Állami iskolafenntartás 2017.

Szakgimnázium (új)

Szakközépiskola (új)

Gyakorlati képzés 2017

Tanulószerződés

Országos Képzési Jegyzék (OKJ)

Tanulók védelme a szakképzésben

ÖSZTÖNDÍJ a szakképző iskolákban

GAZDASÁGI KAMARA szerepe a szakképzésben

Beszámoltató rendszerű szakképzés

Közösségi szolgálat

Erkölcstan vagy Etika 2017-2018.

PISA vizsgálattról szülőknek

PEDAGÓGUS SZAKMA vagy HIVATÁS

Tanfelügyelet

Pedagógus Etikai Kódex 2017.

MSZOE működése

 
 
 
Partnereink:

Untitled Document

Régebbi hírek

Gyermekétkeztetés embertelen körülmények között?

Behajtják, majd kihajtják a gyerekeket az iskolai menzákról, mert nincs idő a nyugodt étkezésre.

Tiszta ivóvizet a gyermekek pohárba!

A FŐSZEGY sajtószóvivője Keszei  Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-7877852


Tovább a teljes cikkre >>

Tanulók és óvodába járó gyermekek ingyenes utaztatása 2017.

Az óvoda- és iskolafenntartók áthárítják a gyermekek utaztatásának költségeit a szülőkre, ha nem követelik meg a törvény betartását!

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)


Tovább a teljes cikkre >>

Illegális „osztálypénz” vagy

 

Szülői Alapítvány?


Tovább a teljes cikkre >>

"Szülői értekezlet" magyar módra 2017-ben

Pénzbehajtás az ünnepélyes tanévkezdés után?


Tovább a teljes cikkre >>

Lemorzsolódott tanulók vissza az iskolába!

Meg kell védeni a 16 éven felüli tanulókat az iskolák önkényes intézkedéseitől és saját maguktól!


Tovább a teljes cikkre >>

Teljes cikkek:

Gyermekétkeztetés embertelen körülmények között?

Behajtják, majd kihajtják a gyerekeket az iskolai menzákról, mert nincs idő a nyugodt étkezésre.

Tiszta ivóvizet a gyermekek pohárba!

A FŐSZEGY sajtószóvivője Keszei  Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-7877852

Törvény értelmében a helyi önkormányzatok feladata az óvodás kisgyermekek és az iskolába járó tanulók napi háromszori étkeztetésének biztosítása (meleg ebéd, tízórai és uzsonna). Reggeli nincs.

Az, iskola feladata a kulturált étkezés feltételeinek megteremtése, a gyermekek felügyelete és az „ebédbefizetéssel” járó adminisztratív tevékenység. Az iskola nem felelős az étkeztetés minőségéért, az adagok mennyiségért, a diétás étkeztetésért, de kötelessége, hogy fellépjen a hiányosságok megszűntése érdekében a közétkeztetésért felelős önkormányzatokkal szemben. (Nem a gyermekétkeztető vállalkozásokkal kell tárgyalni, mert róluk lepereg minden kifogás.)

Az iskolában kevés idő marad arra, hogy a tanulók rendesen megrágják az eléjük tett „ízletes” ételeket, mert jön a következő éhes tanulói csoport sószóróval a kezében. Az iskolák azt mondják, hogy csak akkor tudják biztosítani a megfelelő étkezési időt, ha lerövidítik az óraközi szüneteket.

Akkor mikor és hol eszik meg a tanulók a számukra biztosított tízórait és az uzsonnát? Az iskolapadokon , a folyosón vagy WC-ben?

Az iskola joga és feladata, hogy a házirendben szabályozza az óraközi szünetek időtartamát (csengetési rend).

Nincs akadálya annak, hogy az első vagy második óra után 20-25 perces étkezési szünetet írjanak elő a tanulók számára. Természetesen a testmozgást és a levegőzést biztosító második hosszú szünet megtartása mellett.

Nincs akadálya annak, hogy az önkormányzatok által biztosított vagy az otthonról bevitt tízórait a tanulók az iskola éttermében, vagy/és egy erre a célra rendszeresített (jól felszerelt) helységben fogyaszthassák el.

Tehát nem rövidíteni kell az óraközi szünetek perceit, hanem meghosszabbítani. Különösen a délután 16 óráig nyitva tartó általános iskolákban, hiszen van rá elég idő.

Szülői panaszok alapján végzett felméréseink szerin az iskolák többségében nem biztosítják az uzsonna elfogyasztását, arra hivatkozva, hogy a tanulók nem igénylik, mert sietnek haza.

Nincs akadálya annak, hogy a tanulók – a tanítás végén - magukkal vigyék a hidegélelmet tartalmazó uzsonnacsomagot, hiszen a gyermeke étkeztetésért felelő települési önkormányzatok erre az un. kisétkeztetésre is felvették az állami normatívát!

Sok helyen azt mondják, hogy a szülők nem igénylik a tízórait és az uzsonnát. Akár igénylik, akár nem, az ingyenességre jogosul tanulóknak jár ez a szolgáltatás. Lehet, hogy a szülők és a tanulók nem tudnak róla? Lehet, hogy az iskola lebeszéli őket az uzsonnáról , mert nem akarják vállalni  a kiosztással járó feladatokat?

