő feladata, hogy a kiskorú gyermek szülője számára a gyermeke nevelését segítő szociális ellátásokról részletes tájékoztatást adjon.

A szociális segítő feladata segíteni a rászoruló családokat, hogy hozzá jussanak az állami és önkormányzati támogatásokhoz.

A szociális segítő feladata segíteni a rászoruló családokat, hogy hozzá jussanak az óvodai, iskolai támogatásokhoz, és szolgáltatásokhoz pl. tanszer és tankönyvtámogatás, étkezési támogatás, részletfizetési kedvezmény, stb.

A szociális segítő feladata vizsgálni a gyermekek, tanulók életét szabályozó intézmény dokumentumok tartalmát, érvényességét (hatályosságát) és alkalmazását.

Az óvoda, iskola hozzáállása a szociális segítőhöz

Kérdés az, hogy az intézményvezetés és az egyes pedagógusok, hogyan fogadják a szociális munkásokat. Partnereknek vagy nem kívánatos személyeknek tekintik őket, akik beleláthatnak az óvoda, iskola életébe, szakmai és gazdasági ügyeibe.

„Az óvoda, iskola közreműködése a gyerekek szocializációja szempontjából alapvető, az azonban vitathatatlan, hogy ma a pedagógusok, segítség nélkül nem tudnak megfelelni annak a kihívásnak, amit a felmerülő sokszor halmozottan megjelenő szociális problémák jelentenek.” Mondta egy szakember.

Figyelem!

Az óvodai és iskolai szociális segítő szolgáltatás nyújtása a miniszter által jóváhagyott módszertan alapján folyik. A miniszter a módszertant az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon közzéteszi, valamint gondoskodik annak folyamatos frissítéséről. Lásd itt:

Az óvodai iskolai szociális segítő alkalmazásáról bővebben:

Vissza az oldal tetejére

A törvénysértő őszi szünet örömei és problémái

Hová lett 3 nap az őszi szünetből?

A pedagógusok számára az őszi iskolai szünet tanítás nélküli munkanap

Az óvodában nincs őszi szünet! Téli és tavaszi szünet sincs!

Az óvoda egész évben nyitva tartó köznevelési intézmény

    Sajtószóvivő FŐSZEGY : Keszei Sándor (06-30 / 433-8754) 

 

A  tanulók és a pedagógusok örülnek  az őszi szünetnek, de a munkavállaló szülőknek  gondot okoz gyermekük elhelyezése és étkeztetése a tanítási szünet ideje alatt.

Jogszabály értelmében az őszi szünet napjain,  az iskoláknak nyitva kell tartani és gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről, foglalkoztatásáról és a napi háromszori étkeztetésükről.

Tudnak erről a tanulók szülei?

Hány napos az őszi szünet?

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (Nkt.) 30. §  (4) bekezdése szerint:

„A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.”

A 2018/2019. tanév rendjéről szóló 13/2018. EMMI rendelet  5. §  (1) bekezdése szerint:

"Az őszi szünet előtti utolsó tanítás napja 2018. október 26. (péntek), a szünet utáni első tanítás napja, 2018. november 5. (hétfő)."

Természetesen a hétvégi pihenőnapok (szombat, vasárnap) és az ünnepnapok nem számítanak bele a 6 napos őszi szünetbe.

Figyelem!

Október 29. (hétfő), 30. (kedd), 31. (szerda) az munkanap.

Mivel november 1. (csütörtök) az ünnepnap (Mindenszentek), november 2. (péntek) pedig a 9/2017. NGM rendelete értelmében pihenőnappá lett nyilvánítva, ezért összesen három munkanap tanulási szünetet kapnak a tanulók.

A törvény értelmében tehát nem hétfőn kell iskolába menni a tanulóknak, hanem csütörtökön, hogy meglegyen a hat összefüggő napból álló őszi szünet!

Hová lett 3 nap az őszi szünetből? Ez súlyos törvénysértésnek tűnik.

Tanulók étkeztetése az őszi szünetben

Tanévenként kb. 850 000 tanuló veszi igénybe a gyermekétkeztetést az iskolákban, kb. 760 000 tanuló jogosult ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre.