Az ingyenességre jogosult szülőknek nincs pénze arra, hogy gyermekük az iskolai büfében vagy az iskolán kívüli gyorséttermekben vegyenek élelmet maguknak, ha vége a tanításnak.  

Tiszta ivóvizet minden iskolába és óvodába!

Az iskolai szülői közösségeknek kell elérni, hogy az étkeztetési normatívát felhasználó önkormányzat, minden iskolában biztosítsa a tisztított víz fogyasztását, hogy napközben ne a WC-be igyanak a tanulók, ha megszomjaznak.

Javasoljuk, hogy minden iskolában és óvodában helyezzenek el hideg-meleg tisztított vizet tartalmazó automatákat (ballonokat) és műanyagpoharakat.

A költségvetési törvénybe kell előírni a napi 1liter/fő tisztított víz biztosításához szükségea támogatás összegét.

A gyermekétkeztetés finanszírozása

Törvény értelmében a helyi önkormányzatok feladata az óvodás kisgyermekek és az iskolába járó tanulók napi háromszori étkeztetésének biztosítása (meleg ebéd, tízórai és uzsonna).

Statisztikai adatok szerint tanévenként 1,2 millió a tanuló kb. 72 százaléka (860 000 fő) veszi igénybe a napi egyszeri (!) étkeztetést. Ebből kb. 720 000 tanuló részesült 100%-os vagy 50%-os kedvezményes étkeztetésben.

A települési önkormányzatokat évente több mint 70 milliárd forint kötött felhasználású támogatás

illeti meg „az általuk a bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali

intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és

externátusi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz”. (A szünidei étkeztetéshez biztosított normatíva

külön tétel.)

Természetesen az állami normatívához, hozzájön a 140-150 000 fizetős szülő

által befizetett étkezési térítési díj összege.

A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját

fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén

a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági

társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy

nemzetiségi önkormányzattól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az

étkeztetést. (lásd költségvetési törvény)

Nagyobb összeg esetén közbeszerzési eljárást kell kiírni a megfelelő gyermekétkeztetéssel foglalkozó cég törvényes kiválasztása érdekében.

A önkormányzat a felelős a bölcsődei, óvodai, iskolai kollégiumi érkeztetés minőségéért nem a köznevelési intézmény!

A települési, főváros kerületi és a fővárosi önkormányzat köteles ellenőrizni, hogy az általuk megbízott közétkezést végző vállalkozások vagy saját fenntartású étkeztető szerveik betartják-e az ételadagok mennyiségéről, a nyersanyagok minőségéről, a tiltott élelmiszerek listájáról szóló jogszabályi előírásokat.

Hová kerül az évi 65-70 milliárd forint, ha az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésre jogosult tanulók többsége csak napi egyszeri étkezéshez jut. A statisztika adatok nem jelzik a két kis étkeztetést igénybe vevő tanulók számát. vagy nem mérhető ez a szám vagy diszkréten elhallgatják, hogy milyen kevesen kapják meg a két kisétkeztetést az iskolákban.

Takarékosság vagy normatíva csalás az óvodákban

Az óvodákban nincs rendszeresítve az őszi, téli, tavaszi, nyári szünet. Az óvoda egész évben folyamatosan nyitva tartó köznevelési intézmény. De az óvodákat 6-8 hétre mégis bezárják az óvodafenntartó önkormányzatok.

A „gyesen” lévő anyukákat rákényszerítik arra, hogy az óvodás gyermekeikre is vigyázzanak az illegális szüntekben, ha már otthon vannak a másik gyermekükkel.

Az iskolás gyermekek szüleit a felszólítják arra, hogy az iskolai szünetekben ne vigyék gyermeküket óvodába, a nagyobb gyermekek vigyázzanak a kisebbekre, ameddig az apuka, anyuka dolgozik.

Hová kerül az ingyenes óvodai étkeztetésre biztosított költségvetési normatíva, ha az óvodafenntartók ráveszik szülőket arra, hogy heteken keresztül ne vigyék gyermeküket az óvodába? Visszafizetik az államkasszába vagy másra fordítják?

Szülői panasz az is, hogy a magánintézmények fenntartói úgy zárják be az óvodáikat, hogy arra az időre is fizetni kell a magas összegű térítési díjakat, ha nincs ott a gyerek.

Persze a magánóvodákban nincsenek ingyenes étkeztetésre szoruló gyermekek, de a többi normatívát szemrebbenés nélkül felveszik az államtól a szünetek idejére is.

És így tovább!

Vissza az oldal tetejére

Tanulók és óvodába járó gyermekek ingyenes utaztatása 2017.

Az óvoda- és iskolafenntartók áthárítják a gyermekek utaztatásának költségeit a szülőkre, ha nem követelik meg a törvény betartását!

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)

Óvoda és iskola-összevonások és a szakképzés racionalizálása következtében a lakóhelyüktől egyre nagyobb távolságokba levő óvodák és iskolák miatt több százezer kisgyermek és tanköteles tanuló szülei kényszerülnek gyermekeik utaztatásával járó aránytalan teher vállalására az ingyenes köznevelésben.

A Nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény (Nkt). 74. § (5) bekezdés szerint:

„A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. A kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik.”

Figyelem!

Az utazási költségtérítést – a fenti törvényi előírásra hivatkozva - írásban kell kérni az intézmény fenntartótól!

Jobb óvodák és iskolák vezetői kötelességüknek tartják, hogy tájékoztatják a szülőket a törvényi előírásról vagy elintézik a fenntartójuknál az utazási költségtérítést.

A kötelező iskolába járás utazási költségei

Az egyenlő bánásmód elve alapján a törvényhozó nem tehet különbséget az óvodához, iskolához, kollégiumhoz közel lakó vagy iskolabusszal bejáró óvodaköteles gyermekek, tanköteles tanulók és az iskolától tömegközlekedési eszközzel vagy gépkocsival távolabbról bejáró gyermekek/tanulók között a közoktatási intézménybe való eljutás „költségeinek” tekintetében.

Súlyos megkülönböztetésnek tartjuk, ha a tanulók egy részének 2-3 ezer forintba kerül az utazási bérlete havonta, másoknak a távolságtól, a közlekedési viszonylattól (MÁV, távolsági autóbusz) vagy az adott várostól függően, akár havi 6 ezer forintba is kerülhet az iskolába utazás. Más-más összeget kell fizetni a menetjegyekért a tanulóknak, akik Fonyódon, Balatonbogláron vagy Földváron laknak és Siófokra járnak középfokú iskolába vasúton vagy távolsági autóbuszon.  Az 50 % -os és a 90 % -os utazási kedvezményeknél a tanulói önrész is különböző mértékű.

Másösszegű a tanulói bérlet ára Budapesten és más Miskolcon, ami milliárdos bevételt jelent a közlekedési vállalatoknak.

Figyelem!

A tankötelezettség és az óvodakötelezettség olyan jog, amelynek teljesítéséhez az államnak kell biztosítani az ingyenes közoktatási szolgáltatásokat a gyermek, a tanuló számára, így az oktatási szolgáltatások eléréséhez szükséges ingyenes utazás lehetőségét is.

FŐSZEGY javaslat

Véleményünk szerint a tankötelezettségüket teljesítő kiskorú gyermekek és a szakmát tanulók egy-egy csoportjának iskolába utaztatását különböző térítési díjakhoz kötni alaptörvény ellenes intézkedés (diszkrimináció).

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény preambuluma szerint az esélyegyenlőség előmozdítása állami feladat, ezért javasoljuk az alanyi jogon járó 100%-os utazási kedvezmény biztosítását – távolságtól, utazási viszonylatoktól és életkortól függetlenül a tanköteles és a szakképzésben tanuló gyerekek számára. 

Továbbá javasoljuk a - tömegközlekedés eszköz díjával arányos - benzinköltség megtérítését és a gyermeket kísérő személy napidíjának kifizetését.

Iskolán kívüli kötelező foglalkozásokra való utazási költségek jogtalan áthárítása a jövedelem nélkül tanulókra

A tanítási napon szervezett pedagógiai programban előírt vagy ahhoz kapcsolódó kötelező iskolán kívüli foglalkozások helyszínére történő utazás költségeit az iskola költségvetésében kell tervezni.

Figyelem!

Indokolatlan pénzkövetelés, ha a szülőknek kell kifizetni a gyermekük utaztatásának költségeit (pl. úszásoktatás, tanulmányi kirándulás, múzeumlátogatás, vendégtanulói jogviszony, stb.) esetén.  

Az utazási költségek a tanítási időn kívül szervezett, nem kötelező foglalkozásokon

Szülők panaszolják, hogy amikor iskolán kívül foglalkozásokra viszik a tanulókat a pedagógusok, akkor teljes áru menetjegyeket vetetnek meg a szülőkkel, nem engedik, hogy felhasználják az utazási kedvezményeket. Azt mondják, hogy nincs idejük adminisztrálni, hogy melyik tanulónak milyen utazási kedvezménye van, és gondot okoz, hogy a csoportos kedvezményeket előző nap be kell jelenteni (utas-lista).

Azt mondják akkor mire való az illegálisan beszedett „osztálypénz”, ha nem erre!

Utazási kedvezmények lehetnek (lásd itt):

Életkor alapján járó utazási kedvezmények 0-6 és 6-14 életévig)

Tanulói és hallgatói jogviszony alapján igénybe vehető utazási kedvezmények (diákigazolvány vagy más igazolás alapján)

Csoportos utazási kedvezmények (10 tanuló + kísérő)

Ezekben az esetekben 50, 90 és 100 százalékos utazási kedvezményekről van szó!

Figyelem!

Etikátlan dolog az is, ha az iskola nem tájékoztatja a szülőket a különböző utazási kedvezményekről, és nem veszi igénybe azokat a tanítási időn kívül szervezett (délután vagy pihenőnapokon), önkéntesen igénybe vehető iskolán kívüli foglalkozások, osztálykirándulások, múzeumlátogatások alkalmával, hanem megveteti a szülőkkel a teljes áru menetjegyeket.

Az óvodások és a kiskorú tanulók veszélyeztetése

Az óvodás gyermekek és a kiskorú tanulók egyre nagyobb távolságra történő folyamatos utaztatása, a magas költségek mellett, állandó balesetveszélyt is jelent.

Ráadásul órákkal korábban kell kelniük a kisgyermekeknek és a diákoknak, ha a közlekedési vállalatok nem igazítják menetrendjüket a 8 órai iskolakezdéshez, vagy az iskola nem engedélyezi, hogy egy órával később menjenek iskolába.

A tanulóknak napi 7-8 óra kötelező tanórai foglalkozáson kell részt venni, 1-3 órát kell eltölteni az oda-vissza utazással, 2-3 óra kell a lecke megtanulásához, ha nem akarják, hogy megbuktassák őket. Persze, hogy elmegy a kedvük az iskolába járástól!

Bővebb információ a gyermekek és tanulók utaztatásáról itt található!

Vissza az oldal tetejére

Illegális „osztálypénz” vagy

 

Szülői Alapítvány?

Mivel az jogszabályi előírások nem tudják megfékezni, az illegális pénzszerző tevékenységet, és az oktatási intézmények nem tanúsítanak önmérsékletet ezen a területen, ezért javasoljuk az óvodai, iskolai szülői közösségeknek, hogy az óvodai csoportpénz és az osztálypénz gyűjtése helyett válasszanak törvényes utat és alapítsanak Közhasznú Szülői Alapítványokat (KÖSZA).

A Szülői Alapítvány alapításának előnyei

Ha a szülők úgy érzik, hogy anyagi eszközökkel szeretnének hozzájárulni szeretett óvodájukban vagy iskolájukban folyó nevelés, oktatás színvonalának emeléséhez, a gyermekek, tanulók és a pedagógusok munkájának jutalmazásához, akkor válasszák a törvényes utat és alapítsanak intézményi Szülői Alapítványokat.

Az intézményi Szülői Alapítvány önálló jogi személy, adószámmal rendelkezik, bankszámlát nyithat, ezért számlaképes. Nem zsebbe szedi a szülők önkéntes hozzájárulását és a külső támogatók (vállalkozók) támogatását, hanem hivatalosan átutalással bankszámlán kezeli a pénzeket, számla ellenében.

Figyelem!

Szülői panasz, hogy az óvodai szülői szervezet azért esik el sok szponzori támogatástól, mert nem tud számlát adni a pénzbeli és természetbeni támogatások átvételéről.

A Szülői Alapítvány célja lehet

Az óvodába, iskolába járó gyermekek, továbbá családjuk anyagi érdekképviselete, különös tekintettel az esélyegyenlőség megteremtésére.

A gyermekeik érdekében eljáró szülők összefogása az oktatási intézménybe járó, gyermekek, tanulók nevelési, tanulási körülményeinek javítása és az óvodai nevelés, iskolai oktatás színvonalának emelése érdekében.

Együttműködés az iskolai (óvodai) szülői szervezettel, az iskolavezetéssel (óvodavezetéssel) és az iskolai tanulóközösséggel annak érdekében, hogy az érintettek minden területen betartsák a közoktatás ingyenességére és az óvodáztatással, iskoláztatással kapcsolatos állami támogatások kiosztására vonatkozó rendszabályokat.

A Szülői Alapítvány feladatai lehetnek többek között

  • A gyermekeik érdekében eljáró szülők összefogása az intézménybe járó, gyermekek, tanulók nevelési tanulási körülményeinek javítása érdekében.

  • A tanítási időn kívüli szabadidős programok anyagi támogatása.

  • Az iskola érdekében kimagasló munkát végző szülők és pedagógusok jutalmazása.

  • Az iskolai vagy iskolán kívüli tanulmányi, kulturális, sport és más versenyeken részt vevő tanulók felkészülésének anyagi támogatása, az eredményt elérők természetbeni és pénzbeli díjazása.

  • A tanítási időn kívüli szabadidős programok anyagi támogatása.

  • Óvodai, iskolai szülői magatartási kódex megalkotása.

Figyelem!

A szülői alapítványnak nem lehet célja, hogy finanszírozza az intézmény dologi kiadásait,  a kötelező eszközök és a felszerelések listáját, amelyeket a fenntartónak az óvoda, iskola költségvetésében kell terveznie.

Az alapítvány bevételi forrásai

A fő pénzforrás a külső támogatók anyagi és természetbeni hozzájárulása (adományok gyűjtése), pályázatok elérése, szponzorok felkutatása.

Az óvoda, iskola vagy a fenntartó által átadott pénzek valamint a szülők és pedagógusok önkéntes befizetései.

Az iskola vagy a fenntartó által átadott pénzek, valamint a szülők és pedagógusok támogatása adójuk 1%-ával.

"Papírgyűjtés" vagy más kollektív szülői és tanulói pénzszerző tevékenység eredménye (iskolabál, tombola, vásárok és más rendezvények szervezése, stb.)

A befolyt összeget az alapítvány alapszabályában megfogalmazott célszerinti tevékenységek finanszírozására kell felhasználni. A pénzfelhasználásról a szülői kuratórium dönt.

Figyelem!

Az köznevelési intézmények kifehérítése és a jobb szülői közérzet érdekében javasoljuk a szülőknek, hogy minél előbb alapítsák meg az óvodai, iskolai Szülői Alapítványokat.

(A Szülői Alapítvány sajátossága, hogy összeférhetetlenség miatt a pedagógusok nem lehetnek a kuratórium tagjai.)

Az osztálypénz (csoportpénz) kezelése a jelenlegi helyzetben a bankszámlanyitás

Egyes bankok szolgáltatása az ingyenes osztálypénz számla.

A szülőktől kikövetelt, vagy önkéntesen befizetett pénzek kezelésének átláthatósága érdekében javasoljuk, hogy az osztálypénz (csoportpénz) beszedését vállaló szülők nyissanak egy osztálypénz számlát (a saját érdekükben is). A házi kassza, sok visszaélésre adhat okot.

A beszedett pénzekről minden esetben elismervény kell adni.

Az osztálypénzfizetés önkéntes vállalás, ezért a szülőket nem lehet kényszeríteni (felszólítani) fizetésre.

Az illegálisa megszavaztatott osztálypénzt nem lehet behajtani.

A nem fizető nevét nem lehet a faliújságra kitenni, nem lehet a közösségi oldalakon pellengére állítani, nem illik kiközösíteni.

A nem fizető szülők gyermekeit nem lehet az osztálypénzből vásárolt szolgáltatásokból kizárni.

Az törvényesen és etikusan működő önkormányzati óvodákban és az állami fenntartású iskolákban az ebédpénzen kívül semmilyen pénzt nem lehet beszedni (gyűjteni) a szülőktől.

Ha az oktatáspolitika úgy dönt, hogy a szülők anyagi hozzájárulás szükséges a nevelési, oktatás intézmények fenntartásoz és működtetéséhez, akkor véleményünk szerint, jogszabályban kell előírni, hogy a szülők, hogyan járulhatnak hozzá az ingyenes nevelés, oktatás költségeihez.

Ha a törvényhozók sem értenek egyet az osztálypénz intézményével, akkor törvényi úton kell megszűntetni kényszerű intézményi pénzgyűjtéseket.

A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 38. § (1) bekezdés szerint: „Az illetékes kormányhivatal a köznevelési intézményben hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartását.

Ha igen, akkor miért nem?

Az osztálypénzről itt találhatnak részletes elemzést:

Vissza az oldal tetejére

"Szülői értekezlet" magyar módra 2017-ben

Pénzbehajtás az ünnepélyes tanévkezdés után?

Elkeseredett szülői vélemény: „azért nem megyek el a szülői értekezletekre, mert ott állandóan pénzt követelnek tőlem.”

Általános magyar „szokás”’, hogy a szeptemberi első szülői értekezleten különböző pénzbeli és természetbeni hozzájárulásokat kérnek és szavaztatnak meg a szülőkkel a pedagógusok. Melyik szülő mer ellene szavazni a jogtalan követeléseknek, az osztályfőnök és a többi szülő jelenlétében? A "lelkesebb" szülők egyre feljebb licitálják a befizetések összegét.

A szeptemberi első szülői értekezleten beszedett pénzek messze meghaladják az iskolakezdés előtt a szülőkkel szintén jogtalanul megvásároltatott tanszerek és felszerelések költségeit.

Az első szülői értekezletre vastag pénztárcával kell érkezni a szülőknek:

Szedik az osztálypénzt, kérik a befizetéseket a pedagógusok által alapított óvodai, iskolai alapítványokba.

Szervezik a szülőket az iskolai eszközök karbantartására, takarításra, iskolabálok és más rendezvények szervezésére, sütemény üdítőital biztosítása. Ráadásul a szülőknek és a tanulóknak is meg kell venni a belépőjegyet.

Az osztályterem „csinosítása”, virágok, függöny stb. megvétele is a szülők feladata.

El kezdődik a gyűjtés és befizetés már az óvodai, általános iskolai ballagásokra, a tablófényképre.

Már a 9. évfolyamtól gyűjtenek érettségi előtt álló tanulók szüleitől (akár havi 10 ezer forintot is), a ballagási ruhára, az érettségi bankettre, a fényképes tablóra.

Megkezdődik különórák, előkészítő tanfolyamok díjának befizetése. Újabban az iskolai sportkörért is fizetni kell.

Kötelező a dologi kiadásokhoz való szülői hozzájárulás: kréta, másolópapír, takarító eszközök, WC papír költségeinek összeadása (ÁNTSZ ügy). stb. Sok helyen pénzt kérnek az „ellenőrző könyvért” is.

Az első szülői értekezleten történik tanítási időben szervezett, ezért ngyenes tanulmányi kirándulás, erdei iskola, színház és múzeumlátogatás költségeinek megszavazása.

A szeptemberi óvodai, iskolai pénzbeszedő mozgalom alkotmánysértő tevékenység!

Alaptörvény XI. cikk

(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.

(2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja

Az ingyenes köznevelés azt jelenti, hogy az óvodában, iskolában – az ebédpénzen kívül - semmilyen indokkal nem lehet pénzt követelni a szülőktől.

A köznevelés megújulásának egyik alaptétele az óvodai, iskolai pénzkövetelések tiltása!

A pedagógusok nem kérhetnek, nem fogadhatnak el és nem kezelhetnek pénzt a köznevelési intézményben. (Pedagógus Etikai Kódex)

Az osztály szintű szülői értekezlet legális tematikája

A jó osztály szülői értekezlet fontos információkat közöl, röviden, érthetően.

A szülői értekezlet célja a szülők hiteles tájékoztatása az óvodát, óvodai csoportot, iskolát, iskolai osztályt érintő aktuális nevelési és oktatási kérdésekről, amelyek birtokában a szülők el tudnak igazodni az óvodai nevelés illetve az iskolai nevelés-oktatás területén, és meg tudják védeni kiskorú gyermekeik érdekeit.

Írásos tájékoztató anyag szülőknek

A parttalan viták vagy/és az érdektelenség elkerülése érdekében célszerű, ha készül egy olyan írásos szülői tájékoztató anyag (szülői útmutató), amely segíti a gyermekeik érdekében eljáró szülőket, hogy el tudjanak igazodni az iskolai szabályok és elvárások sokaságában.

A szülői értekezlet témái (többek között):

  • Az osztályszintű Szülői Szervezet vezetőségének megválasztása vagy megerősítése. (Szülői szervezet nélkül az iskola nem működhet törvényesen!)

  • Tájékoztatás a szeptemberben hatályba lépő köznevelési rendszabályok végrehajtásáról.

  • Tanulmányi teljesítmények, magatartás, szorgalom értékelése, minősítésének szabályainak véleményezése, a független vizsga és a javítóvizsga szabályzatának ismertetése

  • Az iskolai tankönyvellátás új rendjének ismertetése.

  • Információ a tanulókat érintő új gyermekvédelmi rendelkezésekről.

  • Információ az adott évfolyam tantervi követelményeiről, a magasabb évfolyamra lépés követelményeiről.

  • Az iskola éves munkatervének ismertetése, véleményezése és elfogadása.

  • Tájékoztatás a jogorvoslati lehetőségekről.

  • Tájékoztatás a tanulók számára adható pénzbeli és természetbeni támogatásrokról.

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754 vagy 1-787-7852)

A szülői értekezletről itt található bővebb információ

Virtuális szülői értekezlet (szülői vélemények)

Minta meghívó szülői értekezletre

A köznevelés ingyenessége itt!

Az iskoláztatás költségei (KSH oktatási tükör)

Vissza az oldal tetejére

Lemorzsolódott tanulók vissza az iskolába!

Meg kell védeni a 16 éven felüli tanulókat az iskolák önkényes intézkedéseitől és saját maguktól!

Statisztikai adatok szerint az utóbbi években több tízezer 16 éven felüli tanulót távolítottak el az iskolákból jogtalanul vagy kényszerítettek arra, hogy önként szakítsák meg tanulmányait az adott iskolában.

Általános gyakorlat, hogy a tanulói jogviszony megszűntetésével kapcsolatos iskolai döntést a szülők végítéletnek tekintik és a tanuló véglegesen kikerül az iskolai rendszerű oktatásból (lemorzsolódik).

Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 60. § (2) bekezdés értelmében gyermekük újabban már 25 éves koráig vehet részt nappali rendszerű iskolai oktatásban.

Az évek során „lemorzsolódott” 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, éves kiskorú és nagykorú tanulók - a szabad iskolaválasztás jogán - bármikor beiratkozhatnak, bármelyik állami fenntartású iskolába. Visszaülhetnek az iskolapadba! Nem lehet elutasítani a jelentkezésüket, azzal, hogy túlkorosak.

Nincs olyan jogszabály, amelyik kimondja, hogy, hogy a 16 éven felüli tanuló nem vehet részt nappali rendszerű iskolai oktatásban.

Ne fogadják el, ha az iskola azért szünteti meg gyermekük tanulói jogviszonyát, mert elmúlt 16 éves, és csak a felnőttoktatásban folytathatja tanulmányait. Nincs olyan jogszabály, amelyik előírja, hogy a 16 éven felüli tanulók csak a felnőttoktatásban tanulhatnak tovább.

Nem lehet kirekeszteni az ingyenes oktatásból azokat a tanulókat, akik nehezebben kezelhetők, nagyobb az igazságérzetük, észreveszik az iskolai szabálytalanságokat, esetleg többet hiányoznak, vagy éppen fizetési hátralékuk van.

Meg kell védeni a 16 éven felüli tanulókat az iskolák önkényes intézkedéseitől!

A 16 éven felüli tanuló tanulói jogviszonyát csak fegyelmi tárgyalás határozata alapján lehet megszűntetni  

A 16 éven felüli tanuló tanulói jogviszonyát csak súlyos fegyelmi vétség esetén, jogszabályban előírt, és szabályosan lefolytatott fegyelmi tárgyalás keretében bizonyítottan alapos indokkal lehet megszüntetni.

A tanulói jogviszonyt megszüntető határozatban az iskolai köteles feltüntetni, hogy a tanuló folytathatja tanulmányait másik iskola azonos évfolyamán.

A fegyelmi határozatnál alkalmazni kell a tankötelesekre vonatkozó szabályokat, vagyis a szülő kereshet gyermekének másik iskolát. A nagykorú tanuló is élhet a szabad iskolaválasztás jogával.

Ha a szülő vagy a tanuló nem talál másik iskolát, amelyik felveszi, akkor a fegyelmi döntést hozó igazgatónak kell segítséget nyújtania az új iskola megtalálásában.

Ha az igazgató sem talál másik iskolát az iskolából fegyelmi határozattal kizárt tanuló számára, akkor köteles megkeresni az Oktatási Hivatalt, amely három munkanapon belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát jelöl ki a tanuló számára.

Újra kell gondolni a tanulói jogviszony megszüntetésének okait

1. A jelenlegi tanulóellenes törvényi rendelkezés szerint megszűnik a 16 éven felüli (már nem tanköteles) tanuló tanulói jogviszonya, ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad, a bejelentés tudomásulvételének napján. [Nkt. 53. § (2)  g) pont]

Álláspontunk szerint nem elég, hogy az iskola tudomásul veszi a szülő és a tanuló bejelentését. Az iskolának vizsgálnia kell, hogy a szülő és a tanuló közös döntése-e a tanulói jogviszony megszűntetése.

Vizsgálni kell, hogy a szülő milyen szándékkal akarja megszüntetni kiskorú gyermeke tanulói jogviszonyát, például nem akarja eltartani, munkába akarja állítani (közmunkába), stb.

Vizsgálni kell, hogy a 16 éven felüli, de még kiskorú tanuló a szülő beleegyezése nélkül akar kimaradni az iskolából, és el akarja tartatni magát szüleivel vagy csavarogni akar.

A vizsgálat után az iskolának írásbeli határozatot kell hozni a bejelentés elfogadásáról.

A határozatba és a kiadott bizonyítványba záradékként be kell írni, hogy a tanuló 25 éves koráig folytathatja tanulmányait a nappali rendszerű iskolai oktatásban.

2. Ha a 16 éven felüli tanuló tanulói jogviszonyát fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. [Nkt. 53. § h ) pont]

Álláspontunk szerint fizetési hátralék miatt a tanulót nem lehet eltávolítani az iskolából, ezt az előírást törölni kell a törvényből. Az ingyenes köznevelésben nem keletkezhet semmilyen fizetési hátralék. A jövedelem nélküli tanulóktól semmilyen indokkal nem lehet pénzt követelni. Szándékos károkozás esetén a tanulótól csak akkor követelhető kártérítés, ha munkába állt és megfelelő jövedelemmel rendelkezik.

Természetesen, ha a szülő tartozik az iskolának, pl. tandíjjal akkor azt köteles kifizetni, de gyermekét nem lehet kizárni a köznevelési szolgáltatásokból.

Persze a jogtalanul követelt osztálypénz megtagadása vagy az ingyenessé körébe tartozó tanulmányi kirándulás, erdei iskola költsége nem számit tartozásnak.

3. Törvény értelmében megszűnik a már nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya, ha az iskolai kötelező foglalkozásairól 30 óránál igazolatlanul többet mulasztott. [Nkt. 53. § (4)]

Álláspontunk szerint a tankötelezettségüket teljesített 18 éves koráig kiskorú tanulók esetén ugyan azokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a tankötelesek mulasztásánál, vagyis igazolatlan hiányzás miatt a tanuló jogviszonyt nem lehet megszűntetni.

(Az igazolatlan hiányzással kapcsolatos szankciókat jobb iskolák nem is alkalmazzák.)

A tanulói jogviszony szüneteltetése

A Köznevelési törvény (Nkt.) 56. § (3) bekezdés szerint: „Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak.”

 

A szülők és a tanulók többsége nem ismeri a szüneteltetés lehetőségét, pedig ezzel a jogosítvánnyal élve megállítható az iskolák pusztitó tevékenysége, amit a 16 éven felüli tanulók körében végeznek.

Álláspontunk szerint, ha a 16 éven felüli tanuló saját elhatározásából akar kimaradni az iskolából, akkor az iskola köteles tájékoztatni arról, hogy kérheti a tanulói jogviszonyának szüneteltetését.

A szelektív középfokú felvételi eljárás problémája

A középfokú beiskolázás szabályait (KIFIR) is újra kell gondolni. Ha a tanuló nem tanköteles, akkor sokszor elutasítják az un.  „túlkorosok” a jelentkezését vagy beiratkozás után kiteszik a középfokú iskolából (évi 10-12  000 fő)

Álláspontunk szerint az általános iskolát sikeresen befejező tanulókat életkoruktól és tanulmányi eredményüktől függetlenül fel kell venni középfokú iskolába. 24 éves koráig a tanuló nem lehet túlkorosnak nyilvánítani.