Azoknak a családoknak gyermekei jogosultak a díjmentes étkeztetésre, ahol a főre eső jövedelem nem haladja meg a 39 900 forintot. 

Mit esznek ezek a gyermekek az iskolai szünetekben, amikor az iskolák zárva tartanak? Házhoz szállított nekik az ebédet?

Az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre jogosult tanulóknak a szülei az őszi iskolai szünetben sem keresnek többet! Ezek a családok nem fogják az őszi szünetet "wellness" szállodában tölteni gyermekeikkel.

Őszi szünet a szakképző iskolákban

A szakképző iskolákba járó tanulóknak is 6 napos lenne az őszi szünet.

A 2011. évi CLXXXVII. törvény ( Szt.) 26. § (3) bekezdése szerint:

„Az  őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt  - egy szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével - gyakorlati képzés nem szervezhető.”

Kollégiumokban nincs őszi szünet

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 23. § (3) bekezdése szerint:

„A tanuló tanítási évben – beleértve az évközi szünetek idejét is – valamint a kötelező szakképzési gyakorlat idejében hazautazásra – a rendkívüli eseteket kivéve – nem kötelezhető.”

A kollégiumokban tehát nincs őszi szünet. Nem lehet hazaküldeni a tanulókat ezeken a napokon!

Az óvodákban sincs őszi szünet

Figyelem! Az óvoda egész évben folyamatosan nyitva tartó köznevelési intézmény, ezért az óvodákban nincs sem őszi, sem téli, sem tavaszi, sem nyári szünet.

Az óvodák az  iskolai szünetekhez igazítják  nyitva tartási idejüket. Ráveszik a szülőket, hogy maradjanak otthon a munkából és vigyázzanak gyermekeikre az ősz iskolai szünet ideje alatt.

Ilyenkor a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő (GYSE) levő anyukák gyermekeit sem fogadja az óvodában, hiszen úgyis vigyázniuk kell a kistestvérre.

Sok óvoda úgy oldja meg a "törvénysértő helyzetet", hogy a szülőkkel igazoltatják a gyermekük hiányzását azokon a napokon, amikor az óvoda illegálisan zárva tart.

Kb. 350 000 óvodás jogosult ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre. Mit esznek ezek a gyermekek, ha az óvodák az iskolai szünetekben bezárják a kapuikat előttük? "Nyista kaja."

Az iskolák, óvodák kötelező nyitva tartásának személyi feltételei

A 326/2013. Kormányrendelet. 30. § (3) bekezdése szerint:

A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.”

Ez egy hatályos Kormányrendelet, a pedagógusok mégis kígyót, békát kiáltanak a szülői egyesületekre, mert idézni merik a rendelet szövegét, amikor az iskolák megszegik a jogszabályi előírásokat.

Munkanap-áthelyezés

A tanév rendjéről szóló 13/ 2018. EMMI rendelet (7) bekezdése szerint: "A jogszabály által országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezést – az Nkt. 30. § (1) bekezdése értelmében – a nevelési-oktatási intézményekben is alkalmazni kell."

Figyelem!

A téli szünet is három napos!

Szülői levél az őszi szünetről itt!

 

Vissza az oldal tetejére

Tiszta vizet a pohárba!

Szülők fizetik a tanítási idő alatt szervezett úszásoktatást?

Az iskola sem fogadhat el pénzt az úszásoltatásért, mert az törvénysértés!

Sérül a mindennapos testnevelés elve, ha testnevelési óra helyett úszni viszik a tanulókat? Megoldás!

FŐSZEGY sajtószóvivő: 06-30/433-8754

Sok állami fenntartású iskola a pedagógiai programjában rögzíti, hogy a testnevelési óra keretében, tanítási időben szervezett, iskolán kívüli úszásoktatás önköltséges köznevelési szolgáltatás.

De a szülők nem tehetik meg, hogy önként átvállalják tanítási időben, iskolán kívüli szervezett úszásoktatás költségeit, még az illegálisan beszedett osztálypénzből sem.  