Tanítási év közben az felvételt biztosító iskola semmilyen indokkal sem szüntetheti meg a 16 éven felüli tanulók tanulói jogviszonyát.

Továbbtanulási, pályaválasztási, iskolaválasztási tanácsadás

A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. (Nkt. 18. §)

A pedagógiai szakszolgálat feladata a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és az iskola nélkül maradó tanulók segítés, hogy felvegyék őket valamilyen iskolába.

Hát ez nem működik.

Hiába javasoljuk a szülőknek, hogy keressék fel a lakóhelyükhöz legközelebbi pedagógiai szakszolgálatot elhelyezési kérelműkkel. Eddig mindenkit elutasítottak. Akkor minek vannak?

Összefoglalás

Általános gyakorlat, hogy a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos iskolai döntést a szülők végítéletnek tekintik és a tanuló véglegesen kikerül az iskolai rendszerű oktatásból (lemorzsolódik).  

 

A szülők és a tanulók nem ismerik a szüneteltetés lehetőségét.

A lemorzsolódók azt hiszik, hogy csak a felnőttoktatásban vagy iskolarendszeren kívüli szakképzésben tanulhatnak tovább az érdeklésüknek megfelelő szakképesítés megszerzése érdekében. Véleményünk szerint ez súlyos tévedés!

Törvény értelmében a tanulót - fegyelmi eljárás keretében – el lehet tiltani az adott iskolában a tanév folytatásától, de nem lehet kitiltani az ország összes iskolájából.

Álláspontunk szerint a tanulói jogviszonyt megszüntető határozatban az iskolai köteles feltüntetni, hogy a következő tanévben a tanuló folytathatja tanulmányait másik iskola azonos évfolyamán!

Figyelem!

A tankötelezettség teljesítése után bekövetkező iskola elhagyási hullám megszűntetése érdekében törvényi garanciákat kérünk a 16 éven felüli tanulók védelmére, hogy megkezdett tanulmányaikat tovább tudják folytatni a tankötelezettségük teljesítése után is, és be tudják fejezni a középfokú iskolai tanulmányaikat.

Figyelembe véve tanuláshoz való jogot a 16 éven felüli tanuló csak saját döntése alapján maradhat ki az iskolai rendszerű oktatásból, kitiltani nem lehet őket, ezért a köznevelési rendszernek olyan továbbhaladási utakat kell biztosítani, amely minden tanulót be tud fogadni.

FŐSZEGY álláspont

A szülői egyesületek nem kifogásolták a tankötelezettség leszállítását 16 éves korra. Úgy éreztük, hogy nagy segítség lesz azoknak a tanulóknak, akik meg akarnak szabadulni az igazságtalan iskolarendszertől, az iskolába járás nyűgétől és inkább munkába akarnak állni.

Az más dolog, hogy a hozzá nem értő jogalkotók olyan élettől elszakadó jogszabályokat kreáltak, amelyek teljes zűr-zavart okoztak ezen a területen is, lehetővé téve a tanulók szelektálását, amely eddig kb. 120 000 tanuló lemorzsolódását eredményezte.

FŐSZEGY sajtószóvivő: Keszei Sándor (06-30/433-8754)

 

 

 

Vissza az oldal tetejére
 
Szülői Szervezet az iskolában, óvodában

SZÜLŐPOLITIKA

Szülői jogok, SZÜLŐI STÁTUSZ

Tanulói jogok, tanulói státus

Iskolai, óvodai erőszak

Házirend 2017.

Óvoda 2017-2018.

Érettségi vizsga 2017.

KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS (KIFIR) 2017.

Beiratkozás az általános iskola első évfolyamra 2017.

Tájékoztatási kötelezettség Adatvédelem

Táborozás 2017.

Iskolai szünetek (VAKÁCIÓ)

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET TEMATIKÁJA

UTAZÁS iskolába, óvodába 2017.

Tanulói biztosítások

Ingyenesség a köznevelésben (OSZTÁLYPÉNZ, TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS)

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSOK 2016.

Kiskorú tanulók FELÜGYELETE

Iskolai hiányzások (IGAZOLATLAN ÓRA)

ÁLTALÁNOS ISKOLA

TANKÖTELEZETTSÉG 2017-2018.

Értékelés, minősítés (osztályzás), JAVÍTÓVIZSGA

Gyermekvédelem (napközbeni ellátás)

GYERMEKÉTKEZTETÉS az iskolában, óvodában

Különórák (árnyékoktatás)

Testnevelés mindennap 2017.

TANKÖNYV 2017.

Érettségi vizsga

JOGORVOSLAT a KÖZNEVELÉSBEN


Ez a honlap a 32/2007 MPA KA OKM sz. Miniszteri Döntés alapján, figyelembe véve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) 86/2007.11.28. számú állásfoglalását (támogató javaslatát) az FKA-KT-52/2007 számú NSZFI támogatás felhasználásával készült.
 
 
 
 
  Vissza a főoldalra  |  Elérhetőség  |   Súgó  |  Tartalomjegyzék  |  Impresszum