Az állami fenntartású iskola nem kérhet, és nem fogadhat el pénzt a mindennapos testnevelés keretében megtartott úszásoltatásért, mert az súlyos törvénysértés.  A magyar-, a matematika-, vagy a földrajz óráért sem lehet pénzt kérni, sem elfogadni, mert azok is térítésmentesen biztosított tanórai foglalkozások. [Lásd 229/2013. Kormányrendelet 31.§ ba) pont]

Az iskolák pedagógiai programjában előírt vagy az ahhoz kapcsolódó iskolai vagy iskolán kívül szervezett tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. Ilyen különösen, a tanulmányi kirándulás, az erdei iskola, a múzeumi foglalkozás, a testnevelési óra keretében szervezett úszásoktatás, evezés, korcsolyaoktatása, stb. [Lásd 110/2012. Kormányrendelet 7. § (1) bekezdés]

Az úszásoktatás csak lehetőség

A szülők körében elterjedt, hogy az állami fenntartású általános iskolák alsó tagozatán bevezetésre került kötelező és ingyenes az úszásoktatás. Ugyanakkor a kerettantervi rendelet csak a 3-4. évfolyamra írja elő a kötelező  úszásoktatást, de csak évi 18 órában és a két évfolyamon együttesen.

többi évfolyamokon a mindennapos testnevelés keretében az iskolán kívül szervezett térítésmentes úszásoktatás csak lehetőség az iskola számára, ha a tankerületi központ finanszírozza a költségeket.

Ha a szülő nem fizet, otthon hagyják a gyermekét

A helyi tantervben rögzített „úszásoktatás” kötelező tanórai foglalkozás, amit iskolán kívül biztosítanak a tanuló számára, és amiből a tanulót semmilyen indokkal nem lehet kizárni. Ha a tanuló nem vesz rész az úszásoktatáson, akkor a mulasztását igazolnia kell.

Fegyelmi büntetésként egy másik osztályban helyezik el azokat a tanulókat, akiknek szülei nem tudják, vagy nem akarják kifizetni az úszásoktatás költségeit (utaztatás, drága belépő).

A magyar óráért sem lehet pénzt kérni, a magyar óráról sem lehet a tanulót kizárni és egy másik osztályba elhelyezni szabályosan lebonyolított fegyelmi eljárás nélkül.

Testnevelési órák összevonása

A jogalkotó lehetővé tette, hogy az úszásoktatást vállaló iskolák egy tanítási napon legfeljebb két testnevelési órát összevonjanak, ezáltal a hét egyik napján nincs testnevelési óra.

Vagyis súlyosan megsértették a mindennapos testnevelés elvét!

Megoldás!

1.   Ha a napi egy testnevelés órából legfeljebb két testnevelési órát összevonnak egy tanítási napra, ezáltal a hét egyik napján nem lenne testnevelési óra, akkor azon a napon a hiányzó testnevelési órát egy másik tantárgy terhére kell megtartania az iskolának!

Érthetőbben?

2.   Ha az iskolán kívüli úszásoktatás helyszínére való utazás miatt egy napon kettő testnevelési óra szükséges, akkor azon a napon eggyel kevesebb közismereti órát kell tartani. Érthető?

Még értetőbben?

3.   A testnevelési órák összevonása az úszásoktatás miatt egy rossz jogi megoldás (dilettáns), mert sérti a mindennapos testnevelés elvét. Egyszerűbb, ha egyel kevesebb magyar órát vagy matematika órát tartanak azon a napon!

 

Az úszásoktatás tantervi előírása az alsó tagozaton itt!

Tanuló büntetése: elhelyezés másik osztályba úszásoktatás helyett

Vissza az oldal tetejére
 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak (agresszió)

Házirend 2019.

Óvoda 2018-2019.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR)

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2019.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2018-2019.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Mindennapos testnevelés 2018.

TANKÖNYV 2019.

Érettségi vizsga 2017.

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN

Fegyelmi eljárás az iskolában 2018.

TÁMOGATÁSOK az iskolában, óvodában 2018.


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum